HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA

NEVELÉSI GYAKORLATA

hetszinvirag

Tartalomjegyzék

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

1. Helyzetkép

1.1. Óvodánk hagyományai

2. Nevelési koncepciónk, felfogásunk

2.1. Életrendünk

2.1.1. Napirendünk

2.1.2. Heti rendünk

3. Nevelési gyakorlatunk célja, feladata

3.1. Céljaink

3.2. Feladataink

3.3. Nevelési gyakorlatunk rendszerábrája

4. Alapfeladataink

4.1. Érzelmi nevelés, a szocializáció segítése

4.2. Az egészséges életmód kialakítása

4.3. Értelmi pszichikus fejlesztés ( a tanulás )

4.4. Anyanyelvi nevelés

5. Óvodai életünk tevékenységformái

5.1. A hagyományőrzés, a természet-közeliség nevelésünk folyamatában

5.2. Játék

5.3. Mozgás

5.4. Esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek

5.4.1. Mese – vers

5.4.2. Rajzolás – mintázás – kézimunka

5.4.3. Ének – zene, énekes játékok

5.5. A külső világ tevékeny megismerése

5.5.1. Munka jellegű tevékenységeink

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Óvodánk a jászberényi Óvodai Intézmény tagóvodájaként működik Portelken, a várostól 15 km –re, erdőkkel, tanyákkal, övezett, csendes falusi környezetben.

Kicsiny épületünk és hatalmas udvarunk egyetlen vegyes életkorú csoportunk birodalma, akiket két óvodapedagógus és két szakképzett dajka nevel.

Nevelésünk kereteit a hagyományőrzés és a természetszeretet elvei határozzák meg.

Gyermekeinkkel igyekszünk megszerettetni a hagyományőrző és a természetóvó jeles napok szokásait, a népi mozgásos és dalos játékok, rigmusok, mondókák, mesék, népi tánc világát.

A környező erdőkben tett gyalog- és kerékpártúrák; a városi színház-, kiállítás-, állatkert látogatások, az intézményi szintű rendezvényeken való részt vétel, valamint a városi strandon biztosított vízhez szoktatási programunk változatos, színes élményeket nyújt gyermekeinknek.

Célunk, hogy az óvodai tevékenységek folyamatában gyermekeink képessé váljanak az együttélésre, majd az iskolai életmód elfogadására, az új ismeretek befogadására.

„Nyelv- és beszédfejlesztő” végzettségű óvodapedagógusunk fejleszti a gyermekek anyanyelvi kultúráját, enyhíti a beszédhibákat.

Az intézmény gyermekvédelmi felelőse és gyógypedagógusa segíti a szülők szociális gondjainak megoldását, a gyermekek egyéni fejlesztését.

A Hétszínvirág Óvoda dolgozói

1. HELYZETKÉP

Óvodánk Jászberény várostól 15 km – re fekszik Portelken, csendes, falusi környezetben.

Óvodásaink a faluból és a környező tanyavilágból járnak be gyalog, autóbusszal vagy kerékpárral. A téli havas, kemény hideg időben a távolabbi tanyákban a szülők inkább otthon tartják gyermekeiket.

Egy vegyes életkorú gyermekcsoporttal működünk. Férőhelyeink száma: 23 fő.

Az óvoda dolgozói: 2 óvodapedagógus és 2 dajka.

Épületünk 140 m2 alapterületű, ami egy előszobából, mosdóhelyiségből, melegítő konyhából és egy csoportszobából áll. A csoportszobából nyíló (2002–ben kialakított) 20 m2-es helyiség ad teret az óvónői íróasztalnak, az irattárnak, a függönnyel elválasztott felnőtt öltözőnek és némely esetben a gyermekek egyéni fejlesztésének.

A csoportszobában a különböző játék-tevékenységekhez térelválasztó polcokkal alakítottunk ki nyugodt tereket: tálaló szekrény a reggeliző asztallal; építősarok; babasarok; mesesarok; az ábrázoló tevékenységekhez dupla asztal – körben a szekrényben, polcokon a gyermekek számára elérhető módon a tevékenységekhez szükséges eszközök. A polcok könnyen mozgathatók, így könnyen alakíthatunk ki összefüggő, nagy teret is.

2002 nyarán Önkormányzati támogatásból történő korszerűsítés következtében átállhattunk a konvektoros gázfűtésre az addig használt fafűtésű cserép-és vaskályhákról.

A korszerűsítés során épült fel az új udvari játék-és szerszámtárolónk, az omladozó, életveszélyes fáskamra helyén.

844 m2 területű óvodakerttel rendelkezünk, amelyben régebbi vas – és újabb fa mozgásfejlesztő eszközök találhatók, valamint szerepjátékra inspiráló fa vonat, kisház és homokozó. A kertépítés folyamatos tevékenységünk, anyagi lehetőségeink határozzák meg a fejlesztés ütemét.

Nevelési gyakorlatunkat a gödöllői NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM alapján, önállóan készítettük, melynek címe tükrözi programunk és nevelésünk gyakorlati tartalmát:

Hagyományőrző, természet-közeli, családokkal együttműködő óvodai program

Az óvodánknak otthont adó természeti – falusi környezet ezernyi lehetőséget kínál a hagyományőrző, természetóvó, környezet-harmonikus – viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok kialakításához.

A környező akác és nyárfaerdők változatos terepet és lehetőségeket biztosítanak a gyermekek mozgás-és megismerő készségének fejlesztéséhez: pl. terepfutás, akadályok leküzdése, fáramászás, tájékozódás, állat- és növényvilág megfigyelése stb.

1.1. Óvodánk hagyományai

Ø Tevékenyen vagy megfigyelőként részt veszünk a település vagy egyes családok aktuális munkálataiban (betakarítási munkák, erdőtakarítás, palántázás, szántóföldi munkák).

Ø Traktorozunk a közeli erdészházba, „fácánosba”, megismerjük a vadászok munkáját.

Ø A közeli erdők, rétek rendszeres kerékpár-és gyalogtúráink színterei.

Ø Évente több alkalommal kirándulunk a távolabbi helyekre a szülőkkel közösen.

Ø Kapcsolatot tartunk intézményünk városi óvodáival kölcsönös látogatások utján.

Ø Rendszeresen részt veszünk a városi óvodai rendezvényeken: a családi sportnapon, Ficánka vízi-játékokon, „Madarak, fák napi rendezvényen, a „kihívás délelőttjén”.

Ø A városban több élményszerző kirándulást teszünk (áruházak, benzinkút, tűzoltóság). Ezeket az élményeket feldolgozzuk nevelésünk folyamán, így nyújtunk ismeretet a gyermekeknek, felfedezés, tapasztalás, láttatás útján természetes körülmények között.

Ø Részt veszünk a gyermek foci mozgalomban.

Ø Tavasszal VÍZHEZ SZOKTATÁSI programot szervezünk a városi strandon.

Ø Szülők, testvérek, egyéb vendégek számára nyitott „SZÜRETI MULATSÁG” és a „TÉLŰZŐ FARSANGI BÁL” bevételét fejlesztő eszközeink bővítésére fordítjuk, pl. mozgásfejlesztő udvari játékok.

Ø Szülőkkel, testvérekkel közösen várjuk a MIKULÁST.

Ø Advent idején változatos programokkal, tevékenységekkel, meglepetésekkel, meghitt hangulatokkal készülünk a KARÁCSONYRA, amely otthon a december 24.-ei gyertyagyújtásban teljesedik be.

Ø Húsvét utáni héten pogácsát sütünk, és „KOMA – TÁLAT” viszünk az iskolába az alsó-tagozatos gyerekeknek barátságunk jeléül. Énekes játék közben kínálgatjuk őket.

Ø Május elsejére „MÁJUS FÁT” állítunk az óvoda udvaron, s tavaszi gyermekdalokkal „kitáncoljuk” azt.

Ø ANYÁK NAPJÁN meglepetésekkel kedveskedünk az édesanyáknak, nagymamáknak, amelyek a meleg szülő – gyermek kapcsolatot erősítik.

Ø Június elején színes, sokoldalú programokkal, tevékenységi lehetőségekkel tesszük élménnyé az egész család számára a GYERMEKNAPOT, amely a TANÉVBÚCSÚZTATÓ kerti mulatsággal ér véget.

Ø A tanév folyamán megünnepeljük a gyermekek SZÜLETÉS – és NÉVNAPJÁT, amely alkalomból kis ajándékot vihetnek haza.

A társakkal, a családdal átélt élmények, a népi kalendárium és a környezetvédelem jeles napjainak közös ünneplése pozitív érzelmekkel hat a gyermek személyiség fejlődésére.

2. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, FELFOGÁSUNK

Nevelési gyakorlatunk elkötelezettséget vállal a magyar óvodai nevelés időtálló értékeiért és hagyományaiért, amelyek alapját képezik az óvodai nevelés országos alapprogramjának.

Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek:

Erkölcsi és közösségi magatartás értékei

Ø Az én tisztelete.

Ø A másság elfogatása.

Ø Nyitottság, őszinteség, szeretet.

Ø Udvariasság.

Ø A család tisztelete, szeretete.

Ø Felelősségtudat.

Kulturális értékek

Ø A hagyomány tisztelete.

Ø A természetes környezet védelme.

Ø Az ember és a környezet harmóniája.

Ø Az élet tisztelete.

Ø A kultúra iránti érzékenység.

Óvodás gyermekeink egy része reggelente több km-t tesznek meg a környező tanyavilágból, mire megérkeznek az óvodába. Ez a helyzet megköveteli tőlük, hogy egészséges környezetet alakítsunk ki számukra, amely harmonikus, kellemes, ahol boldogan tölthetik el napjaikat.

A gyermekek otthoni környezetében meglévő adottságokra épít óvodai nevelésünk

Ø Nagycsaládok,

Ø Több generáció együttélése,

Ø A tanyasi élet hangulatvilága,

Ø Az ember és természet harmonikus kapcsolata,

Ø Döntően mezőgazdasági jellegű munkavégzés,

Ø A paraszti élet hagyományaihoz kapcsolódó szokások, jeles napok.

Óvodánk természeti-, falusi környezetét, adottságait megfelelő előkészítéssel, szervezéssel beépítjük a nevelés folyamatába. Óvodásainkat megismertetjük a hagyományokkal, közvetlen környezetük szokásaival biztosítva, hogy ezekről pozitív élményeket szerezzenek. Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára, így megteremtjük a családokkal való együttműködés sajátos formáit.

A gyermekek világa a játék – jól kapcsolható a néphagyomány ápoláshoz és természet szeretethez. Természeti környezetünk helyszínt és eszközöket biztosít a szabad és népi szabályjátékokhoz egyaránt. A hagyományos értelemben vett játék tartalmát a hagyomány-ápolás tevékenységei, eszközei gazdagítják. Környezetünk népi játékainak egyik fontos tényezője, hogy az együttjátszás során mindenki egyformán részesül az örömből és a boldogságból. Az átélt élményekkel, ünnepekkel erősítjük a közösséghez való tartozás élményét.

A tanulás értelmezése

A játék folyamatában történik a műveltségtartalmak közvetítése, elsajátítása is. A játékos, cselekvő helyzetekben az óvónői minta hatására közösen fedezzük fel a világot, hagyományainkat, környezetünkben lévő természeti szépségeket. Ez az összetett hatásrendszer a gyerekeket változatos érzékszervi ingerekhez, tapasztalatokhoz juttatja, erősíti az utánzás a spontán tanulás lehetőségeit. A sokszínű tevékenységrendszer gazdagítja a gyermekek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti értelmüket és gondolatvilágukat, befolyásolja érzelmi életüket, kedélyállapotukat. Ez maga a tanulás.

Óvodánk légköre, „pedagógiai klímája

Gyermekeinket elfogadó, szeretetteljes, megerősítő légkör veszi körül. Közösen megfogalmazott és elfogadott általános érvényű szabályzók betartásával derűs összhangot és biztonságot árasztó szokásrendszert alakítunk ki. Magatartásunk tükrözi a gyermek és a szülő iránti tiszteletet.

Számunkra elfogadható óvónői „attitűd”

Nevelési tevékenysége tudatos, abban a hagyományőrzés, a családokkal való együttműködés és a természetszeretet meghatározó jellegű. Segítségnyújtása egyénre szabott. Biztonságot áraszt, képes hitelessé tenni önmagát, tudatosan alkalmazza a metakommunikáció, „a testnyelv” kifejező eszközeit. Kezdeményező, elfogadó a nevelési folyamatban, tiszteletben tartja az egyes gyermek és a család haladási irányát.

Alkotó együttműködés a családokkal

Fontos, hogy a gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet (család, óvoda) összhangja megteremtődjön. Ezáltal az óvodai nevelés olyan hiteles többletet ad, amellyel kiegészíti, és teljessé teszi a gyermeki személyiség kibontakoztatását.

Figyelemmel kísérjük a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élő gyermekeink jogainak érvényesülését (rendszeres táplálkozás, megfelelő gondozottság, orvosi ellátás), a szülői kötelességek elmaradását. Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve igyekszünk hatékony segítséget nyújtani.

2.1. Életrendünk

Az egészséges környezetet, a tárgyi és személyi feltételeken túl, a gyermekközpontú életrend jelenti.

Ennek elemei:

Ø Rugalmas napirend,

Ø Családias, vegyes életkorú gyermekcsoport,

Ø Differenciált bánásmód,

Ø Érző, alkotó nevelői kollektíva,

Ø A nevelés folyamatában, szoros kapcsolatban álló és együttműködő családi – óvodai közösség.

Ebben az életrendben a gyermekek központi tevékenységformája a játék.

Az életrend elemei egymással kölcsönkapcsolatban állnak.

3. NEVELÉSI GYAKORLATUNK CÉLJA, FELADATA

3.1. Céljaink

Ø A gyermekek testi, lelki, szociális készségeinek kibontakoztatása egyéni és életkori sajátosságaik figyelembevételével.

Ø Személyiség – és készségfejlesztés a hagyományápolás és a természet-közeli életmód gazdag eszközrendszerével.

Ø Anyanyelvi fejlesztés, a helyes beszéd és kommunikációs készségek alakítása.

Ø A természet a természet-közeli életmód megismertetése, a néphagyományok értékeinek, szépségeinek felfedeztetése, megőrzésük fontosságának felismertetése.

További törekvésünk, hogy a közös cselekedetek folyamatában, a gyermekekben alapozódjanak meg azok a képességek, készségek, amelyek képessé teszik az együttélésre, majd az iskolai életmód elfogadására.

3.2. Feladataink

Ø A hagyományok és a természet-közeli életmód gazdag tárházából a gyerekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek válogatása, és azok a nevelés folyamatába illesztése.

Ø A mindennapok hagyományőrző tevékenységei közül a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak megbecsülését előtérbe állító programok szervezése.

Ø A hagyományőrző – és természetóvó jeles napok gyermek-közeli tartalommal bővítése.

Ø A népi kultúra, a klasszikus és mai alkotók szellemi, tárgyi művei közül az érzelmeket és esztétikai élményeket fokozó alkotásaiból való válogatás.

Nevelési gyakorlatunk a sajátos tartalom- és eszköz-rendszerével az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a természet-közeli életmód hagyományainak átadását és a természet-harmonikus viselkedés alapozását.

4. ALAPFELADATAINK

4.1. Érzelmi nevelés, a szocializáció segítése

Cél

Ø A gyermek biztonságérzetének megalapozásával az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése.

Ø Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira.

Ø A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése.

Feladat

Ø Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

Ø A gyermek - gyermek, felnőtt – gyermek pozitív töltésű kapcsolatának kialakítása.

Átmenet a családból az óvodába

Nagy hangsúlyt fektetünk a családok megismerésére.

Hogyan érkezik a gyermek az óvodába a családi környezetből? Túl szigorú vagy túlságosan védő környezetből? Következetlen-, vagy kiegyensúlyozott, derűs családi otthonból? Ezáltal ismerhetjük meg a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, és tudjuk azt befolyásolni is.

Ezért minden gyermeket meglátogatunk otthonában óvodába kerülése idején. Ha szükséges, fokozzuk a szülőkben azt az igényt, hogy felelősséggel vegyenek részt gyermekük testi, érzelmi, értelmi fejlesztésében, felhasználva óvodánk nyújtotta lehetőségeket.

A gyermekek többsége vágyik a gyermektársaságra, ugyanakkor elszakadása az otthoni környezettől, a szülőktől szorongással tölti el. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedhessenek az óvodával. A szülők fokozatos időcsökkentéssel vesznek részt ebben a folyamatban. A gyermeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A gyermekek magukkal hozhatják kedves játékaikat, tárgyaikat.

Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket sok – sok érzelmi megerősítéssel, játékos gyakoroltatással nagymértékben figyelembe véve a gyermekek eddigi szokásait, egyéni képességeit, tempóját. Az 5–6–7 éves gyermekek is segítenek a beszoktatás folyamatában: a szokások bemutatásával, öltöztetéssel együtt játszással, gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör kibontakozása elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak pozitív alakulását. Már a beszoktatás idejétől az óvodáskor végéig biztosítja a gyermekek együttműködését.

Helyi sajátosságunkból adódóan az óvodába kerülő kicsiket a nagyobbak testvérként, unokatestvérként, szomszédként vagy egyéb ismerősként hozzák magukkal. Nyitott programjainkon szívesen fogadjuk a még nem óvodás testvéreket is és egyéb rokon gyermekeket is (bálok, kirándulások, Mikulásvárás, gyermeknap), amely nagyon megkönnyíti a beszoktatást, az ismerkedést.

A szocializáció segítése

A gyermek pozitív kapcsolata úgy alakul ki, ha jól érzi magát a csoportban. Az egyes gyermek biztonságérzetének, bizalmának kialakulását segíti a gyermekközösség és a mi felnőtt közösségünk.

Mindennapi óvodai életünk során nevelőközösségünk feladata, hogy kapjon a gyermek:

Ø Feltétel nélküli szeretetet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk, hogy az egyes gyermek meg tudjon felelni az elvárásoknak.

Ø Megértést, átérzést, így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik.

Ø Nagy szabadságot a pontos határok megjelölésével, rövid, egyértelmű, pozitív megfogalmazással.

A gyermekek neveléséhez jó kapcsolatot kell kialakítanunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Elfogadó kapcsolatban megismerhetjük a gyermek tőlünk függetlenül alakuló viselkedését is, ami elengedhetetlen feltétele a megértésnek, az egyéni fejlesztésnek.

Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat is.

Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, a többszálú kapcsolatokat. Szociometriát készítünk a gyermekek segítségével és saját megfigyeléseink alapján, melynek következtetéseit felhasználjuk az egyéni fejlesztésben.

Hagyományápolásunk és a természet-közeliséget megszerettető törekvésünk ezernyi lehetőséget kínál a szocializáció segítéséhez:

Ø Közösen végzett munkák a szabadban (betakarítás, gyűjtögetések során a nagyok segítenek a kicsiknek)

Ø Egyes családok állatainak megtekintése (mindenhol szívesen fogadják az óvodások látogatását)

Ø Megnézzük a nagypapa mesterségét: a kosárfonást; egy nagymama hobbiját: a szalmafonást.

Ø Gyalog-és kerékpártúrák

Ø „Komatál-hordás” (a barátságok elmélyítésének szokása)

Ø Ünnepeinkre vendégeket hívunk

Ø Népi játékaink szerves része a szerepcsere, párválasztás; a párbeszédes körjátékok társadalmi szokásokat elevenítenek fel, ahol tapasztalatokat szerezhetnek a társadalmi elvárásokról.

Ø Az együttműködésen alapuló népi gyermekjátékaink

Érzelmi, akarati élet formálása

A kisgyermeket az érzelmein keresztül lehet megközelíteni és befolyásolni, de csak akkor, ha mi is őszintén átélt érzelmekkel viszonyulunk hozzájuk.

Ø Bátorítunk, dicsérünk, hogy a gyermekek belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon.

Ø A legkisebb előrelépésnek is örülünk.

Ø Kellő odafigyeléssel hallgatjuk meg a konfliktus feloldó megbeszéléseket, melynek elemei a kölcsönös engedmény keresése, s mellőzendő belőle a megbántás, hibáztatás, bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás.

Ø Az agresszív gyermek nem kap figyelmet az agresszivitásán keresztül.

Ø Tilalom helyett választási lehetőségeket adunk, hogy a gyermekek önálló döntéseket hozhassanak.

Ø A sikert igyekszünk észrevetetni, a sikertelenséget segítünk elviselni.

Ezen elvek betartásával alakítjuk a gyermekek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet.

Formáljuk erkölcsi tulajdonságaikat: segítőkészség, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség;

Intellektuális érzelmeiket: kíváncsiság, rácsodálkozás, felfedezés;

Fejlesztjük akarati életüket: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat.

A hagyományőrzés és a természetszeretet hatásrendszereivel tudatosan ébren tartjuk az esztétikai érzelmeket kiváltó élményeket.

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Megfelelő akarati tulajdonságokkal rendelkezik: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat.

ü Erkölcsi érzelme fejlett, megtanulja érzelmeinek kifejezését, kezelését.

ü Erkölcsi értékrendszere: az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség megalapozódik.

ü Kialakul a szép és jó megbecsülése.

ü Alakul szociális beleérző képessége, kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, elsajátítja a társas együttélés viselkedésnormáit.

ü A másság elfogadási folyamatában formálódik segítő és tolerancia készsége.

ü A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek az óvódáskor végére képes az iskolai élet elfogadására, az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

ü Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat: a köszönés, a megszólítás, a mással való, a máshol való viselkedés, a vendégfogadás alapformáit alkalmazza.

4.2. Az egészséges életmód kialakítása

Cél

Ø A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése során, alapozódjanak azok az egészség- és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek.

Ø A család egészséges életvitelének segítése a gyermekek érdekében.

Ø Az életmód formálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismertetése.

Feladat

Ø Egészséges óvodai környezet alakítása

Ø A gyermekek gondozása, egészségének védelme, edzettségének biztosítása.

Egészséges óvodai környezet alakítása

Csoportszobánk fala világos pasztellszínű nagy ablakokkal, ami szolgálja a természetes fény besugárzását és a nap folyamán a többszöri levegőcserét. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, esztétikusak, természetes anyagból készültek: nádból és fából. A bútorok a gyerekek által könnyen mozgathatók, így egyes tevékenységekhez kisebb kuckók alakíthatók ki, míg máskor nagy teret is létre tudunk hozni.

Játékeszközeinket vesszőből készült különböző méretű kosarakban tároljuk. Eszközeink és felszerelési tárgyaink közül igyekeztünk kiváltani a szintetikus alapanyagból készülteket és a jövőben is törekszünk erre. Szeretnénk a gyermekek esztétikai érzékét fejleszteni, ezért gondot fordítunk a színek összhangjára, a tárgyak harmonikus elhelyezésére, a tevékenységekhez szükséges eszközök hozzáférhetőségére.

Öltöző: A gyermekek váltóruhája, cserecipője, jellel ellátott helyen van. Itt található az információs tábla is, erre kifüggesztve találják meg a szülők a fontos események időpontját, az életrendet, a napi tevékenységekről közölt információkat. A fennmaradó falrészt gyermekmunkákkal díszítjük.

Konyha: Itt csak felügyelettel tartózkodhatnak gyermekeink, a szabályok betartásával, higiénés feltételek biztosítása által (kézmosás, kötény stb.).

Gyermekmosdó: A gyermekek jellel ellátott törülközője, fogmosó felszerelése, tisztálkodási eszközei találhatók itt. A WC - helységeket válaszfal és függöny határolja, tiszteletben tartva a gyermekek személyiségjogait. Mosdó helységünk nagysága alkalmat ad időnként a gyurmázásra, a vízzel való játékra, festésre.

Óvodánk udvara:

Felülete füves és homokos. A természetes mozgások gyakorlására nagy tágas tér áll a gyermekek rendelkezésére. Lombos gesztenyefáink nyáron kellemes árnyékot adnak. Több fa és sövény telepítését tervezzük árnyékolás céljából.

A homokozás gyermekeink tevékenységében elsődleges, célunk a homokozó tetővel való lefedése. A homokot évente cseréljük.

Mozgásfejlesztő szerek is megtalálhatók óvodánk udvarán, favonat, mászókák, hinták stb.

Veteményes kertünkben a gyermekek ültetéstől, a szedésig figyelhetik a növények fejlődését.

A gyermekek gondozása, egészségének védelme, edzettségének biztosítása

Óvodánkban, az egy csoportban élő, különböző életkorú gyermekek gondozásánál figyelembe vesszük, hogy érzékszerveik, idegrendszerük, mozgáskoordinációjuk, fizikai és pszichikai teherbírásuk eltérő szintet mutat. Ezért nevelőmunkánkban az általában megkívánt differenciáltságnak, ezen belül az összehangoltságnak a gondozás vonatkozásában fokozott a jelentősége.

Helyes életritmust biztosítunk a gyermekek számára, a folyamatos játék-tevékenységekben azonos időpontban ismétlődnek az étkezések, a szervezett mozgások, a mese, a szabadban tartózkodás, a pihenés.

Figyelemmel kísérjük a játék és egyéb tevékenységek mellett a gyermekek testi szükségleteit. A gyermek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak ezekről.

A gyerek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges táplálkozás, a gyerek egyéni ízlésének ismerete, formálása. A hetente visszatérő zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységek, a közös csemegézés, formálják a gyerekek szemléletét, a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldség- és gyümölcs-fogyasztás, a rágás fontosságára.

A tízórai és az uzsonna folyamatos tevékenység óvodánkban, amely önkiszolgálás és a nagyobbak kisebbeknek nyújtott segítsége által valósul meg. Az ebédhez naposok terítenek és az asztalok leszedésében is segítenek. Fontosnak tartjuk az esztétikus terítést, a kultúrált étkezési szokások kialakítását. Az étkezést a gyermekek egyéni tempóban fejezik be.

Testápolással alapozzuk meg a gyermekek tisztaságigényét, az egészségügyi szokásokat. Állandó jelenlétünkkel segítjük a szokás tanulás folyamatát. Szeretetteljes bánásmódunkkal kialakulnak az életmódbeli készségek, jártasságok. A folyamatban nagymértékben figyelembe kell vennünk a gyermekek otthoni körülményeinek komfortosságát, a szülői igényességet. Ezek a tényezők visszaeséseket, lassúbb fejlődést okozhatnak, és fokozott egyéni odafigyelést igényelnek.

Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben. A szülőket igyekszünk meggyőzni a praktikus, réteges, kényelmes öltözék fontosságáról, a lábhoz igazodó jó cipő: erősítő, védő, lúdtalp megelőző funkciójáról. A legtöbb esetben azonban nem az egészség megőrzése dominál, hanem a szűkös anyagi lehetőség.

A gyermekek mozgásigényének kielégítését változatos tevékenységekkel biztosítjuk. Minden évszakban sokat tartózkodunk a szabadban. A falusi életmódból adódóan a gyermekek óvodán kívül is a nap nagy részét a szabadban töltik, és ezt igénylik óvodában tartózkodásuk idején is. Ha az időjárás engedi, kinn szervezzük a mindennapos testnevelést, dalos körjátékokat, népi sportjátékokat. Hetente kerékpár és gyalogtúrára megyünk, télen szánkózunk a közeli dombokon. A víz edző hatását is biztosítjuk gyermekeink számára. Tavasszal 4 – 5 alkalommal vízhez-szoktató programot szervezünk a városi strandon.

A gyermekek testi fejlődéséről, edzettségéről mérések útján győződünk meg, amelyeket tanév elején és végén készítünk.

A mozgás mellett a nyugodt pihenés feltételeit is biztosítjuk, amely hozzájárul az egészség védelméhez, a testi fejlődéshez. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit, a szülők kéréseit, az alvással kapcsolatban. Az ebédet követő tisztálkodás, teremrendezés, szellőztetés után nyugodt, kényelmes körülmények között történik a mese, vagy halk zene hallgatása: az alvást igénylők a csoportszoba csendes részén pizsamára vetkőzve ágyba bújnak. A gyerekek elhozhatják biztonságot nyújtó személyes „dolgaikat”, játékaikat. A nem alvóknak csendes tevékenységre adunk lehetőséget, s egyéni fejlesztést biztosítunk.

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Az egészségesen fejlett 6 éves korú gyermek teste arányosan fejlett, megfelelően edzett, teherbíró.

ü Mozgása összerendezett, harmonikus.

ü Fejlett a finommotorikája

ü Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.

ü A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai.

ü Tud önállóan tisztálkodni, öltözködni, ismeri, alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat.

ü Képes önmaga és társai segítésére.

ü Vigyáz ruhája, környezete tisztaságára. Igénye a maga körüli rend megteremtése.

4.3. Értelmi, pszichikus fejlesztés

Óvodánk játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermekeknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzést.

Cél

Ø A gyermekek megismerő (kognitív) készségeinek fejlesztése.

Ø A gyermekeket, önmagukhoz viszonyítva – egyéni adottságaikat, fejlődési ütemüket figyelembe véve – a legmagasabb fejlettségi szintre eljuttatni az óvodás éveik alatt.

Feladat

Ø Sokoldalú tevékenykedési lehetőség és élmények biztosítása.

Ø A szervezett tanulás formáinak biztosítása.

Ø A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének megismerése

Ø A családdal együttműködve az egyéni fejlesztés tudatos, tervszerű biztosítása.

Az ismeretszerzés módjai

Ø A gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű, szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik.

Ø A gyermek, játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy. A környezetében lévő ingerek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét, közben ismereteket szerez, készségei, szokásai gyarapodnak: ábrázoló-, mozgásos-, énekes tevékenységek, készségfejlesztő játékok.

Ø Az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás folyamatában eleinte a felnőttek a főszereplők, később felerősödik a társak hatása is.

Ø Ehhez társulnak szervezett tanulási lehetőségek, mint az irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Tapasztalatszerzésre sok lehetőséget adunk, hogy könnyen tudjanak környezetükben, annak összefüggéseiben eligazodni: természetben tett túrák, mikrocsoportos séták, betakarítási és egyéb munkák, állatmegfigyelések.

Ø A társadalmi környezet megismerését szolgálják: városi kirándulásaink, programjaink, változatos helyszíneken tett látogatásaink.

A tanulás szervezeti formái

Frontális

Mikrocsoportos

Egyéni

Kötött

Testnevelés (csoportbontásban)

Mindennapos testnevelés

(csoportbontásban)

Énekes játékok, néptánc

5-6-7 évesek

Napi beszélgetés

Ének-zenei készségfejlesztés

Környezetünk tevékeny megismerése

Anyanyelvi fejlesztés

Verselés - mondókázás

Rajz – mintázás – kézimunka

Környezetünk tevékeny megismerése

Részképességek fejlesztése

Kötetlen

Énekes játékok 3-4 évesek

Mese, dramatikus játékok

Népszokások

Népi gyermekjátékok

Környezetünk tevékeny megismerése 3-4 évesek

Ének-zenei készségfejlesztés

3-4 évesek

Verselés – mondókázás

3-4 évesek

Rajz – mintázás – kézimunka

3-4 évesek

Anyanyelvi fejlesztés 3-4 évesek

A gyermekek fejlettségi szintjének megismerése

A tevékenységeken keresztül megismerjük a gyermekek egyéni sajátosságait: ki mivel foglalkozik, mi érdekli, milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik, az értelmi funkciója milyen fokon áll. Milyen élmények jelennek meg egy-egy gyermek játékában. Megfigyeléseink során tapasztalatokat gyűjtünk a gyermek mozgásfejlettségéről: hogyan végzi az egyszerű mozgássorokat, a nagymozgásokat, milyen a szem-kéz, szem-láb koordinációja, a finommotorikus mozgások szintje, a test séma, jobb – bal irányok ismerete, a térészlelése. Mindez az egyes gyermekek képességszintjének megállapítását szolgálják, ez az egyéni fejlesztés kiinduló alapja.

A tudatos, tervszerű egyéni fejlesztés biztosítása

Megfigyeléseinket (a gyermek óvodába lépésétől – iskolába kerüléséig) az intézményi szinten kidolgozott „mérési rendszerben”, táblázatokban rögzítjük, amelyből nyomon követhetjük a gyermekek fejlődési ütemét és mértékét.

A gyermekekről nyert tapasztalatainkat a gyermekek egyéni lapján is vezetjük, s itt tervezzük meg a módszereket, eljárásokat, területeket, amelyekkel az egyéni képességekre alapozottan végezhető az egyéni fejlesztés.

Az egyéni lapok a szülői tájékoztatást is szolgálják. (Ezek a dokumentumok a csoportnaplóban találhatók.)

A szülőkkel való együttműködés alapvető feltétele óvodai nevelőmunkánk eredményességének. Fokozottan érvényes ez a részképesség-zavarokkal küszködő és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeink esetében. A jól együttműködő szülő elősegíti a gyermek fejlődését. Az együttműködésre képtelen szülő lerombolhatja az addig felépített eredményt. Ilyenkor sem adjuk fel a munkát, mert a pszichikus funkciók fejlettségét képesség szinten viheti magával az iskolába, melyet fékez ugyan a szociális háttér, de a kifejlesztett képesség, ha az intézményben gyakorolhatja, talán nem fejlődik vissza. Az iskolai pedagógussal való együttműködésűnk biztosítja a gyermek zökkenőmentes fejlődését.

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Nyitott, érdeklődő. Érzékelése, észlelése folyamatosan differenciálódik

ü Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama és terjedelme. Képes a szándékos figyelemre, a figyelem megosztásra és átvitelre.

ü A közös tevékenységek, a beszélgetések során ráérez az együttgondolkodás örömére, alakul problémamegoldó készsége. Fejlődik gondolkodása, az egyszerű elvont gondolkodás kialakulóban van.

ü Felismer ok – okozati összefüggéseket, eljut az analízis – szintézis bizonyos szintjéig.

ü Hallás útján felfog utasításokat, megérti és teljesíti azokat.

4.4. Anyanyelvi nevelés

Cél

Ø .A gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése.

Ø A gyermekek merjenek, szeressenek, tudjanak beszélni

Feladat

Ø Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.

Ø A szülők meggyőzése az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról.

Oldott, derűs légkör megteremtése

Felelősséggel érezzük, hogy beszédpéldánk hat a gyermekekre, szülőkre, munkatársakra egyaránt. Gondot fordítunk beszédünk hangszínére, erősségére, tempójára, a metakommunikatív kifejező eszközökre.

Nyugodt, természetes helyzeteket teremtünk, ahol a gyermek, ahol nyíltan őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja. Sikerélményhez jutatjuk, amely beszédörömöt vált ki.

Rövid, pontos megfogalmazással segítjük a beszédértést. A személyes segítségnyújtás jó lehetőség a beszélgetésre.

Figyelemmel kísérjük a gyermekek beszédértési, beszédtechnikai, kommunikációs és kifejezőkészségének szintjét. A fejlesztés preventív vagy prevenciós céllal helyet kap az egyéni fejlesztés tervében. Ha szükséges felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, az érintett szakemberekkel.

Felzárkóztató és tovább fejlesztő céllal a napirendbe ágyazottan nyelvi játékokat is tervezünk, melyek a beszédtechnikát, valamint a kommunikációs helyzeteket, kifejezőkészséget gyakoroltatják. A játékokat mikrocsoportos formában szervezzük:

Ø Az egyéni fejlesztés tervéhez igazodva szervezünk csoportot kötelező jelleggel: pl. beszédhibás gyermekek beszédszerveket ügyesítő, hangutánzó játékokat játszanak stb.

Ø A gyermekek érdeklődésüknek megfelelően is részt vehetnek benne

Ø A 6 – 7 éves gyermekeknek kötelező részt vétellel rendszeresen tervezünk anyanyelvi játékokat.

A programunk nyújtotta sokoldalú tevékenykedési formák, lehetőségek gazdagítják a gyermekek szókincsét.

Munkatevékenységek, étkezések, a társas érintkezések alkalmával az udvariasság szabályaira igyekszünk nevelni őket, ügyelve arra, hogy cselekedeteiket szóval is kövessék. Így a beszéd eléri gondolatközvetítő funkcióját, a gyermekek pedig e folyamat eredményeként öntevékenyen irányíthatják nyelvhasználatukat. Barkácsoláskor, bábok-, mesedíszletek készítésekor, népi játékaink, sportjátékok játszásakor, túrázások alkalmával gazdag lehetőség nyílik a szókincsbővítésre.

A népi mondókák, népköltések, népmesék, népdalok, népi gyermekjátékok, dalos körjátékok kifejezései a nyelvhasználat minőségét fejlesztik (jelzők, hangulatfestő szavak, szókapcsolatok).

A nagyobbaknál már nyelvi finomságokat, árnyalatokat felfedező játékokat is alkalmazunk. (nyelvtörők, szólások, találós kérdések, népies, humoros kifejezések, rigmusos kikiáltók stb.)

A családdal való együttműködés

A szülői odafigyelés, a gyermekek végighallgatása, a beszélgetések, az esti közös mesélések, verselések érzelmi motivációt ad a gyermeknek. A további nyelvi fejlődésben, szocializálódásban meghatározó szerepük van. Segítséget nyújtunk a könyvvásárláshoz: az életkori sajátosságoknak megfelelő témakörökről, a klasszikus és az igényes mai mesék kiválasztásához. Az óvodában rendezett könyvvásárok jó segítséget nyújtanak ehhez.

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Érthetően, folyamatosan, választékosan kommunikál, beszél.

ü Minden szófajt használ, különböző mondatfajtákat, szószerkezeteket alkot.

ü Helyesen használja a múlt, jelen és jövő időt.

ü Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

ü Társalog.

5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI

5.1. A hagyományőrzés, a természet-közeliség nevelésünk folyamatában

Nevelési gyakorlatunkban a hagyományőrző, a természetbeli tevékenységeket és szokásőrző jeles napokat tartalmilag és időrendileg az „ÉVKÖR” egységes rendszerbe foglalja.

5.2. Játék

Cél

Ø A gyermek szabad képzettársításának elősegítése.

Ø Intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermek vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása.

Ø Sokrétű, tájékozódó tevékenységgé váljék a játék, és a játékba integrált tanulás.

Feladat

Ø A játék feltételrendszerének biztosítása – hely, idő, eszközök.

Ø A játéksegítő módszerek helyes megválasztása.

Ø Élmények nyújtásával a játék tartalmának, minőségének gazdagítása.

A játék feltételrendszerének biztosítása

Ø A csoportszobában kialakuló játékokhoz térelválasztó polcokkal, székekkel sarkokat, kuckókat tudnak kialakítani, ami a nyugodt, zavartalanságot is biztosítja. Meghatározott helye van az ábrázoló tevékenységeknek; a nagyobb építkezéseknek, amely három oldalról védett sarok. Itt az igényes alkotásokat több napon keresztül megőrizzük, így a megkezdett játékba bármikor vissza lehet kapcsolódni. A babasarok is jól elkülönül, hogy az ott kialakuló nyüzsgő szerepjáték ne zavarja a nyugodtan tevékenykedőket.

A gyermekek játéktere lényegesen megnövekszik az udvaron. Itt arra ösztönözzük őket, hogy minél több mozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében itt szervezzük a dalos körjátékokat, mozgásos népi – és ügyességi játékokat. Gyakran játszunk a közeli erdőkben, ligetekben: „jel-háborút”, bújócskát.

Ø A játéktevékenység a gyermekek óvodába érkezésekor kezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A folyamatosságot a folyamatos napirend biztosítja, így a játék elrakása nélkül több órán keresztül is játszhatnak. Egyes gyermekeknek csak akkor ajánlunk más tevékenységet, ha addigi játéka felbomlott s zavarja a nyugodtan tevékenykedőket, a már kialakult csoportokat.

Ø A készen kapható játékeszközök mellett igyekszünk olyan tárgyakat, eszközöket is biztosítani, amelyek kibontakoztatják, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Folyamatosan bővítjük képességfejlesztő játékainkat udvaron, csoportszobában egyaránt, valamint a szerepjátékot segítő kellékeket.

A játéksegítő módszerek helyes megválasztása

Játéksegítő módszereink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt, problémamegoldó játéka esetén hagyjuk a játék folyását, követjük és szemléljük az egyes gyermekek megnyilvánulásait, esetleges fejlődését. Ha szükség van rá, játék-kezdeményezők vagyunk, modellnyújtó játszótársak, de ebben az esetben is magatartásunk támogató, engedő, elfogadó.

Stabil szokásrend kialakításával előzzük meg, hogy az elhagyott eszközök, ne akadályozzák a további játékot, ne okozzanak balesetet. Saját komfortérzetünk miatt nem rakatjuk el a még funkcionáló eszközöket. Csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. Csak durvaság, egymás testi épségének, játékának veszélyeztetése esetén avatkozunk be.

A játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása

Gyakorló játékot gazdagítjuk kavicsok, ágacskák, különféle termések, falevelek gyűjtögetésével. Lehet ismerkedni a tulajdonságaikkal: formával, színnel, nagysággal. Alkalmasak rakosgatásra, sorakoztatásra, számolgatásra, formák kirakására.

A konstrukciós játékokhoz kapcsolódhat a barkácsolás, melynek eszközei lehetnek a gyűjtögetett kincsek. Mintát adunk a „valamit készítés” élményéhez, lehetővé tesszük, hogy a gyermekek is átéljék az „én készítettem” alkotás örömét.

Szerepjátékokban, dramatizálásban, bábozásban eleinte mi is szerepet vállalunk, mintát adva az egyezkedéshez, előre megtervezéshez, megbeszéléshez, „mintha” helyzetek megteremtéséhez, egy-egy szereplő megjelenítéséhez.

A szerepjátékot, dramatizálást kiegészítheti építő, konstruáló játék: színpad kialakításával, berendezésével.

Igen fontos nevelési eszközünk a szabályjáték, melyben a gyermekek is lehetőséget kapnak szabályok alkotására, a játékok vezetésére.

A hagyományőrző életmódban a játék eredeti tartalma kiegészül a népi játékokkal:

Ø az énekes - táncos játékok; (párcserélő-, gyűrűs-, vásáros játékok, szembekötősdi)

Ø a mozgásos és küzdő játékok; (hidas játékok, várkörüljárás, sorjátékok)

Ø népi-játékszer készítések; (csutkababa, falovacska, töklámpás stb.).

A szabadjáték mellett belép az általunk kezdeményezett játék, amely magán viseli a tanulás jegyeit: ezek a különböző készségeket fejlesztő játékok.

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü A játék a gyermek teljes személyiségét fejleszti.

ü Az érzékszervek működése pontossá válik. Fejlődik az észlelés, a megfigyelő-képesség, kialakul az önkéntes és szándékos figyelem, az emlékezet és felidézés, a képzelet működése, a gondolkodás.

ü A játék közben felmerülő nehézségek leküzdése alakítja a gyermek intellektuális képességét.

ü Rendelkezik alkotó képzelettel, fantáziával, problémamegoldó készséggel, helyzetfelismerő képességgel. Kialakul önértékelése.

ü Képes elmélyülten, kitartóan, társakkal együttjátszani. Megérti és alkalmazza a játék szabályait, képes egyszerűbb szabályok alkotására.

5.3. Mozgás

Cél

Ø A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése.

Ø Speciális mozgásos tevékenységek megismertetése.

Ø A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a szabad mozgáskedv.

Feladat

Ø A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásanyag, valamint tartásjavító és lábboltozat erősítő gyakorlatok összeállítása.

Ø A szervezeti formák megteremtése, változatos eszközök biztosítása. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásanyag

A motoros képességek adottságokra épülve, tevékenység közben, főként tervszerű gyakorlással fejlődnek és így válnak szerves részeivé a személyiség alakulásának. A fejlesztés akkor eredményes, ha a lehetőségekhez képest „egyénekre szabott”, és kellő motiváltságon alapul.

A motoros képességek rendszere:

Ø Kondícionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség;

Ø Koordinációs képességek: egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reagálási képesség;

Ø Ízületi mozgékonyság

A mozgásfejlesztés menete:

Ø Előkészítő gyakorlatok: mozgáselemek elsajátítása, helyes testtartás kialakítása;

Ø Rávezető eljárások: főgyakorlatok, játékok mozgásanyagát készítik elő, minden alkalommal az izomcsoportok mindegyikét (kar-, láb-, has-, hát-, oldal) erősítő és nyújtó hatással, a korosztály képességeinek megfelelően kell foglalkoztatni;

Ø Főgyakorlatok: több technikai megoldást tervezünk, hogy a gyermeke fejlettségüknek megfelelően választhassanak;

Ø Játékok: a foglalkozások elején, közepén, végén is tervezzük

A testnevelés foglalkozások és a mindennapos testnevelések mozgásanyagát a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola lll. lV. V. Programfüzete alapján tervezzük.

A szervezeti formák megteremtése, eszközök biztosítása

1. Szabad és spontán mozgás

Ø A csoportszobában elhelyezett mozgásfejlesztő eszközök adta lehetőségek kihasználása játékidőben

Ø A szabadban történő mozgás: mászókák, hinták, egyensúlyozók, labdák, kötelek, karikák, tenisz-és tollas labda, kerékpárok, szánkók használata.

Ø Egyéni és csoportos játékok, versengések

Ø Mozgásos népi játékok szervezése.

Ø Terepfutás, fáramászás, kocogás a környező erdőkben.

2. Szervezett testnevelés

Ø Kötelező mindennapos testnevelés 10 – 15 percben sok játékkal, frissítő mozgással, néha zenés torna

Csoportbontással szervezzük – a mozgásigény és a tempó határozza meg a csoportalakítást

Ø Testnevelés foglalkozás heti 1 alkalommal az iskola tornatermében

Csoportbontással szervezzük – a mozgásigény és a tempó határozza meg a csoportalakítást

Ø Góliát-foci heti 1 alkalommal délelőtt, az iskola futball-pályáján,

Az érdeklődő gyermekek részt vételével szervezzük

Ø Vízhez szoktatás évente 4 – 5 alkalommal a városi strandon

Az érdeklődő gyermekek részt vételével szervezzük

Ø Kerékpározás ősszel és tavasszal, heti 1 alkalommal

Csoportbontással szervezzük – a nagyobb, megbízható kerékpárral rendelkezők hosszabb körútra mennek, a kisebbek az óvoda környékén vagy az udvaron kerékpároznak.

Az óvoda anyagi lehetőségeihez mérten folyamatosan bővítjük mozgásfejlesztő eszközkészletünket. Mi is készítünk sokoldalúan használható szereket, pl. tornaszalagokat, kendőket, babzsákot, maroklabdát, szalagos botot, kavicsszőnyeget, kéz – láb készletet, „mocsárjárót” stb.

A szülők segítségét is kérjük eszközeink bővítéséhez: tornabotokat, gólyalábakat készítettek.

KERÉKPÁROZÁS

Cél

Ø A biztonságos közlekedés szabályainak kialakítása

Ø A gyermekek állóképességének, ügyességének fejlesztése

Ø Figyelem fejlesztés

A foglalkozás rendje

A kerékpározás a helyi nevelési gyakorlatukban szereplő, a hetirendbe iktatott tevékenység.

Időjárás függő, osztott csoportos foglalkozás. – A nagyobb gyermekek hosszabb távolságot (több km-t) tesznek meg, 1 óvónő és 1 dajka néni kíséretében. A kisebbek az óvoda területén vagy környékén kerékpározhatnak.

A tevékenységi forma nem kötelező, szülői engedély szükséges a hosszabb túra megtételéhez.

Szükséges eszközök:

Ø Saját, jól karbantartott kerékpár

Ø Hátizsákban ivóvíz esetleg gyümölcs

Ø 1 db. Kerékpárpumpa

Labdajátékok

Cél

Ø Elősegíti az egészséges életmódra nevelést, a kisgyermekek testi – lelki fejlődését és nevelését valamint a labdarúgás sportág alapjainak szélesítését.

Ø Játéklehetőséget biztosít a labdarúgás iránt érdeklődő gyermekek számára.

Ø A csapatszellem és a közös siker, küzdés élményének megalapozása.

A foglalkozás rendje

Ősszel és tavasszal a szabadban végzett tevékenység. Osztott csoportos foglalkozás: főként a nagyok és az érdeklődő kisebbek vesznek részt benne. Helyszíne az óvoda udvara vagy néhány esetben az iskola futball – pályája.

Tartalma: labdakezelési technikák gyakorlása, kapura lövés, csapatjáték, alapvető labdarúgási szabályok betartásával.

Szükséges eszközök:

Ø Labdák, bóják

Ø Kijelölt kapu

Ø Megkülönböztető jelzések, stb.

VÍZHEZSZOKTATÁS

Cél

Ø A vízben való mozgás, játék megszerettetése

Ø A gyermekek vízbiztonságának megalapozása

Ø Az úszás előkészítése, az ügyesebb, bátrabb gyermekek úszni tanítása

A foglalkozás rendje

Május – június hónapokban, ha az időjárás megfelelő, heti 1 – 2 alkalommal Jászberénybe utazunk, és a városi strandon tartjuk a foglalkozásokat. Egész délelőttös program.

Részt vevők: az óvoda dolgozói és valamennyi gyermek.

A gyermekek részt vételéhez szülői engedély és az útiköltség valamint a belépő kifizetése szükséges. Akit nem engednek el, ezen a napon otthon marad.

A szülő is elkísérheti gyermekét a programra.

Szükséges eszközök:

Ø Hátizsákban – fürdőruha

Ø Törölköző

Ø Papucs

Ø Enni és innivaló

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani.

ü Kialakul testsémája, oldalisága.

ü Ismeri a téri irányokat, fejlett a térérzékelése.

ü Finommotorikája, szem-kéz koordinációja alkalmas az írás tanulására.

ü A mozgásos játékokban kialakul az egymásra figyelés, az együttműködési készség, a szabálytartás, az önuralom, az egészséges versenyszellem.

ü Fejlett a gyermek kitartása, koncentráló képessége, állóképessége. Harmonikus mozgása hat gondolkodás – fejlődésére, találékonyságára és kombinatív képességére.

5.4. Esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek

Cél

Ø Megláttatni a szépet a művészetben, környezetben, természetben.

Ø Ízlésformálás, önálló alkotásra késztetés, tehetségfejlesztés.

5.4.1. Vers - mese

Cél

Ø A gyermekek érzelmi, értelmi, etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a meseélményekkel, versek zeneiségével, rímek csengésével.

Feladat

Ø A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása a 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosításával.

Ø Nyelvi képességek fejlesztése mesékkel, versekkel, dramatikus játékokkal.

Az irodalmi anyag tartalma

A hagyományápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut a mindennapi élet hagyományaihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természet jelenségeihez, változásaihoz kapcsolódó mondókáknak, meséknek, találós kérdéseknek, szólásoknak, közmondásoknak és dramatikus szokásoknak. A népköltészeten túl klasszikusaink és a mai magyar költők gyermekek számára írt versei, meséi is helyet kapnak az irodalmi anyagban. Főleg a gyerekek által kedvelt ritmikus szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló elbeszélő és humoros versek.

Szervezeti forma

Ahhoz, hogy minden korosztály meseigényét és élményét ki tudjuk elégíteni fontos a mindennapos mesélés, amely a mesesarokban, párnákon ülve zajlik, kötetlen formában. Ilyenkor a kedvenc meséket kérik vagy az aktuális hangulatnak, témának megfelelőt, illetve a hozott mesekönyvekből választunk. Ritmikus mondókázáshoz, verseléshez kiváló terep a csoportszoba bármely zuga, az udvar, a bokrok alja, az erdő. Mondókázunk a hangulatban hozzá illő foglalatosságok közben is. Ügyelünk arra, hogy az 5-6-7 éves gyermekek hetente kötelezően is részt vegyenek egy – egy ilyen tevékenységben.

A heti tervben tervezett napon az eszközök előkészítésével bábozást, dramatizálást, dramatikus játékot kezdeményezünk az aktuális irodalmi anyag kapcsán kötetlen formában.

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Szívesen ismételgeti a verseket, rigmusokat. Ezeken keresztül elsajátítja a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, a megfelelő artikulációt, a hangkapcsolatok törvényszerűségeit.

ü Várja, igényli a mesehallgatást, különösen a népmeséket; megérti, és beszédében használja az egyszerűbb, ismertebb népi szólásokat, hasonlatokat, „csúfolókat”.

ü Szívesen mesél, bábozik, dramatizál az óvoda kiscsoportosainak és a maga szórakoztatására is.

ü A bábjátékban, dramatizálásban kibontakoztatja szabad önkifejezését.

ü Megjegyez 10 – 14 gyermekmondókát, 6 – 8 verset és 8 – 15 mesét.

ü Tud történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

5.4.2. Rajzolás – mintázás – kézi munka

Cél

Ø A gyermekek képesek legyenek élmény és fantáziaviláguk képi megjelenítésére.

Ø A gyermekek tér – forma – szín képzetének gazdagítása, kézügyességük, alkotókészségük, esztétikai igényük, szép iránti nyitottságuk fejlesztése.

Feladat

Ø A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.

Ø A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó – alakító tevékenység tartalmának, minőségének fejlesztése.

A tevékenységek tartalma

A rajz, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a hagyományőrző díszítőművészet technikái is és a népi kismesterségeket őrző elemek is.

Hagyományőrző elemek:

Ø a népi kismesterségek technikái, (fonás, szövés, nemezelés, agyagozás, eszközkészítés: fakard, napraforgószár – lovacska, kunyhó, csutkababa, stb.)

Ø a jeles napok „jelkép - készítő” technikái ( mézeskalács – sütés, gyertya – készítés, adventi- és pünkösdi koszorúkötés, tojásfestés, májusfa szalagozás, stb.)

Már nyáron elkezdjük a szülők segítségével a természetes anyagok begyűjtését.

Szervezeti forma

A vizuális alkotáshoz szükséges eszközöket állandó helyen tároljuk, így gyermekeink számára mindig elérhetőek a 6 – 8 személyes munkaasztal körül. A nagyobb helyet és eszközöket igénylő munkát az udvaron végezzük: csutkavár - és kukoricaszár kunyhó építése, stb. A rétek, erdők, kertek, szántóföldek adta lehetőségeket is kihasználjuk a gyermekek vizuális funkcióinak fejlesztéséhez a séták, kirándulások alkalmával.

A vizuális tevékenységet már érkezéskor választhatják, és hazamenetelig gyakorolhatják. A foglalkozásokat az 5-6-7 évesek számára kötelezően mikrocsoportos formában szervezzük és igyekszünk választási lehetőséget biztosítani: anyagban, témában, technikában. A 3-4 évesek kötetlenül vehetnek részt a tevékenységben. Egyénileg, megerősítően nyújtunk segítséget a továbbfejlesztés érdekében.

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü A változatos cselekvések során a technikák, eszközök használata a készség szintjére fejlődik; a gyermek alkotókészsége, fantáziája csiszolódik.

ü Képessé válik arra, hogy megfigyeléseit átértelmezze, azokat új kombinációban alkalmazza.

ü Rajzaiban az adott tárgy, élőlény lényeges jegyeiben feltűnnek az arányok, a távolságok.

ü A természet dolgainak és a természetes anyagok felhasználásával tárgyakat, népi játékszereket, eszközöket készít, amelyek tovább motiválják tevékenységét.

ü Alakul képszerű gondolkodása, fogalomalkotása konkréttá válik.

5.4.3. Ének - zene, énekes játékok

Cél

Ø A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése.

Ø Zenei képességfejlesztés, ízlés és mozgáskultúra formálás.

Feladat

Ø A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása, a jellegzetes tartalmak biztosítása.

Ø A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és a zenei képességfejlesztő játékokkal.

Zenei anyagunk tartalma

Ø A népi mondókák – ölbe-vevős, cirógatók, tapsoltatók, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók.

Ø A pentaton karakterű 6 hangterjedelmű népi dalos játékok – állathívogatók, naphívogatók, esővárók, játékra hívogatók, leánykérők, kifordulós-, ludas-, kapus-, hidas-, küzdő játékok, sorjátékok, csúfolók stb.

Ø A zenehallgatás dalanyaga – hangulatfokozó népdalok, műdalok élő előadásmódban.

Ø Az énekes népi szokások – Lucázás, pásztorjáték, farsang, komatálazás, pünkösdölés, lakodalmas.

Ø A készségfejlesztés zenei elemei – tiszta, csengő hangképzés, egyenletes lüktetés, ritmus visszaadása, a tempó, a dinamika, a hangmagasság érzékeltetése, éneklése, a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül megfigyelhetők a természet hangjai, az emberi- állati hangok, a hangszerek hangjai, a környezet zörejei.

Ø A beszédtől lassabb éneklés, mondókázás segíti a helyes artikulációt, a pontos kiejtést. A mondókák, énekek hanglejtése, hangsúlya, ritmusa megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét; szókészlete rengeteg alkalmat ad a szókincsfejlesztésre.

Szervezeti forma

A zenei képességfejlesztés a 3-4 évesek számára kötetlen, az 5-6-7 évesek számára kötött jellegű. A képességfejlesztő játékokat mikrocsoportos formában szervezzük a reggeli játékidőben, az egyéni képességek figyelembe vételével.

A kötött jellegű szervezett énekes játékot, ha lehetőség van rá, akkor az udvaron játsszuk, rossz idő esetén a délelőtti levegőzés előtt.

A zenehallgatást különböző tevékenységekhez, hangulatokhoz kötjük.

Az „ének-zenés” délelőttön népdalok énekelgetése vagy népzene hallgatása közben ismerkedhetnek az érdeklődő gyermekek a népi tánc alapelemeivel.

NÉPTÁNC

Cél

Ø A népzene megismertetése, megszerettetése

Ø A gyermekek ritmusérzékének, mozgás-koordinációjának, térérzékének fejlesztése

Ø Jobb és bal irányok ismeretének elmélyítése

A foglalkozás rendje

A tevékenységet a hétfői énekes hagyományőrző nap keretében tartjuk a délelőtt folyamán.

Az érdeklődő gyermekek számára osztott csoportos foglalkozás

Ø a kezdő gyermekek: hallgatás, ringatózás, körben és sorban járás;

Ø ügyesebbek: egyszerűbb csárdás lépések, kapuzás, változatos kör és sorformák;

Szükséges eszközök:

Ø magnó, hangkazetta

Ø kendők, szalagok, szoknyák, kalapok

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Megalapozódnak a gyermek zenei képességei. Tisztán, érthetően képes másokkal együtt énekelni.

ü Élvezettel énekel egyszerűbb népdalokat, játszik énekes népi játékokat.

ü Tudnak 4 – 7 mondókát, 15 – 18 énekes játékot, 3 –4 alkalomhoz illő dalt.

ü Megkülönbözteti a zenei fogalom-párokat, érzi az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát, tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, felismeri és megnevezi a környezet hangjait, zörejeit.

ü Harmonikusan összerendezett a mozgása, ami a tánc alapja.

ü Esztétikusan, egy ütemben képes együttmozogni, változatos térformákban „táncolni”.

ü Felismeri a népdalt, népzenét és a néptáncot.

ü Örömmel énekel népdalokat, képes a csárdás egyszerű alaplépéseit utánozni.

ü Érdeklődik a hangszeres játék iránt. Szívesen hallgat zenét.

Időkeret	Tevékenység
6 órakor	Az óvoda nyitása A gyermekek fogadása, beszélgetés a szülőkkel, gyermekekkel JÁTÉK Közben – egyéni fejlesztés, mikrocsoportos foglalkozások Rajzolás, mintázás, kézimunka, barkácsolás, vers – mese, ének – zenei készségfejlesztés, mindennapos testnevelés
8 órától	Folyamatos tízórai
10 órától	Frontális formában szervezett tevékenységek – csoportszobában, szabadban Beszélgetés Testnevelés foglalkozás, kerékpározás Dalos körjátékok, népi tánc, népi gyermekjátékok
11 órától	Játék a szabadban, mikrocsoportos séták
1145 órától	Készülődés az ebédhez, tisztálkodás, terítés
12 órától	Ebéd, tisztálkodás, fogmosás, teremrendezés, pizsamába öltözés
13 órától	Altatómese-, halk zene Csendes pihenő Csendes tevékenység, egyéni fejlesztés a nem alvók számára Folyamatos ébresztés, öltözködés az induló autóbusz járathoz igazodva
15 órától	Folyamatos uzsonna, játék hazamenetelig

A Hétszínvirág Óvoda dolgozói

Erkölcsi és közösségi magatartás értékei

Kulturális értékek

A gyermekek otthoni környezetében meglévő adottságokra épít óvodai nevelésünk

A tanulás értelmezése

Óvodánk légköre, „pedagógiai klímája

Számunkra elfogadható óvónői „attitűd”

Alkotó együttműködés a családokkal

Időkeret

Tevékenység

Cél

Feladat

Átmenet a családból az óvodába

A szocializáció segítése

Érzelmi, akarati élet formálása

Cél

Feladat

Egészséges óvodai környezet alakítása

Várható eredmény az óvodáskor végére

Cél

Feladat

Az ismeretszerzés módjai

A tanulás szervezeti formái

Frontális

Mikrocsoportos

Egyéni

A tudatos, tervszerű egyéni fejlesztés biztosítása

Várható eredmény az óvodáskor végére

ü Nyitott, érdeklődő. Érzékelése, észlelése folyamatosan differenciálódik

Cél

Feladat

Oldott, derűs légkör megteremtése

A családdal való együttműködés

Cél

Feladat

A foglalkozás rendje

Labdajátékok

Cél

A foglalkozás rendje

VÍZHEZSZOKTATÁS

Várható eredmény az óvodáskor végére

Cél

Cél

Feladat

Az irodalmi anyag tartalma

Szervezeti forma

Várható eredmény az óvodáskor végére

Cél

Feladat

Szervezeti forma

Várható eredmény az óvodáskor végére

Feladat

NÉPTÁNC

Cél

A foglalkozás rendje

Cél

Feladat

Várható eredmény az óvodáskor végére

Feladat

Munka jellegű tevékenységek tartalma

Szervezeti forma