HOLD ÓVODA

HOLD ÓVODA

NEVELÉSI GYAKORLATA

Tartalomjegyzék

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

1. HELYZETKÉP

1.1. Gyermekképünk

1.2. Az óvoda személyi feltételei

1.3. Az óvoda tárgyi - dologi feltételei

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA FELADATA

2.1. Nevelési céljaink

2.2. Nevelési feladatunk

3. A NEVELÉS KERETEI

3.1. Az egészséges életmód kialakítása

3.2. Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása

4. NEVELÉSI GYAKORLATUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI

4.1. Játék

4.1.1. Játékba integrált tanulás

4.1.2. Az óvodai élet megszervezése

4.2. A külső világ tevékeny megismerése

4.3. Vers - mese

4.4. Ének - zene, énekes játékok

4.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka

4.6. Mozgás, mozgásos játékok

4.7. Munka jellegű tevékenységek

5. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK

Mottó:

„Mert mi teremtünk szép, okos lányt

és bátor, értelmes fiút,

ki őriz belőlünk egy foszlányt,

mint fényéből a Tejút”

(József Attila)

küldetésnyilatkozat

Óvodánk a város központjában épült. Régi épület, generációk nevelkedtek falai között. Két csoportjában vegyes életkorú gyermekeket nevelünk, családias légkörben.

Felvállaltuk, hogy a külső világ tevékeny megismerése szellemében neveljük a gyermekeket.

A környezetre, a természetre való odafigyelés, a rácsodálkozás egész napunkat áthatja.

Megismerkedünk városunk nevezetességeivel, szépségével.

Arra törekszünk, hogy a gyermekek vegyenek részt környezetük gondozásában, megóvásában, tiszteljék és szeressék a természetet.

Kitekintünk a környező világra, megismerjük a Mátra, a Bükk élővilágát, Budapest nevezetességeit, jellegzetességeit.

Megünnepeljük a környezetvédelem JELES NAPJAIT:

Ø március 22. A Víz Világnapja

Ø április 22. A Föld Napja

Ø május 10. Madarak és Fák Napja

Ø június 5. Környezetvédelmi Világnap

Ø október 5. Az Állatok Világnapja

Kielégítjük a gyermekek felfokozott mozgásigényét, naponta biztosítjuk a levegőzés, edzés lehetőségét, időszakonként a vízhez szoktatást.

Heti egy alkalommal, nevelési időn túl lehetőséget adunk a hitélettel ismerkedésre.

Célunk a testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, érdeklődő, kreatív, a szépet meglátó és ápolni tudó gyermekek nevelése.

Az iskolák visszajelzései bizonyítják, hogy az óvodánkból kikerülő gyermekek megállják helyüket az iskolai életben.

Az óvoda dolgozói

1. HELYZETKÉP

A Hold Óvoda a városközpontban - autóbusszal is jól megközelíthetően - fekszik. 2 csoportos, 36 férőhelyes óvoda, ahová a városi gyermekek mellet a környező tanyavilágból is bejárnak gyermekek (Neszűr, Hajta, Tőtevény, Alsómuszáj, Felsőmuszáj, Újerdő).

Mindkét csoportunk osztatlan, a gyermekek óvodakezdéstől iskolába kerüléséig ugyanabban a csoportban, ugyanazzal az óvónővel tölthetik napjaikat. Így megoldható, hogy a testvérgyermekek azonos csoportba kerüljenek.

Óvodánkban biztosítjuk a családias hangulatot. A két csoport sok közös rendezvényen, kiránduláson vesz részt a szülőkkel együtt, a barátságok segítik a jó óvodai közösség kialakulását.

A közösség keretein belül minden gyermek egy külön egyéniség, ezért gondot fordítunk az egyéni odafigyelésre, fejlesztésre.

Óvodánk nevelési gyakorlatát az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján alakítottuk ki, a külső világ tevékeny megismerése jegyében.

Gyakorlatunkban kiemelten kezeljük a természeti, társadalmi, emberi környezet minél alaposabb megismerését, védelmét.

Felvállaljuk, hogy a tanyáról bejáró gyermekekkel megismertetjük a városi környezetet, közlekedést. A városi gyermekeket kivisszük a szabadba, megismertetjük őket természeti értékeinkkel, tanyai pajtásaik életterével.

Emellett fontosnak tartjuk az egészséges életmód kialakítását, a megfelelő mozgás biztosítását. (eszközei: játék a Margit-szigeten, szánkózás, túrák a Mátrában, udvari pancsoló-medencében fürdés, néptánc, óvodai tornaszoba kialakítása stb.)

Anyanyelvünk ápolása érdekében gondot fordítunk az óvodán belüli szép, magyar beszédre. A gyermekeket megismertetjük a népmesékkel, mondókákkal, rigmusokkal, találós kérdésekkel, népi- és dalos játékokkal.

Lehetőséget adunk a zenével ismerkedésre, a dalolásra, fejlesztjük a gyermekek hallását, ritmusérzékét.

A népi játékok játszásával, a népszokások felelevenítésével a néphagyomány megőrzése a célunk.

A zenei műveltség alapjainak lerakását a zenehallgatás anyagának gondos kiválasztásával is szolgáljuk.

Késztetünk a kreatív ábrázolásra, a munkajellegű feladatok örömmel történő végzésére.

A játék, mint legfontosabb tevékenységünk, egész napunkat áthatja.

1.1. Gyermekképünk

Arra törekszünk, hogy derűs, vidám légkörben, életvidám, tettrekész gyermekeket neveljünk.

1.2. Az óvoda személyi feltételei

Óvodánkban 3 óvodapedagógus és 2 dajka dolgozik. Valamennyi óvónő rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A 2 dajka elvégezte a dajkaképzőt.

Óvodánkból minden évben részt veszünk megyei vagy városi szintű továbbképzésen.

Az óvónők és a dajkák aktívan együttműködnek a szokások és szabályok kialakításában, a családias légkör megteremtésében.

Mivel mindenki a saját személyiségével nevel, nagy figyelmet fordítunk a példamutatásra.

Mindannyian tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, elfogadjuk másságát, minden gyermeket egyéni odafigyeléssel, törődéssel, gondoskodással nevelünk.

Óvodánk minden dolgozója elfogadja a természet szeretetére nevelést, emellett egyénileg egy-egy részterülettel is szívesen foglalkozunk: pl. ábrázolás, mozgás, ének-zene, vers mese, játék és ezeket a tevékenységeinket felhasználjuk a gyermekek sokoldalú fejlesztésére.

1.3. Az óvoda tárgyi - dologi feltételei

Óvodánk többszörösen átépített, felújított épületben működik. A megszüntetett szolgálati lakás átalakításával tornaszobához, nagy konyhához, fürdőszobához jutottunk. Sor került a gáz- központi fűtés bevezetésére, betonozott udvar kialakítására, zárt kerítés építésére.

Két csoportszobánk magas, természetes megvilágításával, parkettaborítással: 22, illetve 14 gyermek befogadására alkalmas.

Napi munkánkat segíti a tornaszoba, a szertár, a raktárak, az udvari fedett szín.

Játék és munkaeszközök vásárlására nem elég a költségvetésben biztosított összeg, ezért különböző akciókkal, a szülők segítségével igyekszünk biztosítani azokat. (pl. papírgyűjtés, könyvárusítás, kirándulásszervezés stb./

Az eszközkészletet saját munkánkkal is fejlesztjük, keressük a lehetőséget a napi munka jobbá tételére.

A Gyermekkönyvtártól megkaptuk az eddig kölcsönzésre nálunk lévő könyveket, így a gyerekek naponta nézegethetik ezeket. Igyekszünk beszerezni az új szakkönyveket, a könyvvásárlásra kapott összegből a munkánkat segítő könyveket szerezzük be.

Az óvoda környezetét próbáljuk szebbé és egészségesebbé tenni, az udvarra és az utcára telepített fák, bokrok, virágok ültetésével. Ezáltal a gyermekek megfigyelhetik a növények fejlődését, gondozzák, locsolják, gyomlálják ezeket.

A Gyermekkönyvtártól megkaptuk az eddig kölcsönzésre nálunk lévő könyveket, így a gyermekek naponta nézegethetik ezeket. Igyekszünk beszerezni az új szakkönyveket, a könyvvásárlásra kapott összegből a munkánkat segítő könyveket szerezzük be.

Az óvoda környezetét próbáljuk szebbé és egészségesebbé tenni, ezáltal a gyermekek megfigyelhetik a növények fejlődését, gondozzák, locsolják, gyomlálják ezeket.

A csoportszobában élősarok teszi lehetővé a folyamatos megfigyelést, kísérletezést.

A melegítőkonyhában a gyermekekkel gyümölcssaláták, sütemények készítésére nyílik lehetőség.

Az óvoda épületén kívül, használjuk a Margit-szigetet, a környező parkokat, felkeressük a jászberényi, budapesti, gyöngyösi múzeumokat, helyi játszótereket.

A múzeumlátogatások során megismertetjük a gyermekeket a régi paraszti környezettel, a Lehel Kürtjével, a Mátra természetvilágával. Elvisszük őket időszakos képzőművészeti és fotókiállításokra is. A Déryné Művelődési Központban sok időszaki kiállítást megnézünk, részt veszünk a Bábszínház és a Meseszínpad előadásain, valamint rendszeres látogatói vagyunk a Gyermekkönyvtárnak.

Nevelési gyakorlatunk összeállítása során szem előtt tartottuk az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a városi pedagógiai programot, valamint Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel, című programját és a szolnoki Fiumei Úti Óvoda: Környezetünk felfedeztetése, című módszertani kiadványát.

Óvodai nevelésünk rendszerábrája

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA

2.1. Nevelési céljaink

Ø A természeti és társadalmi környezetet alaposan és sokoldalúan ismerő gyermekek nevelése, akik pozitív érzelmi kapcsolatban állnak a környezettel.

Ø A gyermekek aktuális fejlettségéhez igazodó egyéni képességfejlesztés, a családi ház aktív bevonásával.

Ø A gyermekek nyugalomban, örömmel töltsék el óvodai éveiket és tapasztalatokban gazdag, alkalmazkodni tudó, szabályok betartására képes, kreatív, egymásra odafigyelni tudó gyermekek kerüljenek tőlünk az iskolába.

2.2. Nevelési feladatunk

Ø Élmény- és érzelem gazdag légkör kialakítása a természeti és társadalmi környezet, a környező valóság alaposabb megismerése érdekében.

Ø Sokoldalú mozgáslehetőség biztosításával a gyermekek mozgásának fejlesztése, az edzési lehetőségek biztosításával az egészségük megőrzése, állóképességük fejlesztése.

Ø A gyermekre való egyéni odafigyeléssel koruknak és egyéniségüknek megfelelő értelmi fejlesztés, nevelés.

3. A NEVELÉS KERETEI

3.1. Az egészséges életmód kialakítása

Cél

Ø Az egészséges életvitel igényének kialakítása, az egészséges testi fejlődés elősegítése.

Feladat

Ø A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus mozgás fejlődésének segítése.

Ø Alapvető szokások alakítása az egészséges életmód, a testápolás és az egészségmegőrzés területén.

Ø A gyermekek egészségvédelme, edzése, egészséges környezet biztosítása fejlődésükhöz.

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése

Év elején anamnézis készítésével ismerjük meg a gyermekeket, igényeiket, családból hozott szokásaikat. Igyekszünk a gyermekekkel minél közelibb, szeretetteljes viszonyt kialakítani. Segítjük őket szükségleteik kielégítésében, beilleszkedéskor velük együtt végezzük a testápolás, étkezés, öltözködés munkafogásait. Fokozatosan késztetjük őket ezen tevékenységek egyre önállóbb végzésére.

Folyamatosan alakítjuk ki az étkezés szabályait: az asztalnál a viselkedés helyes formáit, a terítést önkiszolgáló formában. Kialakítjuk a halk beszélgetéssel kísért nyugodt étkezést. Az étkezés befejezésével folyamatosan visszatérhetnek a gyermekek elkezdett játékukhoz, tevékenységükhöz.

A testápolás, öltözködés szokásainak elsajátítási ütemét a gyermekek meglévő szokásrendszeréhez igazítjuk. Óvodánkban ezen a téren nagyok az eltérések, ezért szükséges az egyénre szabott szoktatás, segítés.

Elegendő időt biztosítunk a különböző tevékenységek elvégzésére, elkerülve a stressz-helyzet kialakulását.

Helyesen kialakított szokásrendszert csak a szülőkkel együttműködve, azonos elvárásokat tanúsítva tudunk kialakítani, ezért folyamatos és bizalmas munkakapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel.

A szabad mozgást minden nap biztosítjuk a gyermekeknek. A testnevelés foglalkozás kötött formája mellett naponta néhány perces szervezett mozgást, majd önfeledt, szabad mozgást biztosítunk az udvaron, a tornaszobában, a parkokban. ½ 11-től naponta kivisszük a gyermekeket a szabadba, kisebb eső esetén az udvari fedett színt használjuk a mozgásra.

Télen a szánkózás, csúszkálás biztosít másféle mozgáslehetőséget gyermekeinknek.

Délben időt fordítunk a csendes pihenésre, a kiszellőztetett teremben biztosítjuk a gyermekek eltérő alvásigényének kielégítését, lehetőséget biztosítunk a nagyobb – nem alvó – gyermekeknek az egyéni fejlesztésére.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

A gyermekeknek nyugodt légkört, megfelelő munkatempót biztosítunk.

Az óvodában történő megbetegedésről a szülőt haladéktalanul értesítjük, addig is a gyermeket megfelelő ápolásban részesítjük, szükség esetén elkülönítjük.

A gyermekek ellenálló képességét a szabadban történő lég- és napfürdővel, nyáron pancsolással növeljük. Tavaszi - nyári - őszi időszakban délután is játszunk a szabadban, de télen is szervezünk egy-egy hógolyózást, szánkózást. A szabadban történő edzést kerékpározással, rollerezéssel egészítjük ki.

Egészséges környezet biztosítása

A gyermekek részére egészséges, esztétikus környezetet alakítunk ki a nem túlzsúfolt, „kuckók” alakítására alkalmas csoportszobákkal. A berendezést naponta a tevékenységekhez tudjuk igazítani, de állandó helye van az élősaroknak, az ábrázolásnak, a babaszobai játéknak.

Udvarunkon van füves, homokos, betonozott rész is a különböző játék- és mozgásformákra.

Az ültetett fák megerősödéséig az árnyékot napernyők, napozó sátor felállításával igyekszünk növelni.

Homokozó áll gyermekeink rendelkezésére.

A csoportszobák egészséges megvilágításához megfelelő természetes fénnyel rendelkezünk. A nagy ablakok biztosítják a megvilágítást és szúnyoghálóval ellátva a jó szellőzést.

A mosdó használata jó szervezést igényel, hogy zavartalanul használhassuk.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* A gyermek ismeri és gyakorolja az alapvető egészségügyi szokásokat, szabályokat

/testápolás, fogápolás, WC- és zsebkendő használat /.

* Önállóan öltözködik, cipőt köt, gombol.

* Észreveszi, ha fázik, vagy melege van, és ruházatát ehhez igazítja.

* Elfogyasztja a megfelelő mennyiségű ételt, kér vagy vesz az előtte lévő ételből, ha szüksége van rá

* Önállóan tölt vizet, amikor szomjas.

* Rendeltetésszerűen használja az evőeszközt.

* Szívesen mozog, bátor, egyensúlyérzéke fejlett.

* Ismeri testét, az irányokat, relációkat.

* Képes hosszabb igénybevételre, kitartó.

3.2. Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása

Cél

Ø A közösségen belül érzelmi biztonságban, szeretetteljes légkörben, a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása.

Feladat

Ø Szeretetteljes beszoktatás, pozitív élmények biztosítása, segítségnyújtás a negatív élmények feldolgozásához.

Ø Felnőtt- gyermek, gyermek - gyermek közötti pozitív kapcsolatok elősegítése.

Ø Társas kapcsolatok bátorítása, a másság elfogadására nevelés.

Ø Közös élmények előkészítése.

Ø Én - tudat fejlesztése

Ø Problémás gyermekek esetében megfelelő szakemberekkel való együttműködés

Szeretetteljes óvodakezdés, pozitív élmények biztosítása az óvodáskor végéig

Lehetőséget adunk - már óvodakezdés előtt- óvodánkkal és az itt dolgozókkal való ismerkedésre (gyermek - szülő). A gyermekeket szeretettel fogadjuk, kis meglepetésekkel várjuk, megmutatjuk csoportszobájukat, helyüket, jelüket. Lehetőséget adunk arra, hogy igény esetén akár a másik csoportba, vagy bármely felnőttel szokjon be a gyermek az óvodába. A megfelelő helyismeret kialakítása után a gyermek szabadon mozoghat a csoportszobában, mosdóban és az óvoda más helyiségeiben, ezzel is fokozva az otthonosság érzését. A szülőket is bevonjuk a beszoktatási folyamatba. Anamnézist készítünk a gyermekek mielőbbi megismerése érdekében. Az óvodába került gyermekeknek nyugodt légkört és érzelmi kiegyensúlyozottságot biztosítunk. Mesével, altatódallal fektetünk, amely szokás az óvodáskor végéig megmarad. Felfigyelünk az elhúzódó, magányos gyermekekre, tapintattal vonjuk be őket a közösség életébe. A gyermekeknek lehetőséget adunk az őket különösen érdeklő tevékenységek folytatására. A különböző életkorú gyermekeknek biztosítjuk a közös együttműködést, de egyéni tevékenységek végzését is.

Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek között

A kapcsolatok segítése érdekében kialakítjuk és megismertetjük a gyermekekkel a közösségi élet szabályait, hogy ott mindenki jól érezze magát. A gyermekeknek megfelelő szabadságot biztosítunk. Pozitív érzelmi megközelítéssel közelítünk a gyermekekhez, egy-egy érintéssel, simogatással éreztetjük velük, hogy jól érezzük magunkat vele, számítunk rá. Egyéni példamutatással bátorítjuk a kapcsolatteremtést, a másság elfogadását, egymás segítését. Vonzóvá tesszük a csoport előtt álló feladatokat, igyekszünk minden gyermeket egyénileg megnyerni a közös tevékenységre. Segítjük a társas kapcsolatok alakítását, bátorítjuk a félénkebb gyermekeket.

Egyénileg segítjük a hátrányos helyzetű gyermekeket. A sajátos törődést igénylő gyermekekre nagyobb gondot fordítunk, szükség esetén igénybe vesszük gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyermekorvos segítségét is.

A közös élmények érzelmi hatásával kovácsolhatjuk jobbá a gyermek-, az óvoda közösségét. Az óvoda rendezvényei, ünnepei, a közös kirándulások élményei pozitív hatást keltenek a gyermekekben.

Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

Megünnepeljük a gyermeki élet hagyományos ünnepeit:

a Mikulást, a Húsvétot, a Farsangot.

Karácsony előtt adventi készülődés van, mézeskalács díszítéssel, díszek készítésével.

Az Anyák Napja nem ünnepség jellegű, bensőséges, szeretetet elmélyítő megemlékezés, ahol a gyermekek látják vendégül az anyukájukat saját készítésű gyümölcssalátával, süteménnyel.

A Gyermeknapot a szülőkkel szervezett kiránduláson ünnepeljük.

Születés- és névnapokon a gyermekek dallal, apró ajándékokkal köszöntik társaikat, akik otthoni aprósüteménnyel, szörppel kínálják társaikat

Évente több kirándulás szervezése mellett, együtt veszünk részt a szülőkkel a városi óvodai sportrendezvényeken; családi OVI KUPA, „Ficánka” vízi verseny.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* A gyermek képes kapcsolatot teremteni az óvodában a felnőttekkel és gyermekekkel.

* Érzelmileg biztonságban érzi magát.

* Képes a másságot elfogadni / etnikum, testi- lelki fogyatékosság, kiemelkedő képesség, túlmozgás stb. /

* Képes a csoport életében aktívan részt venni, a kevésbé kedvelt feladatok elvégzéséhez kellő akaraterővel rendelkezik.

* Képes az együttjátszásra, a játék vezetésére, vagy aktív bekapcsolódásra.

* Képes általában derűsen viselkedni, negatív érzéseit is ki tudja mutatni.

* Kellő önuralommal rendelkezik, értékeli saját előnyeit, kezdi megérezni és elfogadni hátrányait.

* Képes rácsodálkozni a világra, észreveszi a szépet, elítéli a rosszat.

4. NEVELÉSI GYAKORLATUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI

4.1. Játék

Cél

Ø A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása.

Ø A gyermekek érzelmi fejlesztése, mozgásos aktivitásának kielégítése.

Feladat

Ø A játék objektív feltételeinek megteremtése.

Ø Az elmélyült játékhoz nyugodt, harmonikus légkör biztosítása.

Ø Megfelelő idő, hely biztosítása a különböző játéktevékenységekhez.

Ø Eszközök, lehetőségek, ötletek, helyzetek kialakítása a jobb játéktevékenység érdekében. Élménynyújtás.

A gyermek óvodába lépésekor megismertetjük a csoportban található játékokkal, azok helyével. Biztosítjuk, hogy onnan bármikor elvehesse, esetleg barkács eszközök (papír, ragasztó, olló, termések, apróbb tárgyak, dobozok) segítségével - kiegészíthesse, variálhassa. Csak annyi szabályt alakítunk ki közösen, hogy a gyermekek egymást ne zavarják a játékban, vagy biztosan tudják, hol találják meg kedvenc játékukat.

Érdeklődünk, hogy odahaza milyen játékai vannak, mivel foglalkozik szívesen, kedvenc játékukat behozhatják, és erre építjük az otthon és óvoda összekapcsolását.

Játékvásárláskor a csoport összetételéhez, életkorához, érdeklődéséhez kapcsolódó játékeszközöket vásárolunk.

A játék témákban helyt adunk a gyermekek egyéni kezdeményezésének, építünk egyéni tapasztalataira, ötleteire.

Év elején állandó játékhelyeket alakítunk ki, majd a játékfajtákhoz és a gyermekek igényéhez igazodva lehetőséget adunk az ideiglenes játékhelyek, „kuckók” kialakításához.

Napirendünkben a lehető legtöbb időt biztosítjuk a különböző játéktevékenységekre.

Tízóraikor, uzsonnakor a gyermekek a játék elrakása nélkül mehetnek étkezni és az elkezdett játékot zavartalanul folytathatják.

A szabadban - udvaron, parkban - történő játéklehetőséget maximálisan kihasználjuk.

A pihenés, tisztálkodás és étkezési idő kivételével a gyermek egész napját áthatja a játék, ebbe ágyazzuk be a kezdeményezéseket is.

Felhasználjuk az élményszerzéshez a közelben lévő közintézmények, piac, buszállomás, üzletek, közelségét, felkeressük az orvosi rendelőt, gyógyszertárat, postát, egyes szülők munkahelyét, a tanyai gyermekek otthonát, környezetét.

Eszközök segítségével a gyermekek eljátszhatják az átélt pozitív - negatív élményeiket.

Speciális egyéni élményeik felhasználásával a háttérbe szoruló gyermekek is a középpontba helyezethetők, megbecsülést, társakat szerezhetnek a csoportban.

Mivel óvodánkban mindkét csoport vegyes életkorú, a különböző játékfajták egy időben, egymás mellett létezhetnek.

A nagyok példáján felbuzdulva a kicsik is bekapcsolódnak a szerepjátékba.

A kisebbek részt vesznek az építkezésnél, lehetőséget kapnak a dramatizálásnál, az egyszerűbb szabályjátékokban. Azt akarjuk elérni, hogy a gyermekek egymás játékát tartsák tiszteletben, a nagyok lehetőség szerint vonják be a kisebbeket a játékba, de a kicsik is hagyják a nagyok több napig tartó, kialakult játékát zavartalanul folytatni. A játékhoz megfelelő eszközöket biztosítunk a különböző korosztályoknak.

Megfigyeljük a gyermekek játékát, hiszen a gyermek játéka „tükör”, amely megmutatja, mennyire fejlett a gyermek, elárulja, mivel lehet őt segíteni, fejleszteni.

Megfigyeljük, mennyire képes a gyermek játékában elmélyülni, milyen szerepet vállal, elfogadja-e mások ötleteit, alkalmazkodik-e a szabályokhoz, egyedül vagy társaságban játszik-e szívesebben.

Tiszteletben tartjuk a gyermek kezdeményezéseit, akaratát, elképzeléseit, segítséget nyújtunk a továbbfejlesztéshez.

4.1.1. Játékba integrált tanulás

Az óvodáskor végére a gyermeknek meg kell ismernie a környező világot és meg kell benne találnia a saját helyét. A gyermek egész óvodai élete folyamán tanul, játékba ágyazva a kezdeményezéseken, a felnőttek utánzása nyomán, társaik viselkedésére válaszul, spontán és szervezett tapasztalatszerzés alapján.

Feladatunk, hogy fejlesszük értelmi képességét, érzékelését, észlelését, emlékezetét, képzeletét, akaratlagos figyelmét, képi-, cselekvő szemléletes gondolkodása mellett, elemi fogalmi gondolkodását, kialakítsuk feladattudatát, helyt adjunk kreativitásának.

A játékba integrált tanulás azt jelenti számunkra, hogy játékidőben, a játék elrakása nélkül kezdeményezzünk, kivétel a testnevelés foglalkozást és az énekes játékokat a 4-7 éveseknek.

A munkaformákat a feladatokhoz igazítjuk, kevés frontális és sok mikrocsoportos formát alkalmazunk, de fontos szerepet kap a személyre szóló egyéni fejlesztés is.

A módszereket a gyermekek lelkiállapotához, kíváncsiságához, életkorához, a feldolgozandó anyaghoz igazítva választjuk meg. Változatos módszerek alkalmazására törekszünk, ügyelünk a játékosságra. A gyermekeket segítjük a közvetlen tapasztalatszerzésben, fejlesztjük gondolkodásukat, szépérzéküket, tudatos cselekvésüket. Arra törekszünk, hogy minden gyermek naponta kapjon pozitív megerősítést, konkrétan, személyre szabottan, egyéni dicsérettel.

4.1.2. Az óvodai élet megszervezése

A gyermekek biztonságérzetének növelése érdekében un. „tájékozódási pontokat” építünk be az óvodai életébe, pl. étkezések, pihenés ideje, levegőzés stb. Ezt a célt szolgálja a napirend. Ez rugalmasan alakítható a napi teendőkhöz, a megváltozott gyermek létszámhoz, rendkívüli eseményekhez, a nem merev szabályrendszerhez.

Indokaink

Ø A gyermekek azonos csoportban, azonos óvónővel élhetik az óvodai életüket.

Ø A testvéreknek lehetőségük van egy csoportban tevékenykedni.

Ø Jobban megismerhetjük a három évig nevelt gyermekeket, mintha évente koruknak megfelelő más csoportba kerülnének (mivel összesen csak 2 csoportunk van).

Feladat

Ø A vegyes csoportban nagyobb gondot fordítunk az egyéni fejlesztésre, odafigyelésre.

Ø Arra törekszünk, hogy a nagyobbak támogassák, engedjék kibontakozni a kisebbeket, késztessék őket aktív szerepvállalásra.

Ø Minden gyermek kapja meg a korának és egyéniségének megfelelő fejlesztést.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* A gyermek képes közösségben, konfliktus nélkül együttjátszani, vagy a konfliktushelyzetet kezelni.

* Egy- egy játéktémát napokon keresztül játszani és továbbfejleszteni.

* Képes a hallott mesét dramatizálni, ötleteivel gazdagítani.

* Társas kapcsolatban elfogadja más ötleteit, alkalmazkodik.

* Képes megérteni és alkalmazni a játék szabályait, képes apróbb szabályok kigondolására.

* Játéka végén megkeresi a játékeszköz helyét, igényli a rendezett környezet kialakítását.

* Képes a kudarcélmény elviselésére.

* Játékában törekszik a kultúrált, érthető beszédre.

4.2. A külső világ tevékeny megismerése

Cél

Ø A gyermekek pozitív érzelmi kötődésének kialakítása a környező világ értékei iránt.

Ø A környezet- és az élet szépségének felfedeztetése.

Ø Matematikai szemlélet alakítása, mennyiségi, térbeli és formai fogalmak megismertetése.

Feladat

Ø Alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerése érdekében.

Ø Spontán és szervezett tapasztalatszerzés elősegítése.

Ø A környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítása.

A környezettel való ismerkedésünk áthatja az óvodai élet egészét

Tervezésünk az évszakok változásain alapul, erre építjük vers-mese, ének-zene, az ábrázoló-, számolás-mérés, a mozgás, az edzés, a kirándulás tevékenységeinket. Arra törekszünk, hogy gyermekeink személyiségének elemévé váljon a természet szeretete, környezetünk óvása, a szép megláttatása, a környezetünkért való tenni akarás.

Megfigyeléssel, kísérletekkel, kirándulásokkal, a szabadban történő játékkal, önálló tapasztalatszerzéssel változatos ismeretek birtokába juttatjuk a gyermekeket, hogy ezáltal nyitottá, érdeklődővé váljanak, tudjanak kérdezni. Mikrocsoportos, frontális ill. alkalomszerűen csoportközi foglalkozás keretében, kötetlen formában sajátíttatjuk el az ismereteket, a tapasztalatok feldolgozása a nagyoknál kötelező jellegű /pl. munkalapok /

A 3-4 éves gyermekeknél

Ø Megismertetjük az óvodát. Jó hangulatot termetünk, hogy pozitív kötődésük alakuljon ki az óvodával, a csoportszobával, a felnőttekkel, az óvoda közvetlen környezetével.

Ø Megfigyeltetjük az évszakok változásait.

Ősszel: Megfigyeltetjük, hogy a levelek elszíneződnek, lehullanak. Érzékeltetjük a levegő lehűlését, az esőt, hogy sár lesz belőle a talajon. Gyűjtünk; leveleket, terméseket, megfigyeltetjük színüket, formájukat, nagyságukat. Részt veszünk az udvar rendbetételében, az elszáradt növények összegyűjtésében. Őszi képeket gyűjtünk. Megfigyeltetjük a színeket. Őszi dalokat tanítunk, énekelünk. Kiránduláson megfigyeltetjük a természetet a közvetlen környezetünkben (pl. Újerdő, Mátra).

Felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezet tisztaságnak, szépségének megőrzésére. Piacon, kiskertekben megismertetjük az őszi gyümölcsöket.

Télen: Megfigyeltetjük, hogy nem minden fa hullatja el a levelét. Megfigyeltetjük a havat, a jeget, az idő hidegebbre fordulását, és megbeszéljük az ehhez kapcsolódó öltözködést. Szánkózunk, csúszkálunk, játszunk a hóban. Megfigyeltetjük, hogy a hó a szobában elolvad. Beszélgetünk az itt maradó madarakról (veréb, cinke). Folyamatosan figyeltetjük a természet sarkot, hogy a nagyobbak hogyan hajtatnak, csíráztatnak. Téli dalokat énekelünk, hallgatunk, együtt várjuk a Mikulást, a Karácsonyt. Téli képek festéséhez megfelelő eszközöket biztosítunk (festék, nyomda, papír, ragasztó).

Tavasszal: Megfigyeltetjük a rügyező fákat, a virágzást, a fű növekedését. Felfedeztetjük a tavasz színeit. Érzékeltetjük a melegedő időt és megbeszéljük az ehhez kapcsolódó öltözködést. Megfigyeltetjük a visszatérő madarakat. Lehetőség szerint megfigyeltetjük az újonnan született kis állatokat, pl. a piacon kiscsibét, kiskacsát, háznál cicát, kutyát, és közben megismertetünk néhány róluk szóló verset, éneket. A veteményeskertben hagymát duggatunk, megfigyeltetjük a nagyok tevékenységét, locsolunk.

Gyönyörködünk a természetben, megfigyeltetjük a bogarakat, lepkéket, madarakat. Kirándulásokon a természet óvására neveljük a gyermekeket, feleslegesen ne tépjenek le virágot, ne dobálják meg az állatokat. Színes kavicsokat, tollakat gyűjtünk. Napjainkban megjelenik a virág- és természetábrázolás, a tavaszi dalok éneklése, hallgatása.

Nyáron: Megfigyeltetjük a kifejlett növényeket, gyümölcsöket. Segítünk a locsolásban, gyomlálásban. Megfigyeltetjük a madarakat, bogarakat. Figyeljük a Zagyva változásait (alacsony és magas vízállásnál, szélben stb.). Megbeszéljük az egészségügyi szokásokat: gyümölcsmosás, fürdőzés szabályai. Betonon, nagy felületen biztosítunk lehetőséget a nyári élmények megjelenítésére.

4-5 éveseknél ezeket a feladatokat kiegészítjük

Összehasonlítjuk a különböző évszakokat, alaposabban megbeszéljük a változó időjárást, a természeti jelenségeket. Összehasonlítjuk a virágok, levelek alakját, színét, tárgyakat, képeket készítünk a termésekből. Gyűjtünk; virágmagokat, zöldségféléket. Elrakunk néhány üveg befőttet, gyümölcssalátát készítünk. Aktívan bekapcsoljuk a gyermekeket az udvar, konyhakert, rendben tartásába, figyeltetjük a kerti munkákat (gyomlálás, öntözés, betakarítás).

Beszélünk a környezetünk védelméről; miért ne szemeteljünk, hogyan viselkedjünk az erdőben, parkban.

Megbeszéljük, hogyan védekezzünk az időjárás változásai ellen (ruházat, fűtés). Megfigyeltetjük a költöző madarak gyülekezését, visszaérkezését. Megfigyeltetjük, megnevezzük és etetjük a télre itt maradó madarakat, tavasszal a csigát, különböző bogarakat, gilisztát.

Megfigyeltetjük a téli Zagyvát, csúszkálunk, szánkózunk, hóembert építünk.

Versekben, dalokban, ábrázolásban nyomon követjük a évszakok változásait. Az élő sarokban folyamatosan kísérletezünk (száradás megfigyelése, babültetés, hajtatás stb.). Bővítjük a természet albumunkat.

Az 5-6-7 évesekkel már részletesebb megfigyeléseket végeztetünk. Megismertetjük a növényi részeket (gyökér, szár, virág, kacs, termés stb.), a színárnyalatok megfigyelése a természetben. Folyamatosan segítenek az udvaron a kert rendben tartásában, veteményezéstől a betakarításig.

Gyümölcs, zöldségsalátát, befőttet készítenek.

Beszélgetünk velük a levegő tisztaságáról, a város és erdő különbségéről. A növényekkel, vízzel folyamatosan végeztetünk kísérleteket. A környezet fokozott óvását, védését a gyakorlatban is végeztetjük. Megismertetjük őket néhány növény nevével, hasznával.

Társadalmi környezet megismertetése

A gyermekeket elvisszük a környező boltokba, piacra, orvosi rendelőbe, gyógyszertárba, rendőrségre, postára.

Ellátogatunk Múzeumokba; Jászberényben, Budapesten, a Mátra Múzeumba, idényjellegű kiállításokra.

Néhány szülő munkahelyével is megismerkedünk.

Ellátogatunk az iskolákba

Kirándulunk a budapesti, és jászberényi Állat- és Növénykertbe.

A tanyán csoporttársak lakhelyével ismerkedünk.

Megfigyeltetjük az építkezéseket, a város szépítését.

Közlekedés

A gyakorlatban megismertetjük a gyermekeket a közlekedés résztvevőivel, tárgyaival, szabályaival.

Megismertetjük az autóbusz állomás életét, utazunk autóbusszal.

Megfigyeltetjük a vasútállomást, a személy és teherszállítást.

A gyakorlatban, videón, képeken és albumkészítés során a szárazföldi, légi és vízi közlekedéssel ismertetjük meg a gyermekeket.

Állatok

Megfigyeltetjük a környezetünkben található állatokat: kutya, macska, sertés, ló, bogarak, lepkék, pókok, giliszta, madarak. Rendszeresen látogatjuk a helyi állatkertet, itt a vadonélő állatokat figyelhetik meg a gyermekek. Természetfilmek nézésével megismertetjük az állatok természetes lakóhelyét. Naponta nézegethetnek állatokról szóló könyveket.

Kirándulásokon, sétákon felhívjuk a figyelmet az állatokra: mókus, béka stb. Beszélünk az állatok gondozásáról, hasznáról.

Megünnepeljük a környezetvédelem JELES NAPJAIT.

Szervezeti forma: mikrocsoportos

Számolás, mérés

A számolással, méréssel, tér- és formaismerettel a külső világ tevékeny megismerése keretében, mikrocsoportos és egyéni fejlesztés formájában ismertetjük meg a gyermekeket, a nagyoknak kötelező jelleggel.

A termések, levelek gyűjtése, rendezése, a napi szituációk, az építkezések a játék folyamán alkalmat adunk a gyakorlásra. (Számolás, csoportosítás; szín, nagyság, alak stb. alapján. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma, mennyiségekkel végzett műveletek gyakorlása).

A matematikai játékokban a gyermekeket megtanítjuk a társaikkal együttműködni, szabályokat betartani, alkalmazkodni, ezáltal figyelmüket, koncentráló képességüket fejlesztjük.

Gyakoroltatjuk a színeket, a síkban és térben való tájékozódást.

A környezet tevékeny megszerettetése érdekében a hét minden napján beütemezünk megfigyeltetést, felfedeztetést, építünk a gyermek spontán érdeklődésére, tanulni vágyására. Segítjük nyelvi kifejezőkészségük fejlődését, alkalmat adunk a kérdezésre, beszélgetésre, tapasztalataik elmondására.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* A gyermek ismeri és szereti szűkebb és tágabb környezetét.

* Tudja otthoni lakáscímét és az óvoda nevét.

* Tudja saját és szülei nevét, ismeri szülei munkáját.

* Tisztában van életkorával, tudja születési helyét.

* Ismeri a városunkban naponta látott, a kirándulásokon megismert, vagy videón, könyvekben látott közlekedési eszközöket.

* Együtt él a természettel, figyelemmel kíséri és megkülönbözteti az évszakok, a környezet változásait. Ismeri és gondozza környezete növényeit. Részt vesz a csoportban folyó kísérletekben.

* Ismer több házi és vadállatot, ezek jellemző jegyeit.

* Gyönyörködni tud a természet szépségében, és életkorának megfelelően védi a környező természetet.

* Ismeri a matematikai alapfogalmakat, a tízes számkörben biztonsággal mozog.

* Ismeri az irányokat, a tárgyak helyét névutókkal is ki tudja fejezni.

* Szívesen ábrázol természeti témákat, dolgozni tud termésekkel és növényi részekkel, természetes anyagokkal.

* Iskolakezdésre a tanyai gyermek is el tud igazodni a városi környezetben, biztonsággal mozog az utakon, közintézményekben.

* A városban élő gyermek megismeri tanyai társai környezetét, megbecsüli ez irányú ismereteit.

* Képes társaival, szüleivel együtt „felfedezni” a természetet, a szépet: kirándulásokon, sétákon, a napi életben.

4.3. Vers - mese

Cél

Ø A mesék varázsos világának nevelő hatását felhasználva a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása.

Ø A gyermekek érzelmi -, értelmi és etikai fejlődésének elősegítése.

Ø Kultúra átadás a népmesék, versek segítségével.

Ø A gyermekek vers, és meseszeretetének elmélyítése, anyanyelvi készségszintjének emelése.

Feladat

Ø A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása.

Ø Változatos tartalmak biztosítása, és a nyelvi képességek fejlesztése: verssel, mesével, bábozással, dramatizálással.

Felhasználjuk a népi mondókák, höcögtetők, rigmusok, nyelvtörők, közmondások, találós kérdések, népmesék gazdag választékát, hiszen érzéseit kifejezni csak az anyanyelvén képes igazán az ember.

Óvodákban mind a népmesét, mind az igényes műmesét, ismert írók elbeszéléseit felhasználjuk a mesélésre, kötetlen formában.

A 3-4 évesek egyszerű cselekményű, ritmikus ismétlődésű meséjétől a 4-5 évesek bonyolultabb állatmeséjén keresztül a nagyok tündérmeséihez, novelláihoz, cselekményes népmeséikhez jutunk. Lehetőséget adunk a spontán, az óvodában születő mesék mondására is. Sokcselekményes mesét mesélünk, hogy a dramatizálásra alkalmas mese alapján a gyermek kedvet kapjon a mese eljátszására, átélésére, ábrázolására.

Építünk arra, hogy a nagyok már szívesen hallgatják a több napon keresztül, folytatólagosan

hallott mesét is. Versválasztásnál szempont, hogy a környezet megszeretését elmélyítsük, bemutassuk a természet, az évszakok változásának szépségét, kapcsolódjunk a jeles napokhoz, ünnepekhez.

A népi rigmusok, csúfolódók tréfás hangulatát nagyon szeretik a gyermekek, de a mesék, csali mesék meghökkentő fordulatait, humorát is értékelik, ezért ezt is beépítjük napi életünkbe. A mese figyelmes meghallgatására neveljük gyermekeinket. Kedvenc meséiket többször hallhatják, később az egészet - egyszerű, esetleg maguk készítette eszközökkel - eljátszhatják, átélhetik, variálhatják.

Egyes meséket a Meseszínpad előadásában is élvezhetik a gyermekek. A nagyobbak a mesék eljátszásával örömet szerezhetnek, nagy ünnepségek alkalmával szüleiknek is. A versmondás, mesélés kezdeményezése játékból vagy egy aktuális élmény felidézéséből történik. Minden pihenés csendes, halk mesével kezdődik, szinte „álomba meséljük” a gyermekeket.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* A gyermek igényli, és szívesen hallgatja a verseket, meséket.

* Szívesen ismételgeti a ritmikus szövegeket, mondókákat, verseket, rigmusokat, csúfolókat.

* 10-14 gyermekmondókát önállóan el tud mondani a népköltészet témaköréből

* Szívesen dramatizál, bábozik, igyekszik örömet szerezni a kisebbeknek is.

* Megjegyez 6.8 verset, 15-20 mesének ismeri a tartalmát, néhányat el tud játszani társaival.

* Képes spontán mesélésre, mesék kitalálására

* Ismer néhány találós kérdést, közmondást.

4.4. Ének - zene, énekes játékok

Cél

Ø A gyermekek tudjanak vidáman, felszabadultan énekelni, dalos játékokat játszani, ismerjék a tánc alaplépéseit.

Ø Ismerjék az együttes éneklés, táncolás, zenélés örömét.

Ø Tanuljanak meg a zenére figyelni és élvezzék azt.

Feladat

Ø Igényes zenei anyag kiválasztása a gyermekek életkorához és képességeihez igazítva.

Ø A gyermekek év elején megismert zenei képességeire alapozva, a továbbfejlesztés biztosítása.

Ø Mondókákkal, gyermekdalokkal nyelvi és zenei képességeik fejlesztése.

Ø Az éneklés öröme mellett a mozgás örömének biztosítása, dalos játékok, táncok alkalmazásával.

Zenei anyag kiválasztása

Az óvodába bekerülő gyermeknek szokatlan az új, zsibongó, gyermekhangokkal teli környezet. Ezt a stresszhatást oldjuk úgy, hogy ölbe vesszük, babusgatjuk, höcögtetjük a gyermekeket. Énekünkkel, hangszerhasználatunkkal magunk köré várjuk a érdeklődő gyermekeket, így több gyermekkel kezdeményezhetünk éneklést, mondókázást.

A 3-4 évesek zenei anyagának kiválasztásánál előtérbe helyezzük a höcögtetőket, lovagoltatókat, ölbeli játékokat, egyszerűbb népi mondókákat, kis hangterjedelmű dalokat, dalos játékokat. Az év folyamán megismertetjük őket 5-7 mondókával, 10-12 egyszerűbb hangkészletű dallal, dalos játékkal és az ünnepekre 2-3 műdallal is. Hangkészlet szerint 3-4 (sz-m), 3-4 (l-sz-m), 2-3 (m-r-d), 2 (sz-m-rd), 1 (d-l-s) dalt választunk.

Mozgásanyagban játékos és utánzó mozgás, kéz és lábmozgás szerepel, álló helyzetben, köralakításban.

Hallásfejlesztésben szerepel a halk - hangos, a magasabb - mélyebb hangok megfigyeltetése, térbeli érzékeltetése mozgással. Megfigyeltetjük környezetünk hangjait, dallamjátszó hangszerek hangját.

Ritmusérzék fejlesztésénél beszéden, mondókán, éneken érzékeltetjük a gyors - lassú-t, az egyenletes lüktetést.

A 4-5 éveseknél nagyobb hangsúlyt fektetünk a mozgásos körjátékokra. Megismertetjük őket 4-6 új mondókával, 12-15 új dalt tanítunk a megismertek felelevenítése mellett. Az ünnepekre 3-4 műdalt iktatunk be.

Hangkészlet szerint 2-3 (sz-m), 2-3 (l-sz-m), 2-3 (m-r-d), 2-3 (sz-m-d) 2-3 (sz-m-d) dal mellett 1-2 (d-l-sz) és 1 (m-r-d-l) dalt terveztünk. Mozgásanyagban a köralakítás mellett megjelenik a csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, sorgyarapító, párválasztó, hidas - kapus játékok, a guggolás, taps, utánzó mozgás.

Hallásfejlesztésnél a halkabb - hangosabb, magasabb - mélyebb, kérdés - felelet játék és a zörejhangok bővítése mellett foglalkozunk a belső hallás fejlesztését szolgáló dallam felismerés dúdolásról, hangszerről.

Ritmusérzék fejlesztés: egyenletes lüktetés, mozgás ritmusának érzékeltetése; lassabb - gyorsabb (járásban, tapssal, kopogással kiemelve),a mondókák, dalok ritmusa és egyszerű eszközökkel ritmus zenekar alakítás.

Az 5-6-7 éveseknek lehetőséget adunk a gyermekek éneklési kedvének kielégítésére, az udvaron, kiránduláson, természeti barangoláson stb. 4-6 új mondóka, 15-20 dal, énekes játék megismertetésével segítjük zenei képességeik fejlődését. Az ünnepekre 3-6 új műdalt, feldolgozást tervezünk.

Hangkészlet szerint: 2 (sz-m),2 (l-sz-m-f), 1-2 (l-sz-m-d) és (m-r-d), 2-4 (sz-m-r-d-f), 6-8 (l-sz-f-m-r-d) és 2-3 (m-r-d-l), (m-r-d-l-sz), (r-d-l-sz) dal szerepel zenei anyagunkban.

Mozgásanyagban megjelennek a bonyolultabb játékok: a párcsere, a hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó, fogócska. Megismertetjük a néptánc elemeit a gyermekekkel.

Hallásfejlesztésnél már tempóváltással kötjük össze a halkabb - hangosabb gyakorlását, 2 csoportban felelgetős játékot játszunk. Gyakoroltatjuk a dallambújtatást, egyre több zörejhangot ismertetünk fel. Az óvónő és a társak hangjának felismerése mellett néhány hangszer hangját is megismertetjük.

Ritmusfejlesztésnél az egyenletes lüktetés mellett ritmustapsolás szerepel a szünet és szinkópa érzékeltetése, a dalok ritmusát már ritmushangszerekkel is érzékeltetjük. Szerepel a ritmusvisszhang, a zenei feladatok többféle megoldása.

Anyanyelvüket fejleszti a helyes szövegmondásra törekvés, a dalszövegeknél a szép hangindítás és hangképzés játékos szótagokkal és mozgással való gyakorlása.

A gyermekeket arra késztetjük, hogy improvizáljanak szöveghez ritmust és dallamot, a zenéhez szöveget és mozgást, tánclépéseket.

A zenehallgatási anyagban van a legtöbb lehetőség a természet szépségeinek bemutatására. Zenei anyagunkat az állatokhoz, természethez kapcsoljuk.

A zenehallgatásra a nap folyamán bármikor sor kerülhet, köthetjük különböző tevékenységekhez is.

A két vegyes csoportból adódóan - csoportközi fejlesztés keretében - heti egy alkalommal félórás tevékenységet szervezünk a dalos játékoknak, korcsoportonkénti gyakorlása érdekében kötött formában. A zenei képességfejlesztés egyéni és mikrocsoportos formában történik az eredményesebb elsajátítás érdekében. A különböző életkorú gyermekek feladatainak összehangolására a vegyes életkorú csoport jó lehetőséget ad (pl. a kicsik énekét a nagyobbak dúdolással kísérik stb.).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* Szívesen, önállóan énekel.

* Igényli a közös éneklést, szívesen játszik népi dalos játékokat.

* Szívesen mondogat mondókát, énekel, tapsol szabad időben is.

* Figyelmesen hallgatja az óvónő énekét, az alkalmi zenét.

* Tud egyenletesen tapsolni, érzékeli, tapsolja a ritmust, tud rögtönözni.

* Ismeri és megkülönbözteti a zenei fogalom- párokat.

* Ismer alapvető tánclépéseket, táncformákat és alkalomadtán képes gyakorolni ezeket.

4.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka

Óvodánkban egész nap folyamán biztosítunk helyet és lehetőséget az ábrázoló tevékenységre.

Cél

Ø A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése.

Ø A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladat

Ø Az alkotás szabadságához a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása.

Ø Múzeum és kiállítás látogatások szervezésével élménynyújtás, a szép megismertetése, megszerettetése.

Ø Egyéni odafigyeléssel, ötletadással a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztése.

Ø Változatos technikák megismertetése, megtanítása.

Ø A gyermekek késztetése a látott, vagy ábrázolt szépség szavakkal történő kifejezésére.

Már óvodába lépéskor ismerkedhetnek a gyermekek a rajzolással, mintázással, kézi munkával.

A síró gyermekek megvigasztalására sokszor hajtogatunk hajót, papírrepülőt, csákót. Az alkotószabadsághoz az év elején kialakítjuk a megfelelő helyet. Olyan asztalt biztosítunk, ahol a játék zavarása nélkül, esetleg játékukba beépítve, rajzolhatnak, festhetnek, ragaszthatnak, gyurmázhatnak a gyermekek. Gondot fordítunk a használatukhoz szükséges szokások, szabályok kialakítására.

A tér- és formaérzék fejlesztését segítjük az építkezésekkel és a barkácsolással. A gyermekeknek ehhez is megfelelő eszközöket és helyet biztosítunk.

Az ábrázoló tevékenység eszközei

A saját ujjuk, tenyerük, különböző festékek, ecsetek, szivacs, ragasztó, olló, zsírkréta, színes ceruza, gyurma, lisztgyurma, agyag, különböző színű- és keménységű papírok, textilmaradékok, fonalak, tű, termések, ágak, préselt levelek, virágok, pálcikák, építőjátékok, albumok, reprodukciók, könyvek, homok, kavics, kődarabkák, só, liszt, mák, gipsz, hó stb.

Ismerkedés a különböző technikákkal

Festés: kézzel, ecsettel, batikolással, festékszórással, szivaccsal, márványozással stb. színkeverés.

Rajzolás: zsírkrétával, színes ceruzával, filctollal, papír ragasztás, vágás, tépés, fűzés.

Ragasztás: ragasztás, vágás, tépés, fűzés

Karcolás: agyagba, homokba, festett papírra, alufóliára stb.

Nyomatok készítése: dugó, termés, krumpli nyomda stb.

Nyomkodás, ütögetés, gömbölyítés, simítás, sodrás, gyurkálás. Textilkép készítés, fonalragasztás. Különböző termésekből és növényrészekből képek és tárgyak készítése. Sokoldalú építkezés, a tér és formák variálása. Varrás.

Nincs kötelező témakijelölés, minden gyermek egyéni képessége és fantáziája alapján dolgozhat (ezt a szülővel is tudatosítjuk), változatos munkájához mi az eszközt biztosítjuk, és témákat ajánlunk. Ezek lehetnek: a gyermek környezetében lévő tárgyak, jelenségek ábrázolása, egyéni és közös élmények megjelenítése, mese- és versélmények feldolgozása, emberábrázolás, a környezetbe ágyazva a természet, az évszakok változásai, a néphagyományok, hagyományokhoz kapcsolódó tárgykészítés, ajándékkészítés a kisebbeknek és a felnőtteknek és mindaz, amit a gyermek örömmel, egyéni ötletei, vagy hangulata alapján alkot.

Az ábrázoló tevékenységet szorosan kötjük a természet megismertetéséhez, összekapcsoljuk énekléssel, vers- és mesemondással, és ezáltal segítjük az anyanyelvi nevelést, új fogalmak, összefüggések megismertetését.

A tevékenység gyakorlata

Lehetőséget adunk a mindennapos gyakorlásra az elérhető eszközrendszer biztosításával.

A tevékenységre heti egy napot jelöltünk ki: „ügyeskedő”, de a többi napokon is kezdeményezünk ilyen tevékenységet, elfogadva a gyermek kezdeményezését is.

Kötetlen formájú, mikrocsoportos foglalkozásokat szervezünk, ügyelünk arra, hogy a nagyok hetente legalább egyszer részt vegyenek ebben a tevékenységben. Egyéni és közös munkákat is készítünk. A kreativitást bátorítjuk. Lehetőséget adunk a munka folyamatos végzésére, akár több napon keresztül.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* A gyermek egyéni képességeinek megfelelően jeleníti meg élményeit, elképzeléseit.

* Képes az ábrázoló technikák változatos használatára, az egyéni színhasználatra.

* Fejlődő kézügyessége nyomán örömmel alkot egyedül és társaival is.

* Képes játékához, mesedramatizáláshoz kisebb eszközök elkészítésére, egyénileg és társaival együttműködve is, időnként az óvónő segítségével.

* Értékeli a különböző műalkotásokat, saját vagy társai munkáját, képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról.

* Játékában változatos eszközöket használ, formagazdagon építkezik.

* Képes a pontos hajtogatásra, a tű használatára, a szegelésre, ragasztásra, az olló használatára.

* Képes a részletes emberábrázolásra.

4.6. A mozgás, mozgásos játékok

Cél

Ø A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.

Ø A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon szabad mozgáskedvük.

Feladat

Ø A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása

A hét minden napján lehetőséget adunk a mozgásra, ügyelünk arra, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek mozgással a szabad levegőn. Mozgásfejlesztő munkánkba a szülőket is bevonjuk. Minden év elején szülői értekezleten elmondjuk, hogy hogyan segíthetik gyermekük mozgásfejlődését.

(Legyen lehetősége a gyermeknek a rendszeres napi járásra, sétára. Ugrálhasson, játszhasson „ugróiskolát”. Futhasson, mászhasson, kúszhasson, bújhasson változatos körülmények között kedve szerint. Labdázhasson egyedül és társakkal. Hintázhasson. Segítsenek a testtudat kialakításában, naponta mondják a gyermekeknek a testrészei nevét. Segítsenek gyermeküknek a jobb- és bal irányok megismerésében. Engedjék gyúrogatni, tépegetni, építeni a gyermeket a finommozgás fejlődésének érdekében.)

Ezek a feladatok természetesen az óvodában is folytathatók.

Nagymozgások fejlesztése: járás, futás, kúszás, mászás, csúszás fejlesztése.

Helye: udvar, tornaterem, csoportszoba, park.

Formái: járás- egyenes vonalban, köralakítással, változott körülmények között, tárgyak kerülgetésével, ütemtartással, tempóváltással.

Futás: természetes módon, futás közben irány vagy tempóváltással, futás közben akadály átugrással, futás különböző feladatokkal.

Csúszás, kúszás, mászás: talajon változatos körülmények között (padon, asztalon, más mozgásformához kapcsolva).

Egyensúlyozás: talajon, padon, rézsutos padon, változott körülmények között.

Talajtorna: gurulás a test hossztengelye körül, gurulóátfordulás előre: guggoló támaszból, terpeszállásból, zárt állásból, tarkóállás, kézállás előkészítő gyakorlat.

Ugrások: szökdelés páros lábbal előre - hátra, egy lábon, helyből távolugrás, helyből magasugrás.

Dobás és labdagyakorlatok: hajítás, helyből távolba, célba, labda feldobás, elkapás, labda leütés, elkapás, egykezes felsődobás haránt terpeszállásból célba, labdagurítás, egykezes alsódobás, kétkezes alsó- és feldobás, labdagyakorlatok, labdavezetés, páros labdázás, focizás.

Függések: bordásfalon, Greifswald szeren, mászókákon, kötélen.

A 3-4 évesek mozgásgyakorlataiban a nagymozgások fejlesztése a jellemző.

Futó, ugró, labda és babzsák gyakorlatokat, elsősorban támaszgyakorlatokat végeztetünk. A talajgyakorlatok közül a gurulás a test hossztengelye körül jelenik meg.

A 4-5 éveseknek már változatosabb futás-, ugrás-, dobógyakorlatokat szervezünk. Sok időt fordítunk a labdagyakorlatokra, hogy minél előbb készséggé váljék a labda feldobás, elkapás.

A csúszás, kúszás, mászás gyakorlása már változatos szereken és formában történik. A talajgyakorlatok közül a gurulóátfordulás és kézállás előkészítő gyakorlatot ismertetjük meg. Változatos módokon gyakoroltatjuk a egyensúlyérzék fejlesztését.

A fejlettebb 5-6-7 éveseknél a nagymozgások gyakorlása mellett a finommozgások gyakorlása is szerepet kap. A különböző kézi szerek használata, a kisebb testrészek mozgatása, az ujjak érintgetése, ütögetése, öltözködéskor a ruha be- és kigombolása, a cipők megkötése, fűzése, a kisebb labdák összeszedegetése segíti a finommozgások fejlesztését. A nagyok a megismert változatos mozgáselemeket szívesen ismételgetik változatos formában. Tudatossá tesszük a szabályjáték gyakorlását, különböző verseny gyakorlatokat végeztetünk.

Nagyobb teret adunk a különböző futó- és ugrógyakorlatoknak. A gyermekeket késztetjük a pontosabb, tudatosabb dobásokra.

Változatos gyakorlatok végzésével segítjük elő egyensúlyérzékük fejlődését.

Tartásjavító és lábtorna gyakorlatait is végeztetünk.

Értelmi képességeik fejlesztésére is súlyt helyezünk: az észlelés, érzékelés fejlesztésére, a szem - kéz - láb koordináció fejlesztésére. Alakítjuk feladattudatukat, késztetjük a szabályok betartására.

A szervezett testnevelésen kívül helyet kapnak a mozgásos játékok, a zenére végzett gyakorlatok a néptánc, a túrák, az énekes játékok. Heti egy alkalommal csoportközi foglalkozás keretében sajátítják el a nagyobbak a fejlettebb mozgásformákat, a versenyjátékokat.

Az óvodában sikerült tornaszobát kialakítani, amely a mellette lévő nagyobb teremmel együtt szolgálja a mozgásigény kielégítését. A mozgásos percek kibővítése céljából télen szánkótúrával színesítjük a mozgáslehetőségeket. A városi OVI-KUPA rendezvényein részt veszünk a szülőkkel együtt.Részt veszünk a „ Ficánka „ versenyen is.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* Szívesen mozog változatos körülmények között, ismeri és gyakorolja a különböző mozgásfajtákat.

* Nagymozgása fejlett, finommozgása kialakul.

* Mozgása összerendezett, egyensúlyérzéke megfelelő.

* Ismeri az irányokat, tud térben tájékozódni.

* Képes a versenyszabályok elsajátítására, betartására, az együttjátszásra.

* A csoportban kialakul a versenyszellem, képesek egymás eredményének elismerésére, megbecsülésére.

* Kialakulnak a gyermek akarati tulajdonságai: bátorság, kitartás, küzdeni tudás, a vereség elviselése.

* Örömmel, felszabadultan mozog.

4.7. Munkajellegű tevékenységek

Cél

Ø Játékos formában a munka megszerettetése, készségek kialakítása, pozitív tulajdonságok alakítása: kitartás, feladattudat, egymásért tenni tudás, önállóság, együttműködés.

Feladat

Ø Különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, munkavégzés feltételeinek biztosítása.

Formái

Ø önkiszolgálás,

Ø közösségért végzett munka,

Ø alkalmi megbízatások,

Ø növénygondozás.

A munkára nevelés a szülői házzal közös odafigyelés, szoktatás, nevelés eredménye, amely az óvodában a játékból bontakozik ki. Arra törekszünk, hogy a munkavégzés örömforrás legyen. A szülőkkel azonos követelményeket próbálunk felállítani.

Mivel óvodánkban vegyes életkorú a csoport megoszlás, igyekszünk megtalálni az egyensúlyt, hogy a kicsik is elvégezhessék a saját feladataikat, ne szolgálják ki őket teljesen, de legyen alkalmuk a nagyok példájából tanulni, a fogásokat megfigyelni, elsajátítani.

A 4-5 évesek már szívesen végzik a naposi munkát, amely az étkezésnél végzett munkából, a növénygondozásból, a játékelrakás ellenőrzéséből, eszközök előkészítéséből és elrakásából áll, alkalmi feladatokkal kiegészítve. A játékelrakásban minden gyermek részt vesz.

A nagyobbakat bevonjuk a teremrendezésbe, ágyigazításba, az udvaron a tisztaság megőrzésébe, gyomlálásba, locsolásba, kerti növények ápolásába.

Arra törekszünk, hogy az alkalmi megbízatásokat is szívesen végezzék a félénkebb gyermekek is, amit sok dicsérettel, buzdítással érünk el. Mindig észrevesszük a munka eredményét, dicsérettel késztetjük a gyermekeket a feladatok örömmel történő elvégzésére.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

* Szívesen dolgozik önállóan és közösen is, örömmel teljesíti kötelességeit.

* A naposi munkát magabiztosan, igényesen, készségszinten végzi.

* Önként ajánlkozik egyéni megbízatások teljesítésére.

* Bátorítja, segíti a kisebbeket.

* Kialakul a feladattudata, képes kitartani a munka befejezéséig.

* Örül az elvégzett feladatnak, képes kijavítani hibáit.

* Szívesen készít a játékához kiegészítő elemeket.

* Örömmel, kitartóan tevékenykedik az udvaron, a kertben.

* Képes ajándékot készíteni ünnepekre társainak, szüleinek stb., és ezt a tevékenységet örömmel végzi.

5. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK

A szülők kérésére heti egy alkalommal lehetőséget adunk a hitélettel ismerkedésre a gyerekeknek, nevelési időn kívül.

küldetésnyilatkozat

Óvodai nevelésünk rendszerábrája

* A gyermek ismeri és gyakorolja az alapvető egészségügyi szokásokat, szabályokat

Testnevelés

Dalos játék

Számolás, mérés

Cél

5. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK