MISI MÓKUS ÓVODA

NEVELÉSI GYAKORLATA

Tartalomjegyzék

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

1. HELYZETKÉP

2. NEVELÉSI GYAKORLATUNK CÉLJA, FELADATA, GYEMREKKÉPE

2.2. Óvodakép

2.3. Nevelési gyakorlatunk elgondolása, sajátosságai

3. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE, A SZABAD JÁTÉK ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETEI

3.1. Családi szituációs és szerepjáték központ

3.2. Építőjáték, barkácsolás, konstruálás központja

3.3. Manipulációs tevékenység központja

3.4. Homok - víz, asztali tevékenységek központja

3.5. Külső világ a környezet megismerésének központja

3.6. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mozgásfejlesztés központja

3.7. Művészeti tevékenységek (rajzolás, mintázás, kézi munka) központja

3.8. Egyéni szükségleteknek megfelelően szocializál

4. SZABADJÁTÉK

4.1. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység

4.2. A munka

5. A FEJLESZTÉS TARTALMA FELADATRENDSZERE

5.1. Egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés

5.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása (társadalmi tapasztalatok)

5.3. Anyanyelvi nevelés

5.4. Művészeti nevelés

5.4.1. Ének – zene, énekes játék

5.4.2. Mozgás

5.4.3. Vers, mese

5.4.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

5.5. A külső környezet tevékeny megismerése

5.5.1. A természeti környezet megismerése

5.5.2. Matematikai tapasztalatok

6. TERVEZÉS

7. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

7.1. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai

7.2. A családokhoz közeledés jellemzői

7.3. A családok bevonásának formái

7.4. A szülők bevonása az óvodai programba

7.5. Családgondozás, szociális munka

7.6. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben

7.7. Az óvodában alkalmazott gyermekvédelmi felelős feladatai

8. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK

Küldetésnyilatkozat

A város központjában, de nyugodt, csendes környezetben található két csoportos óvodánk szívesen vár minden óvodás korú gyermeket.

Célunk, hogy óvodásaink családias, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkörben nevelkedjenek.

Nevelési gyakorlatunkat a „Lépésről lépésre” óvodai program elveit felhasználva tervezzük, valósítjuk meg, melyben kiemelt helyet kap az egészséges életmód megalapozása, a mozgásos tevékenységek megszerettetése.

Szülői visszajelzések bizonyítják, hogy kis közösségünkben a gyermekek jól érzik magukat, testileg, lelkileg harmonikusan fejlődnek.

Nyitottak vagyunk a családok felé. A szülőkkel együttműködve gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait, élményeit.

Felvállaljuk a hátrányos helyzetű és cigány gyermekek nevelését.

Az óvodából kikerülő gyermekek az iskolában megállják a helyüket.

Nevelőtestületünk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a dajkák is szakképzettek. Munkánkat segíti egy gyermekvédelmi felelős és egy gyógypedagógus.

Kis közösségünkben nagy a dolgozók közötti összhang, jól ismerjük, segítjük egymás munkáját.

A Misi Mókus Óvoda dolgozói

1. HELYZETKÉP

Jelenleg 2 csoportszoba, 2 öltöző, 2 mosdó, tálaló konyha, iroda, szülői beszélgető-szoba, tornaszoba és raktár található az épületben. Az óvoda berendezését, eszközeit folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. Udvarunk területe igen kicsi, ezért az óvoda előtt lévő füves területet is igénybe vesszük a mindennapos levegőzések során.

Óvodánk 2 csoportjában 4 óvónő és 2 dajka foglalkozik a gyermekekkel. Munkánkat segíti egy gyógypedagógus és egy gyermekvédelmi felelős, aki egyben óvodánk vezetője is.

Az óvoda vonzáskörzetébe igen sok perifériás család tartozik, és a szülők iskolai végzettsége is nagy eltéréseket mutat.

Igen magas a munkanélküli szülők száma is. Tapasztalataink szerint sok családban csak azért vállaltak 3 – 4 gyermeket, hogy megélhetési gondjaikon átmenetileg enyhítsenek – családi pótlék, főállású anya - , de a gyermeknevelés csak nyűgnek maradt a nyakukon.

Az ilyen ingerszegény, szeretethiányos, zaklatott életvitelű családból érkező gyermekek számára óvodánk biztosítja a nyugodt, szeretetteljes légkört, kiegyensúlyozott közösséget, amelyben 3 – 4 évig az egyéni adottságainak megfelelő ütemben fejlődhetnek.

Külön hangsúlyt fektetünk a hátrányos helyzetű és cigány gyermekek felzárkóztatására, esélyeik javítására, amelyet eddig is felzárkóztató terv készítésével és alkalmazásával valósítottunk meg.

Óvodánknak, mint nevelési intézménynek fő feladata a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése:

Ø biológiai ( táplálkozás, tisztálkodás )

Ø biztonsági

Ø társas kapcsolatok

Ø önbizalom

Ø önmegvalósítás

Mindezeket szem előtt tartva tervezzük nevelő munkánkat és szervezzük mindennapi tevékenységeinket.

Óvodai nevelésünk alapelve, hogy a játékot – mint a gyermeki tevékenység alapját – naponta biztosítjuk a gyermekek számára.

Biztosítjuk számukra a rendszeres testedzést, amellyel napi mozgásigényüket igyekszünk kielégíteni: mindennapos testneveléseken, udvaron szervezett mozgásos játékokkal, tornatermi foglalkozásokkal, tornaszobában, vízhez szoktatási programunkkal, görkorcsolyázással, erdei sétákkal ( Újerdő, Öregerdő, Mátra ).

E sport-tevékenységek, programok fontos alkalmai, lehetőségei a hátrányos helyzetű, zaklatott életvitelű gyermekek nevelésének, fejlesztésének.

Heti tervezéseinkben figyelembe vesszük az aktualitásokat, a gyermekeket foglalkoztató témákat. Ezeket projekt módszerrel ( komplexen ) dolgozzuk fel.

A szülők részvétele óvodánk életében ma már sokféleképpen lehetséges, célunk és érdekünk, hogy ne legyenek kirekesztve az óvoda hétköznapjaiból. Ezért bevonjuk őket a: közös kirándulásokba.

közös sporttevékenységekbe: vízhez szoktatás, görkorcsolyázás, tornatermi foglalkozások, családi sportversenyekbe, nyílt napokba.

Külső szakirányú segítséget igénylő gyermekeink érdekében folyamatosan személyes kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadó munkatársaival:

pszichológussal, logopédussal, fejlesztő pedagógussal, Családsegítő Központtal.

Rendszeresen igénybe vesszük a Városi Gyermekkönyvtár szolgáltatásait:

Ø bábjáték

Ø mese, vers dramatizálás

Ø bábkészítés

Ø könyvkölcsönzés

Célunk a gyermekek könyv szeretetére való nevelése, olvasóvá nevelése.

Látogatjuk a Jász – Múzeumot:

Ø hagyomány ápolása

Ø helytörténet megismerése

Rendszeresen bekapcsolódunk a Déryné Művelődési Központban szervezett programokba:

Ø rajzversenyek

Ø kiállítások

Városunk sportlétesítményei adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk:

Ø rendszeres tornatermi foglalkozások a Belvárosi Ált. Isk. tornatermében,

Ø nyári strandolás

A gyermekeink zökkenőmentes személyiségfejlődése megkívánja, hogy az iskola egyenes folytatása legyen az óvodai nevelésnek. Az iskola valamennyi felénk irányuló meghívásait elfogadjuk:

Ø nyílt napokra

Ø közös foglalkozásokra.

Szülői értekezletek keretén belül lehetőséget adunk az iskolának a szülők felé történő bemutatkozásra.

Érdeklődünk a gyermekek iskolai beilleszkedéséről.

Helyzetelemzésünkből adódóan a Lépésről lépésre program elveit felhasználva tervezzük, valósítjuk meg nevelési gyakorlatunkat.

2. NEVELÉSI GYAKORLATUNK CÉLJA, FELADATA GYERMEKKÉPE

Célunk

Elősegítjük a 3-7 éves korú gyermekek személyiségének fejlődését.

Óvodásaink rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális indentitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Pozitív beállítódással szeressenek többet tudni, felfedezni, megismerni.

Az óvodáskor végére legyenek nyugodt, kiegyensúlyozott, optimista szemléletű, minden iránt nyitott gyermekek.

Alapvető feladataink

a, Legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését, az esetleges hátrányok korrekcióját:

Ø biztosítjuk az egészséges életmód feltételeit (tisztálkodás, fogmosás, öltözködés)

Ø kialakítjuk az egészséges életmód szokásait (gyümölcsnapok, sportnapok, kirándulások)

Ø feladatunk az egészség megőrzése, edzése és a prevenció,

Ø törekszünk a harmonikus összerendezett mozgás kialakítására, fejlesztjük a testi képességeket, a mozgáskultúrát.

b) A személyiség harmonikus fejlesztését:

Ø a gyermekek erősségeinek és hátrányainak feltárását,

Ø pozitív énkép kialakítását,

Ø saját szükségletek kifejezésének képességét,

Ø az érzelmi gazdagságot,

Ø a kultúrált magatartás szokásait,

Ø az önfejlesztő magatartást,

Ø a másság tolerálását,

Ø az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel saját kulturális értékeinek, hagyományainak megismertetését,

Ø a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képesség fejlesztését,

Ø a művészetek, a természeti, a társadalmi környezetük iránti érzékenységük alakítását,

Ø az enyhén sérült gyermekek önbizalmának növelését.

c) Sajátos tevékenységközpont - rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásformákat:

Ø engedékenyen, megegyezéseken alapuló önérvényesítés megtanulását,

Ø kontaktuskeresés és társalgás formáinak elsajátíttatása,

Ø a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítséggel a megoldások keresését,

Ø a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők felvállalását,

Ø a gyermekek játékszükségletének kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését.

d) értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építünk, a cselekvés, tevékenység, a beszéd és gondolkodás egységét biztosítva fontosnak tartjuk:

Ø az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, a tevékenységekben történő felismeréseket,

Ø hagyományok ápolását,

Ø a természet, az élőlények szeretetét, védelmét,

Ø az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést.

2.2. Óvodaképünk

Óvodánk szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel.

Nevelési gyakorlatunk a szülőkkel kialakítandó kapcsolatra, együttműködésre építi az óvodai nevelést. Óvodánk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszik, de tudomásul vesszük, hogy a veszélyeztetett – hátrányos, - halmozottan hátrányos, - cigány családok esetében a gyermekek érdekében fel kell vállalnunk a családi nevelést pótló tevékenységet, ( pl.: alapvető étkezési, tisztálkodási szokások megtanítása, kapcsolatteremtés elemi szabályainak megismertetése, élményszerzés ).

A jólszituált családokból érkező gyermekeknél ugyanakkor felerősödhetnek az érzelmi és szociális szükségletek ( pl.: szeretet és odafigyelés hiánya ).

A családokat érintő ellátatlan feladatok megoldása érdekében együttműködünk az intézményben dolgozó gyermekvédelmi felelőssel.

Óvodánk elsősorban a családok felé nyitott

Ø Évente kérdőívben megkérdezzük a szülőket, ezzel megismerve a családok szükségleteit.

Ø Nyílt napok tartásával betekintést engedünk óvodánk és gyermekeink mindennapi életébe.

Ø Megismerjük a családok értékrendjét, a szülők véleményét az óvodai nevelésről.

Ø A projekthez kapcsolódva bevonjuk a szülőket az óvodai életbe, és támogatást adunk a családi neveléshez.

Ø Közreműködünk az etnikai kisebbség kulturális értékeinek feltárásában, megőrzésében ( pl.: cigányzene, cigánymesék, cigánydalok ).

Ø Közvetítő szerepet töltünk be a gyermekek, a családok és a szociális ellátó intézmények között.

Ø A családokkal közösen gazdagíthatjuk a gyermekek tapasztalatait, élményeit.

A fenti alapfunkciók mellett – a helyi adottságokat kihasználva – a további programot valósítjuk meg:

Ø Multicenterben informatika foglalkozás

Ø görkorcsolyáz

3. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE, A SZABAD JÁTÉK ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETEI

A tevékenység központokkal állandó lehetőséget adunk a sokszínű tevékenységre, a gyermekek szükségleteinek megfelelően.

A tevékenység központokkal választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet biztosítunk. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és a nyersanyagok felhasználásával. Szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszközt, több kreativitásra serkentő anyagot bocsátunk rendelkezésükre. A folyamatos játékot, - a gyermekek tájékozódását segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcon az eszközök helyét jelzik. A gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában a több napon át folytatódó játékban – a terem nagyságától függően – megőrzik a kialakított tereket, építményeket. Az eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges ( festékek ).

A központokban a tevékenykedő gyermekek száma korlátozott, ezt a falon elhelyezett figurák száma jelenti.

Egymást váltva juthatnak be egy – egy tevékenység színhelyére.

A tevékenységközpontok eszközeinek kínálatát folyamatosan fejlesztjük, anyagi lehetőségeinkhez mérten.

3.1. Családi szituációs és szerepjáték központ

Jellemzői

Ø Spontán tevékenység, melynek során a gyermek kipróbálja, felfedezi, újraéli a környező világot.

Ø Utánozza családtagjait, ismerőseit, a felnőtteket és pajtásai viselkedését, eközben megélik a közös munka eredményeit, örömeit.

Ø Fejlődik szociális kapcsolatuk, viselkedésformájuk, bővül a világról szerzett ismeretük, gazdagodik érzelemviláguk.

Ø Megélik saját gyengeségüket, erősségüket.

Ez a sarok ad helyet az élményekhez kapcsolódó sokféle szituációs játéknak

Berendezése

Konyha

Ø Otthonihoz hasonló családias színtér létrehozása

Ø Gyermekek munkáinak felhasználása a díszítéshez

Ø Kellékek elhelyezése sok akasztón, térelválasztón

Ø Apróbb tárgyak tárolására állvány

Ø Dróthálós kosár felfüggesztve

Ø Az eszközök normál méretűek

Babaszoba

Ø Puha anyagok, textil babák

Ø Ünnepi terítés kellékei

Ø Mobil polcok, amelyek átalakíthatók különféle színterekké

Ø Kisméretű ülőalkalmatosságok

Ø Óra, stb.

3.2. Építőjáték, barkácsolás, konstruálás központja

Jellemzői

Ø Az építőelemek tulajdonságait felfedezik – pl. tapintással – hangjukat, fizikai tulajdonságait, formájukat

Ø Az elemek alkalmasak arra, hogy a gyermekek megvalósíthassák ötleteiket, elképzeléseiket, kreatívak legyenek

Ø Az elemek rakosgatásával fejlődnek a motoros képességek, a társakkal együttműködő gyermek szocializálódik, miközben kifejezi gondolatait, elképzeléseit, megfogalmazza akaratát, szókincse gazdagodik

Az építőelemek felhasználásának jellemzője

Ø Funkcionális ( szállítás, rakogatás, bekerítés, elemek mozgatása )

Ø Áthidalások létrehozása ( legalább 3 elem felhasználásával )

Ø Tér bekerítés, lefedés

Ø Modellek: látott, elképzelt építmények, emeletek tornyok építése, leképezése

Ø Bonyolult építmények: célirányos építkezés, szerepjátékok feltételeinek megteremtése

Berendezése

Ø Elegendő terület az építéshez

Ø Három oldalról elkerített terület

Ø Könnyen elérhető polcokon az építőelemek

Ø Közösen készített kiegészítő elemek, stb.

3.3. Manipulációs tevékenység központja

Jellemzői

Ø Ez a központ biztosítja a társasjátékok és értelemfejlesztő szabályjátékok helyét.

Ø Ezek a játékok sokféle képességkör fejlesztésére alkalmasak ( pl. ügyesség, finommotorika, szem – kéz koordináció, érzékelésfejlesztő, logikus gondolkodás, szabálytudat erősítés, türelem, kitartás, együttműködés ).

Ez a sarok ad lehetőséget az elmélyült tevékenységekre, egyéni és mikrocsoportos tevékenységekre.

Berendezése

Ø Elérhető magasságban, nyitott polcokon elhelyezett eszközök

Ø Matematikai, környezetismereti feladatlapok, korongok, pálcák, mértani formák

Ø Érzékelhető játékok ( szag, szín, hang, tapintás )

Ø Albumok ( állatokról, növényekről, épületekről, járművekről )

Ø Társasjátékok, dominók, kártyák, puzzle – játékok, stb.

3.4. Homok - víz, asztali tevékenységek központja

Jellemzői

Ø Örömforrás, az anyagokkal való ismerkedés és a játék

Ø Terepasztal, amelyen reprodukálhatók a közös és egyéni természeti élmények ( hegyek, erdők, folyó, tó, vár, település )

Ø A homok alkalmas fizikai tapasztalat szerzésére

Ø Kísérletezés a vízzel ( űrtartalom, merülés, lebegés )

Együtt jelenik meg a megtapasztalás, a kommunikálás, a gondolkodás, a finommotorika fejlődése, a választás, döntés lehetősége, a megkezdett tevékenység végig vitele, az együttműködés és az önérvényesítés.

Elhelyezése

A projecthez kapcsolódóan szükség szerint a csoportszobában kerül elhelyezésre

Kellékek

Homok, víz, kavicsok, edények, csigák, termések, makettek.

Nyitott pocokon elhelyezve az asztal közelében vízhatlan kötények, törlőruha, lapát, seprű, homokozó formák, merőedények, stb.

3.5. Külső világ a környezet megismerésének központja

Jellemzői

Ø Természeti jelenségek közötti összefüggések megértéséhez ( pl.: hóember készítés – napsütés - hóember zsugorodás )

Ø A gyermek fizikális fejlődéséhez. A szociális készségek és kulturális ismeretek fejlődéséhez ( pl.: kint és bent közlekedési és egyéb normák elsajátításához )

Ø Érzelmi fejlődéshez

Ø Zökkenő mentesebb kapcsolatteremtéshez, az érzékszervek működésének és az esztétikai érzékek fejlődésének összekapcsolódásához ( pl. miért szép egy virág? - illatos, szép a színe, szép a formája )

Ø A gyermek értelmi fejlődéséhez

Ø Kíváncsiság kielégítéséhez

Arra törekszünk, hogy gyermekeink fedezzék fel és tiszteljék a természet harmóniáját, egységét és legyenek maguk is aktív védői e világnak.

Berendezése

Ø Tároló felületek a gyermekek magasságában

Ø Kisméretű üvegecskék, nagyító, földgömb, térkép, hőmérő, időjárástábla, akvárium, folyóiratok, albumok, atlaszok

Ø Levelek, termések, kavicsok, kövek, kavicsok, csigák, kagylók, talajminták, fakérgek, stb.

3.6. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mozgásfejlesztés központja

Jellemzői

Ø Jelentős szerepet tölt be a kultúra közvetítésében

Ø Közös mesélés, éneklés, zenélés örömét élik meg

Ø Mindkét tevékenység az óvodapedagógus – gyermek személyes kapcsolatára épül

Ø Különösen fontos élményforrás a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára

Ez a sarok alkalmas a meghitt közelségre, a csoport életével kapcsolatos élmények feldolgozására.

„Beszélgetőkörök”, drámajáték, bábozás színhelye.

Berendezése

Ø Gyermekek által elérhető magasságú polcok

Ø Puha, meleg párnák

Ø Bábok, dramatikus játékok kellékei pl.: paraván, díszletek, jelmezek, csengő, mikrofon, drapériák, selymek

Ø Meséskönyvek

Ø Magnó, kazetták

Ø Ritmushangszerek

Ø Dalosjátékokhoz szükséges kellékek ( pl.: kendő, kalap, fejdíszek )

Ø Képeskönyvek a népi hagyományokról, díszítésekről, tárgyakról, hangszerekről

Ø Nyelvi fejlesztőjátékok eszközei ( pl.: léggömbök, ping – pong labda )

3.7. Művészeti tevékenységek (rajzolás, mintázás, kézi munka) központja

Jellemzői: „Kacatok világa”

Ø A gyermekek spontán alkotó tevékenysége, ennek során megismerkedik különféle technikákkal ( batikolás, gipszöntés, szövés, fonás kézimunkák )

Ø Szabály –, társas - játékok készítése, bábkészítés, álarckészítés

Ø Fejlődik térérzékük, önkifejezésük, színviláguk, esztétikai érzékük, kreativitásuk.

Ø Alakul kar –, csuklómozgásuk, finommotorikájuk

Ebben a műhelyben ismerhetik meg a nonverbális önkifejezés technikáit, az önkifejezés sokféleségét, az egyéni különbségek toleranciáját.

Berendezése

Ø Elérhető magasságban az alkotáshoz szükséges eszközök, nyitott polcokon
( festékek, ecsetek, rajzlapok, dobozok, zacskók, dugók, fonalak, tű, olló, ragasztó, gyurma, szivacsdarabok, termések, textildarabok )

Ø Elkészített munkák tárolására zsebes, textilből készült tárolók

Ø Festő állvány, nylonterítő, gyurmatábla, asztaltörlők, vizes edények, stb

3.8. Egyéni szükségleteknek megfelelően szocializál

Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyerekek egyéni különbségként hoznak magukkal.

A) Egyénre szab

Ø Egyéni szükségletekre építünk (pl. adottságok, tapasztalatok, mozgásigény)

Ø Szükségleteket fejlesztünk differenciáltan (pl. eltérő biológiai szükségletek)

Ø Elfogadjuk a személyiség sokszínűségét

Ø Az eltérő szükségleteket felismerve egyénre szóló fejlesztő programokat készítünk

Ø A gyermekek személyiségének alapos megismeréséből indulunk ki

Ø Az erősségekre építünk

Ø A fejlődést differenciáltan értékeljük

B) Szocializál

Ø Az egyéni fejlettségből kiindulva megteremtjük a szocializáció legjobb feltételeit (beszoktatási terv)

Ø Tudatosan alakítjuk a szociális viszonyokat és együttműködéseket

C) Az egyéni fejlesztés elvei

Ø A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve

Ø Az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése

Ø Személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógus – gyermek)

Ø A gyermekek eltérő egyéni testi – lelki szükségleteinek figyelembe vétele

Ø Az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (pl. állandó mozgástérrel)

D) Az egyéniség kibontakozásának lehetőségei a játékban

Ø Az óvodai élet kezdő szakaszában a beszoktatásban a szülők is közreműködnek.

Ø Az óvodapedagógus a gyermekek egyéni igényei szerint segítheti az elakadó játékot.

Ø Fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot, amely serkenti a gyermekeket a felnőtt utánzására, a minta követésére, a társakkal való együttműködésre.

A szabad játék fejlesztő hatását tekintve időtartamban is a legfontosabb tevékenység.

Ebben a tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről.

Feladatunk az egyéni eltérések elfogadása érdekében a játékban

Ø A gyermekek jelzéseinek, viselkedésének megfigyelése, az információk értékelése

Ø Megfelelő játékfeltételek megteremtése

Ø Egyéni szándékok, elképzelések támogatása

Ø Konfliktushelyzetekben az egyén bevonása a megoldásba, a szabályalkotásba

Ø Az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése

Ø Egyénekre irányuló kommunikáció

Ø A gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása

Ø Közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében

A tevékenységközpont – rendszer biztosítja a 15 – 20 – 25 fős óvodai csoportban a gyermekek kis létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához.

Személyiségközpontú szemlélet a csoportszoba feltételeinek megteremtésében

A társas kapcsolatok alakulásához, az érzelmi kötődésekhez időre van szükség. Fontosak az óvodai élet kezdetén azok az apró tárgyak, amik az otthonra emlékeztetik a gyermekeket, ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy ezeket magukkal hozzák.

Az egyén, egyediség, személyiség tiszteletének jelei a következők

Ø egyéni érdeklődés megjelenítése a tevékenységközpontokban

Ø az öltözőkben a gyermekek jelei mellett a nevük kezdőbetűinek jelzése (nyomtatott nagybetűvel )

Ø albumok, tablók, fotók a gyermekekről, a családról

Ø hétvégi családi élmények megbeszélése

Érzelmi nevelés

Óvodás korban meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik a gyermekek egésznapi életét. Fejlődésükben meghatározó a családban a szülők, óvodában az óvodapedagógus mintája.

Az érzelmi biztonság, pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg

Ø a gyermekek felé forduló szeretetteljes elfogadás, megértés

Ø a művészetek eszközeivel

Ø élethelyzeteket teremtünk, itt aktivizáljuk az érzelmeket

Ø érzelmeket átélő, érzelmeit kinyilvánító felnőttek mintáját nyújtjuk

A kortársak és az óvoda dolgozói jelzéseikkel, értékeléseikkel alakítják a gyermek önmagáról kialakított képét. Megtanulja megismerni önmagát, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat.

4. SZABADJÁTÉK

Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Itt alakulhatnak társas kapcsolatai, gazdagodhatnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei.

A játékot végigkíséri a tanulás és a munka. A spontán tanulás színtere.

A játék – munka – tanulás egysége nem választható szét, nem válik külön.

Cél

Ø A gyermek egészséges személyiségfejlesztése

Ø Az érzelmi, szociális tapasztalatok szerzése, a gyermeki vágyak kibontakozása

Ø A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, a szocializáció segítése, érzelmek, szokások, magatartásmódok formálása, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése

A gyermek játékában valósítja meg vágyait, érzelmeit, gondolatait, elképzeléseit.

Feladat

Ø Szükséges feltételek biztosítása (derűs, vidám légkör, optimális hely, idő, eszközök)

Ø Élmények biztosítása (látogatás postára, boltba, fodrászüzletbe, orvosi rendelőbe, szülők munkahelyére, kirándulások, túrák)

Ø A gyermek elképzeléseinek támogatása

Ø Játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása

A játék spontán tevékenység. A gyermek saját szükségleteiből, akaratából eredő.

Szabadságfokkal rendelkezik. A gyermek a játékban megéli a döntés szabadságát.

Eldöntheti

Ø Milyen eszközzel, milyen szerepet, milyen műveletet végez

Ø Kikkel játszik együtt, milyen szabályok szerint

Ø Milyen tartalommal játssza a szerepeket

A szabadság nem korlátlan. A szabályok a játékot szolgálják, alakíthatók, közös megegyezéssel változtathatók.

Lelki felszabadultság jellemzi. Fokozott érzelmi állapotban folyik a tevékenység, a siker, a jutalom magából a tevékenységből fakad és nem a külső megerősítéstől.

Utánzásra épülő tevékenység, amelyben kezdetben a valóság és a képzelet elemei szétválaszthatatlan egységben jelennek meg.

Felfedező tevékenység. A gyermek a megélt helyzeteket reprodukálva, vagy az eszközökkel tevékenykedve kipróbál, megismer, felfedez, megtanul műveleteket, cselekvéseket, szerepeket, viselkedésmódokat.

A gyermekek egész napi tevékenységeinek a hét tevékenységközpont a színtere.

Itt zajlik a spontán szabadjáték. Itt szerveződnek azok a tevékenységek, amelyek játékosak, de mivel az óvodapedagógus előkészítő, szervező feltételteremtő szerepe itt módszeresen érvényesül, nem nevezhető szabad játéknak.

A játéknak van:

- spontán formája a tevékenységközpontokban.

Szabad játékban tanulás ( spontán ).

Maximális szabadságot élveznek a gyermekek, korlátokat az együttélés szabályai jelentenek.

- szervezettebb, tervszerűbb formája, amely az óvodapedagógus oldaláról

nézve irányítottabb.

Játékban tanulás ( tervszerűen előkészített és felajánlott )

A felajánlott tevékenységekre akkor kerül sor, ha már a szabad játékban a gyermekek nem tevékenykednek elmélyülten, vagy olyan szituáció alakul ki, amely alkalmas célirányos fejlesztésre.

4.1. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység

1. Választható tevékenységek

A spontán játék közben a gyermekek által éppen nem használt tevékenységközpontban az óvodapedagógus kezdeményezi a tanulási helyzetet. Az integrált témafeldolgozás keretében akár két tevékenységközpontban szervezett tevékenység is felajánlható ( pl.: sütés a családi sarokban, a művészeti sarokban sütemény alátétek készítése ).

2. Kötelezően választható, felajánlott tevékenységek

Ezek a tevékenységek választhatók, de ugyanakkor kötelezőek is. A választható tevékenységek egymáshoz kapcsolódnak, gyakran tartalmukban megegyeznek ( pl.: kötelező mesehallgatás után megépíthetik a mesevárat, dramatizálhatnak, valamely ábrázoló technikával kiegészítő eszközöket készíthetnek, vagy egy – egy jelenet megrajzolásával mesekönyvet készíthetnek ).

Indulhat kötelező választás még közös beszélgető körből, egy közös mozgásfejlesztő tevékenység utáni egy időben történő tízóraizás után.

3. Kötelező tevékenységek

Egyszerre, az egész csoport számára szerveződnek, a gyermekek fejlesztésének aktuális feladataihoz kapcsolódnak. Egyetlen területen: a mozgás fejlesztésében alkalmazható rendszeresen, más területeken csak alkalmanként ( pl.: mesehallgatás, énekes – dalos játékok, szabályjátékok, matematika ).

Udvaron és szabadban a gyermekek játéktere megnövekedik. Itt ösztönözzük őket, hogy több nagymozgásos tevékenységet végezzenek. (pl. ügyességi versenyek, erőpróbák, körjátékok, közlekedési játékok, népi játékok).

A szabad játék időtartama a nap folyamán

3-4 évesek 4-5 évesek 6-7 évesek

Délelőtt: 3,5 óra 3 óra 3 óra

Délután: 1 - 1,5 óra 2 óra 2,5 óra

A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. A szabad játék idején a gyermekek a tevékenységközpontokat ötleteik megvalósítása érdekében átrendezik. (az asztal lehet sátor, a vödör lehet csákó, a ceruza lehet mikrofon).

5.3. Anyanyelvi nevelés

Cél

Ø A gyermekek szókincsének bővítése

Ø A nyelvtani fordulatok és a szabályok helyes használata, a beszéd színes, árnyalt kifejezésének elsajátíttatása

Feladat

Ø A tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése

Ø A kontaktusteremtés a kommunikációs képesség önkifejezés eszközeinek fejlesztése

Ø Az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása

Ø A megfelelő mintaadás biztosítása ( egyszerű, de változatos kifejezések )

Ø Természetes hangszín használata ( közepes hangerő )

Ø Beszédhibák kiszűrése és a megfelelő megoldás keresése

Ø Anyanyelvi játékok fejlesztő hatásának kiaknázása

Ø A szülők tájékoztatása, tanácsok adása

Ø Beszédfegyelem alakítása

Tartalma

A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba, szabadon mondhatják el érzéseiket, gondolataikat. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de a hétfői napokon erre külön is tekintettel vagyunk, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek.

A tevékenységeket kísérő beszélgetések, közös társalgások /beszélgetőkör/ a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés a drámajátékokban, érdeklődő magatartásuk segíti a szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását.

Kihasználjuk az irodalmi nevelés fejlesztő hatását.

Egyenként megismerjük és játékosan fejlesztjük a gyermekek fonémahallását, hangképzését, beszédértését.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Bátran használja a tapasztalatok során bővült szókincsét

* Mondanivalóját az elkezdett témához igazítja

* Képolvasásnál összefüggéseket észlel, történeteket mond

* Hangsúlyozása, hangereje, hanglejtése, beszédsebessége a kifejező beszédet szolgálja

* Önállóan mond verset és mesét

* Beszédjét természetes gesztusokkal, arcjátékkal színesíti

5.4. Művészeti nevelés

Cél

Ø A gyermekek élményének és fantáziavilágának gazdagodása

Ø Alkotóképesség, szépérzet, forma- és térérzékelés alakítása

Feladat

Ø Az önkifejezés képességének továbbfejlesztése, önmegvalósításra ösztönzés

Ø Az érzelmi nevelés fontos eszközeként az empátia erősítése

Ø Az esztétikai és etikai élmények nyújtásával az esztétikai, etikai fogékonyság formálása

Ø Az irodalom, az ének – zenei nevelés tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása

Ø A drámapedagógia eszközeivel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése

Ø Az alkotás az esztétikum létrehozásának ösztönzése

5.4.1. Ének – zene, énekes játék

Cél

Ø A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése

Ø Az igényes zene megszerettetése

Ø Alapvető ismeretek szerzése a magyar és cigány zenei kultúrából

Feladat

Ø A zenével való ismerkedés, énekes játékok élményének nyújtása jó hangulatú légkörben

Ø A gyermek önfeledt improvizálásainak támogatása.

Ø Sok énekes minta nyújtása.

Ø Érdekes ütőhangszer készítése ( termések, fa, fém, dobozok felhasználásával ).

Ø Hangszerek bemutatása.

Ø Ismerkedjenek a magyar és cigány népdalokkal, népzenével

Ø Mozgáskultúra fejlesztése

Tartalma

Az óvoda a közös, együttes dalok, játékok színtere, olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, a dallam és a szöveg globális élményt nyújt. A gyermek egyéni teljesítményére ritkán kerül sor, annál inkább a mikrocsoportos formára – a ritmusérzék, hallásfejlesztés minta alapján eredményes. Hetente többször ajánljuk fel ének – zenei tevékenységet. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, dalosjátékokra. A foglalkozások elmélyítik, összefoglalják a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az érdeklődő gyermekek ének foglalkozás keretében ismerkednek a néptánc elemeivel.

Az ének-zene a nagycsoportosok számára hetente egyszer kötelező. Az énekes- dalos játékok gyakorlása csoportközi foglalkozás keretében valósul meg. A ritmus- és hallásfejlesztés mikrocsoportos formában történik minden korosztály számára.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére

* Élvezettel játszanak a gyermekek énekes játékokat

* Gátlások nélkül egyedül is szeretnek és tudnak énekelni

* Élvezettel figyelnek a zenehallgatásra

* Rögtönöznek ritmust, mozgást, dallamot

* Érzik az egyenletes lüktetés és a dalok ritmusát

5.4.2. Mozgás

Cél

Ø A gyermekek egészséges, edzett, fejlett és igényes mozgáskultúrájának alakítása

Ø Igény kialakítása a későbbi mozgásigény kielégítésére

Feladat

Ø A mindennapi tevékenységekbe a mozgás beépítése

Ø A játékok fejlesztő hatásának kihasználása a mozgások során

Ø Helyes testtartást elősegítő gyakorlatok beépítése a mozgásanyagba

Ø Megfelelő hely biztosítása

Ø Lehetőség biztosítása a gyermekek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére

Tartalma

A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását: a járást, futást, támaszt, függést egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerteti velük a gimnasztikát, tornaelemeket, labdagyakorlatokat és a testnevelési játékokat.

A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja a szervezet növekedését, segít a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, váz- és izomrendszer teherbíróképességének növeléséhez.

A testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában.

A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást.

A testnevelés hatására a gyermekekben fontos személyiségtulajdonságok fejlődnek: bátorság, fegyelmezettség, kitartás, egymás segítése, együttműködés.

Változatos eszközhasználattal színesítjük a feladatokat, ezzel még vonzóbbá tesszük a testnevelést. Játékokat foglakozás közben és végén is alkalmazunk, ezzel jó kedvet, vidám hangulatot teremtünk.

A testnevelés foglalkozásokat kötelező jelleggel csoportközi foglalkozás keretében oldjuk meg.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére

* Örömmel és kitartóan vesznek részt a mozgásos feladatokban

* Fejlődik figyelmük, akaraterejük, kitartásuk, bátorságuk.

* Megszeretik, igénylik a mozgást, a szabályokat elfogadják, betartják

* A vezényszavakat, szakszavakat megértik, azokat alkalmazzák

* Kialakul nagymozgásuk, finommozgásuk

* Mozgásuk összerendezetté válik

* A tornaszereket, eszközöket rendeltetésszerűen használják

5.4.3. Vers, mese

Cél

Ø A gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése

Ø Pozitív személyiségjegyeinek megalapozása

Ø A mágikusság, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével az irodalomhoz való kötődés segítése

Feladat

Ø Megfelelő eszközökkel kedvelt mesék dramatizálásának, bábozásának elősegítése

Ø Sok – sok mondóka, vers, történet mondogatása a gyermekek hangulatához, tevékenységéhez igazodva

Ø Színházi, bábszínházi élmények biztosítása a gyermekeknek

Ø A régies, újszerű - gyermekek számára - ismeretlen szavak körülírása, magyarázata, illusztrálása a szókincs fejlődése érdekében.

Ø A gyermekek számára az irodalmi élményekből fakadó önkifejezés lehetőségeinek biztosítása – szóbeli vagy képi megjelenítéssel.

Tartalma

Megismertetjük a gyermekekkel a népi gyermekmondókákat, verseket, meséket, s válogatunk a kortárs irodalmi művekből. Más népek irodalmi alkotásai, illetve a cigányság népi kultúrája is része irodalmi nevelésünknek. A differenciálás a mesék, versek tartalmi kiválasztásával, a feldolgozásához nyújtott segítség mennyiségével ( nagyobbak – nagyobb önállóság ) lehetséges.

A mese, vers, elbeszélés beépül mindennapi óvodai életünkbe /a tevékenységek folyamatába, délutáni pihenő előtt stb. /

Beszélgetőkörök alkalmával a mesehallgatás frontális formában történik.

A mese befejezését követően a nagyobbak tovább vihetik élményeiket, pl. elkészíthetik a dramatizálás kellékeit, előadhatják, meseillusztrációkkal megjeleníthetik

A verstanulás mikrocsoportos tevékenység.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat

* Várják, igénylik a mesehallgatást

* Örömmel mesélnek, báboznak, dramatizálnak maguk és mások szórakoztatására

* Rövid meséket, történeteket találnak ki, ezt próbálják mozgással kifejezni

5.4.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka

Cél

Ø A gyermek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlesztése

Ø Esztétikai érzék fejlesztése, új technikák megismerése

Ø A kéz finom-motorikájának alakítása

Ø Ízlésvilág alakítása

Feladat

Ø A megfelelő feltételek biztosítása ( élmények, anyagok, eszközök )

Ø A komponálás, rendezés képesség, tér – forma és színérzék fejlesztése

Ø A gyermekek megismertetése az egyszerűbb műalkotásokkal

Ø Lehetőség nyújtása a képi megjelenítés szóbeli megfogalmazására

Ø A tevékenységekkel, az eszközkészítéssel a teljes személyiség integrált fejlesztése

Ø Kiállítások rendezése a gyermekmunkákból

Ø A felhasználható anyagok folyamatos gyűjtése

Tartalma

A gyermekek az ábrázolás lehetőségét az egész nap folyamán megkapják. A hét folyamán többször tervezzük kötelezően választható felajánlott tevékenységként. Ha a téma azonos a megoldás lehetősége változatos – egyéni választás. Differenciálás egyéni- és mikrocsoportos formában a megfelelő anyagok biztosításával lehetséges. A kisebbeket az anyagokkal való ismerkedés köti le , még a 6 – 7 évesek inkább teljesítmény orientáltak, céljuk az eszközkészítés, a valaminek a létrehozása. Az ábrázoló tevékenység összefonódik a játékkal, konstruálással, barkácsolással, irodalommal, énekkel.

Az óvodába bekerülő gyermekek többsége valamelyik firkálási szinten áll. Arra törekszünk, hogy a különböző eszközök, anyagok biztosításával, játékos módszerekkel a firkáló, rajzoló gyermekeket elindítsuk a természetes rajzfejlődés irányába.

A gyermekeknek lehetőséget adunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad téma választásában. Alkotásaikat elkészíthetik ceruzával, filctollal, festéssel, zsírkrétával, ragasztással, karcolással, nyomattal.

A mindennapok során részt vehetnek a plasztikai alakításban, ahol megismerhetik az anyagok alakíthatóságát (nyomogatás, ütögetés, gyurkálás, gömbölyítés, simítás, sodrás, mélyítés stb.)

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

* Megjelenítik egyéni módon, különböző technikákkal élményeiket, elképzeléseiket

* Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, színek alkalmazása

* Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek

* A közösen elkészített kompozíciónak örülnek

* Tudnak gyönyörködni, rácsodálkoznak a szép látványra

5.4.5. A külső környezet tevékeny megismerése

Cél

Ø A környező valóság forma és mennyiségi viszonyainak megismertetése

Ø A természeti és társadalmi környezet jelenségeinek és történéseinek megismertetése

Ø Képességeinek, tapasztalásainak, emlékezésének, megértésének, konstruálásának, ítélőképességének, kifejezőképességének fejlesztése

Ez a feladat tartalmi szempontból 2 egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magában

Ø A tárgyi természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól – a társ. – i környezet történéseinek érzékeléséig terjed

Ø A környezetben, a tevékenységekben az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrál

Feladat

Ø A tapasztalatszerzés biztosítása során a gyermek önállóvá, kitartóvá, segítségnyújtóvá váljon

Ø Ismerje meg a valóságot

Ø Érzékelésük, észlelésük fejlesztése

Ø A jelenségek, történések iránti érdeklődés felkeltése

Ø A tapasztalatszerzés biztosítása a homokkal, vízzel ellátott központ, természetismereti központ által

5.5.1. A természeti környezet megismerése

Cél

Ø A környezet felfedezése során a gyermekek pozitív viszonyának kialakítása a természeti -, emberi -, tárgyi -, világ értékei iránt

Ø A gyermekek természetes kíváncsiságainak felkeltése, kielégítése, ébrentartása

Feladat

Ø Élményszerzés, megfigyelések lehetőségének megteremtése

Ø A megfelelő eszközök biztosítása, azok helyes használatának megtanítása ( nagyító, iránytű, távcső, mágnes )

Ø Minél több érzékszervvel való tapasztalás

Ø Az élmények több szempontú felidézése

Tartalma

Egy – egy project elindításakor élményszerző sétát szervezünk ( pl.: erdőbe, tanyára, mezőre, állatkertbe) mikrocsoportos formában, megbeszélve az aktuális lehetőségeket.

Aprólékos megfigyelésekhez, kísérletekhez a csoportszobában is megteremtjük a lehetőségeket ( kisállatok, növények élete ). Egy jelenséget több oldalról közelítünk meg. Kirándulásaink, kísérleteink során a környezet védelme, s annak fontossága is szóba kerül ok – okozati összefüggések nyomán.

Megismerkedünk szűkebb és tágabb lakókörnyezetünkkel. Gyakran látogatunk közeli üzletekbe, szülők munkahelyére. Az utcákon sétálva közlekedési tapasztalatokat szerzünk: forgalom, járművek megfigyelése.

Intézményekkel ismerkedünk: múzeum, könyvtár, színház, cirkusz, állatkert, uszoda, jégpálya, iskola.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

* Különbséget tudnak tenni az évszakok között, szépségében gyönyörködni tudnak

* Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, közlekedési szabályokat; növényeket, állatokat

* Tudják lakcímüket, szüleik nevét, munkahelyét, óvodájuk nevét

5.5.2. Matematikai tapasztalatok

Cél

Ø A környező valóság matematikai jelenségei és a közöttük fennálló összefüggések felfedeztetése

Ø Legyen képes önálló gondolkodásra

Feladat

Ø A gyermekek matematikai érdeklődésének, kíváncsiságának kielégítése és fejlesztése

Ø A gyermekek képességeinek fejlesztésében kapjon szerepet: a tapasztalás, emlékezés, megértés, ítélőképesség

Ø Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, gondolkodási műveletek, szokások elsajátíttatása

Tartalma

A gyermekek kutató kíváncsiságára, érdeklődésére építünk. Biztosítjuk tevékenységükhöz az érdeklődést keltő eszközöket, örömteli munkára lehetőséget adó helyzeteket. Lehetővé tesszük, hogy egyéni elképzeléseiknek megfelelően tevékenykedjenek. Olyan feltételeket teremtünk, hogy a gyermekek érdeklődése újabb és újabb ösztönzést kapjon. A gyermekek figyelmét a problémák megoldásában rejlő érdekességek felé irányítjuk. Arra késztetjük őket, hogy maguk lássanak meg olyan helyzeteket, amelyekben érdekes matematikai összefüggések vannak.

A fejlesztések mikrocsoportos formában délelőtt, egyéni formában délutánonként történik az egyéni fejlődés ütemének megfelelően.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

* Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, helyesen használják a mennyiségekkel és halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket

* Hosszúságot és szélességet önállóan tudnak mérni

* Elő tudnak állítani ugyanannyit, többet, kevesebbet

* Tárgyakat meg tudnak tízig számlálni

* Sorozatokat képesek létrehozni

* Képesek a térben való tájékozódásra ( jobbra, balra, alá, fölé, stb.)

A TANULÁS FORMÁI

FRONTÁLIS

MIKROCSOPORTOS

EGYÉNI

KÖTÖTT

Mozgás

Énekes játékok

Beszélgető kör

Rajz, mintázás, kézi munka ( 5-6-7 év )

Ének-zene készségek fejlesztése (hallás, ritmus )

Matematika

Részképességek

fejlesztése

KÖTETLEN

Rajz, mintázás ( 3-4-5 év )

Verstanulás

Környezet megismerése

hetiterv

TARTALMA

MÓDJA

Hétfő

Gyógytestnevelés

Ének - zene

Csoportközi foglalkozás

kedd

Közös élmények szerzése

/ Környezet – ismeret /

/ Mese – vers /

Multicenter foglalkozás

Szülők bevonása

szerda

Beszélgető kör

Választható tevékenységek

/ Vizuális – nevelés /

Görkorcsolya

Csoportközi foglalkozás

Mindenkinek kötelező

Nagyoknak kötelező,

kicsiknek választható

Csoportközi foglalkozás

csütörtök

Választható tevékenységek

/ Vizuális – nevelés /

Nagyoknak kötelező,

kicsiknek választható

Csoportközi foglalkozás

péntek

Mozgásos nap

Kötelezően választható v.

felajánlott tevékenységek

/ Matematikai – nevelés

Góliát

Csoportközi foglalkozás

Nagyoknak

Csoportközi foglalkozás

Napirend

6-8 óráig

8 órától

12 óráig

Szabad játék, egyéni fejlesztések

Mozgásfejlesztés

Választható, kötelezően választható, felajánlott tevékenységek és kötelező tevékenységek

Folyamatos tízórai

Játék a szabadban

12 órától

15 óráig

Testápolás

Ebéd

Pihenés és felajánlott tevékenységek

15 órától

17 óráig

Szabad játék

Játék a szabadban ill. a csoportszobában

7. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

A program egyik alappillére a család bevonása az óvodai életbe. A család nem pótolható, ezért az óvodai nevelésünk során elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozunk.

A társadalmi folyamatok nemkívánatos hatására – és egyéb okok miatt – a család funkciói sérülnek.

A nevelőmunka érdekében

Ø A család és az óvoda közötti kapcsolat kiépítése érdekében közeledünk a családokhoz, vállaljuk a kezdeményező szerepet

Ø A gyermekek számára biztonságos, családias légkör kialakításával átvállaljuk a család által meg nem oldott feladatokat ( gyermek szeretet pótlása, meleg családi fészek )

Ø Fontosnak tartjuk mindkét esetben – a jól működő és a hátrányos helyzetben lévő családok szokásainak, értékrendjének megismerését

Ø Kellő tapintattal és körültekintéssel segítjük a családokban a szülőket, hogy minél eredményesebben teljesítsék szülői feladataikat

7.1. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai

A szülők óvodai életbe való bevonásával

Ø Bővítjük pedagógiai, pszichológiai tájékozottságukat

Ø Ötletet kapnak az otthoni érdekes tevékenységek megszervezéséhez

Ø A szervezési és gondozási feladatok alkalmankénti besegítése során a szülők információkat szereznek gyermekükről, gazdagíthatják tapasztalataikat

Ø Az óvodai ismeretségek kapcsán a problémákkal magukra maradó szülők társakra találnak, bátorítást és segítséget kapnak a hasonló sorsúaktól

Azok a szülők, családok, akik jobban kötődnek az óvodához, aktívabban vállalnak részt az óvoda feltételrendszerének javításában.

7.2. A családokhoz közeledés jellemzői

Ø A szülők kötelességérzetének erősítése, a család pótolhatatlanságnak hangsúlyozása

Ø A család által közvetített értékek felmérése

Ø A nevelésben a szülőt partnernek tekintjük, nincsenek előítéleteink

Ø A személyes beszélgetések során a szülőt informáljuk gyermeke fejlődéséről

Ø A szülők jogait tiszteletben tarjuk

7.3. A családok bevonásának formái

A) passzív szülők

Ø - Elsősorban saját gyermekének megfigyelésére szorítkozik

B) passzív – segítő szülők

Ø Közreműködik a gyermek óvodakezdésben, és részt vesz a saját gyermeke gondozásában

C aktív – segítő szülők

Ø Alkalmanként, vagy előre tervezve közreműködik a közös élmények biztosításában, tevékenységekben ( pl.: sütés, főzés, kézimunka, barkácsolás, hagyományápolás, kirándulás, különböző rendezvényeken aktív részvétel)

7.4. A szülők bevonása az óvodai programba

A családok sokféleségéből következően szokásaik, szükségleteik és a kapcsolatfelvétel is különböző lehet.

A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségei

Ø Információs lehetőségek az együttműködésben

Ø A szülő szánjon egy kis időt a gyermekével együtt játszani az óvodában

Ø Délutáni beszélgetések során

Ø Fali táblára közérdekű hirdetések elhelyezésével

Ø A MÓKUS FÜZET hétvégi hazaküldése ( egy – egy család hétvégi életéről betekintést kapunk)

Ø Formális lehetőségek a kapcsolattartásban

Ø Értekezletek,

Ø Családlátogatások

Ø Kérdőívek osztása

Ø Az óvodai SZMK működése

Ø Közös munkadélutánok, szabadidős programok szervezése

7.5. Családgondozás, szociális munka

A szociális munka magában foglalja a szociális tevékenységek széles körét. A nyitott óvoda modelljében szakember végzi a szociális feladatokat:

Ø Ismeri az erőforrásokat a gondok enyhítésére

Ø Ellátja a szociális és a hozzákapcsolódó speciális pedagógiai feladatokat

Ø A család és gyermekvédelmi feladatokat

Mi, óvodapedagógusok elsősorban

Ø A családok közti információáramlást, a segítő kapcsolatok feltételeit tudjuk támogatni

Ø Közvetítő szerepet töltünk be a hasonló problémákkal küszködő szülők, családok számára ( pl.: elvált szülők, enyhén sérült gyermekek szülei )

7.6. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben

Ø Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleinek

Ø Tanácsadás szakemberek bevonásával

Ø Tájékoztatjuk a családokat jogi kérdésekben, a szociális támogatás rendszerében, lehetőségeiben

Ø Hátrányos ( halmozottan hátrányos ) gyermekek érdekeinek képviselet

Ø Az elvált szülőket, a leányanyákat bevonjuk az óvodai életbe

Ø Képviseljük a családok érdekeit a szakszolgáltató intézmények megkeresésével

7.7. Az óvodában alkalmazott gyermekvédelmi felelős feladatai

Ø Foglalkozik a gyermekek szocializációs problémáival

Ø Segítséget ad a gyermekeknek, a családoknak és az óvodapedagógusoknak az erőforrások feltárásában

Ø Kapcsolatot épít ki a speciális szolgáltató intézményekkel

Ø Érdekképviseletet lát el a különböző szolgáltatások igénybevétele érdekében ( ilyen a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolg. )

Ø Ellátja a szociális és a pedagógiai tevékenységek koordinálását

Ø Partneri kapcsolatokat alakít ki az együttműködésben más szakemberekkel

A város központjában, de nyugodt, csendes környezetben található két csoportos óvodánk szívesen vár minden óvodás korú gyermeket.

Célunk, hogy óvodásaink családias, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkörben nevelkedjenek.

Nevelési gyakorlatunkat a „Lépésről lépésre” óvodai program elveit felhasználva tervezzük, valósítjuk meg, melyben kiemelt helyet kap az egészséges életmód megalapozása, a mozgásos tevékenységek megszerettetése.

1. HELYZETKÉP

Célunk

Feladat

Tartalma

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

Cél

Tartalma

Cél

Feladat

Cél

Feladat

Tartalma

6. TERVEZÉS

Jellemzői

Tartalma

A NAPIREND – ünk alakításának szempontjai

Csoportközi foglalkozás

Csoportközi foglalkozás

Szülők bevonása

Csoportközi foglalkozás

Mindenkinek kötelező

kicsiknek választható

Csoportközi foglalkozás

A) passzív szülők

C aktív – segítő szülők

A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségei

Mi, óvodapedagógusok elsősorban

8. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK