GÉZENGÚZ ÓVODA

 

NEVELÉSI GYAKORLATA

 

Tartalomjegyzék

 

 

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

 

1.   HELYZETKÉP

1.1. Óvodánk bemutatása

1.2. Személyi feltételeink

1.3. Tárgyi feltételeink

 

2.   ÓVODÁNK CÉLJA, FELADATA

 

3.   A NEVELÉS KERETEI

3.1. Egészséges életmódra nevelés

3.2. Érzelmi nevelés, szocializáció

 

4.   HETI REND, NAPIREND

 

5.   TEVÉKENYSÉGFORMÁK

5.1. Játék

5.2. Külső világ tevékeny megismerése

5.3. Mozgás

5.4. Vers, mese

5.5. Ének - zene, énekes játékok

5.6. Rajzolás, mintázás, kézi munka

5.7. Munka

5.8. Tanulás

 

6.   SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK

7.    

K Ü L D E T É S N Y I L A T K O Z A T

 

A jászberényi városi Óvodai Intézmény Gézengúz Óvodája vagyunk. Óvodánk 1969 óta működik, a városban első óvodának tervezett és épített középület. Négy foglalkoztató terem és az ezekhez tartozó három mosdó és három öltöző áll a gyermekek rendelkezésére. Nyolc óvónő, négy dajka néni és egy udvari munkás biztosítja a gyermekek kényelmét, harmonikus fejlődését. A beírt gyermekek életkorának összetétele a vegyes korosztályú csoportok szervezését tette lehetővé. Így már több éve dolgozunk heterogén csoportokkal, mely szervezési formával egyre inkább azonosulnak mind a dolgozók, mind a szülők.

Szép, nagy udvarunk olyan környezetben van, ahol biztonságos, - mentes az autók zajától, füstjétől – megfelelő játszóteret, mozgást biztosít a gyermekek számára.

 

Óvodánk célja: A környezet tevékeny megismertetése által természetszerető – védő gyermekek nevelése. Játék közben, tudatos odafigyeléssel – az egyéni fejlesztést kihangsúlyozva – készítjük fel gyermekeinket az iskolai életre. Arra törekszünk, hogy magabiztos, önálló, alkalmazkodni képes, kreatív „Gézengúzok” hagyják el óvodánkat, akik tisztába vannak környezeti értékeikkel, és szívesen gondozzák, védik azokat.

 

Speciális szolgáltatásaink: néptánc, vízhez szoktatás, görkorcsolyázás.

Valamennyi dolgozónk szakképzett, tapasztalatokkal rendelkező, és újdonságokra fogékony kolléganő, akik továbbképzéseken, munkaközösségekben és önképzés útján bővítik tudásukat. Folyamatosan pályázunk, papírt gyűjtünk, bált szervezünk (szüreti, farsangi) és az ezekből befolyt összeget a gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges eszközökre, játékokra, kirándulásokra fordítjuk.

Szeretnénk, ha gyermekeink olyan felnőttekké válnának, akiknek a környezetvédelem nem csak „plakát”, hanem életmód!

 

 

                                                                                                          Az óvoda dolgozói

 

1.                           Helyzetkép

 

1.1.                    Óvodánk bemutatása

 

Óvodánk 1969 óta működik. A városban az első óvodának tervezett és épített középület. Kezdetben 5 csoporttal működtünk, majd egy csoportszobánkat tornaszobává alakítottuk, majd ismét csoportszoba lett belőle és a legkisebb csoportszobából egy nevelői szobát alakítottak ki. Ez jó szolgálatot tett különböző értekezletek, továbbképzések megtartására. A négy csoportszobánkban otthonos környezetet alakítunk ki, lehetőséget nyújtunk a különböző tevékenységi formák kialakulásához. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Arra törekszünk, hogy a csoportokat nyugalom, elmélyült tevékenység jellemezze, ahol érdeklődő, ismeretekre nyitott és felszabadultan játszani tudó gyermekek vannak. Bizalomteli, családias légkörben, együtt felfedezve ismertetjük meg a világot a gyermekeinkkel, ahol az együttlét örömet jelent a gyermekeknek, az óvónőknek és a dajkáknak egyaránt.

Felmérések alapján meggyőződtünk arról, hogy céljaink megfelelnek a szülői elvárásoknak, egyre inkább azonosulni tudnak a heterogén csoport szerkezettel. Jelenleg mind a négy csoportunk vegyes életkorú.

Gyermekeink közel azonos arányban lakótelepi lakásból és családi házból kerülnek hozzánk. Ezért is nagy kincs számunkra, hogy óvodánk olyan környezetben épült, ahol mentes az autók zajától, füstjétől. Hatalmas udvarunk biztonságos, megfelelő játszóhelyet, mozgást biztosít gyermekeink számára. Udvarunk korszerűsítése, füvesítése folyamatban van. Mozgásfejlesztő játékainkat természetes anyagú (fa) játékokra cseréltük.

Óvodánk a környezet tevékeny megismerése által természetszerető, természetet védő gyermekek nevelését vállalja. Játék közben, tudatos odafigyeléssel készítjük fel gyermekeinket az iskolai életre, egyéni fejlettségüket figyelembe véve.

 

1.2. Személyi feltételeink

 

Óvodánk négy csoportjában 12 felnőtt dolgozik.

Óvodapedagógusaink száma 8 fő, minden óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Pedagógiai munkánkat segítő főállású, szakképzett dajkák száma: 4 fő.

Egy óvónőnk tanítói képesítéssel is rendelkezik. 3 óvónőnk intenzív tanfolyamot végzett. Egy óvónőnk Nyelv és beszédfejlesztő szakképesítéssel rendelkezik. Óvodánk minden dolgozója részt vesz a JNK Szolnok megyei Pedagógiai Intézet és más szakképzők által szervezett szakmai továbbképzésekben, a többre, jobbra való törekvés érdekében.

Egy- egy csoportban két óvónővel, heti váltásban folyik a nevelőmunka. A dajkákkal közvetlen, egymást segítő kapcsolatban vagyunk.

Az udvarunk rendben tartásáért, szépítéséért udvari munkás felel.

 

1.3. Tárgyi feltételeink

 

Óvodánk udvara tágas, nagy része gyepesített. Újbóli füvesítése folyamatban van. Megfelelő számú (4) homokozóval rendelkezünk. A homokozókat az udvari munkás tartja rendben. Az udvarunk fái már 25 évesek, az elöregedett fák cseréje megtörtént.

 

Konyhakertünket a lehetőségekhez mérten bővítjük. A gyermekeink biztonságát őrzi a zárt terület. Hatalmas tér a gyermekeink mozgásigényét kielégíti. Életkori sajátosságuknak megfelelő mászókákkal, udvari játékokkal rendelkezünk. Udvarunk szépítése és fejlesztése folyamatban van, a régebbi famászókáinkat ki kellett cserélni az uniós szabványnak megfelelően.

A foglalkozási eszközöket, textíliákat, a bútorzat felújítását részben költségvetésből biztosítjuk, de szülők támogatására is számíthatunk. Játékokat, mesekönyveket, tornaeszközöket pályázati pénzből és egyéb báli bevételekből, papírgyűjtésből és szülői segítséggel vásárolunk.

 

Mind a 4 csoportszobánk szép tágas, 54m2-es alapterületű. 2 csoportunk külön öltözővel, mosdóval, WC-vel rendelkezik. A másik 2 csoportnak 1, de tágasabb öltözője, mosdója, WC-je van, aminek a felújítása elkészült.

 

Óvodánk bútorzatát állandóan javítjuk, cseréljük. Fektetők, székek, asztalok minden csoportban megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre gyermekeink számára. Minden csoportban teljesen felújított asztalok és székek vannak. A fektető tárolók felújítását a Kincstár elvégezte.

 

A költségvetésből egyre több összeget tudunk fordítani játékeszközök beszerzésére. A csoportokban nem csak az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. Költségvetésen kívüli összegből (pályázatok, alapítvány, szülői adomány) pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését. A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetési keretből, részben pedig költségvetésen kívüli összegből történik, minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos.

 

Mesekönyv ellátottságunk jó. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő mennyiségű és minőségű könyv áll rendelkezésünkre, ezt egészíti ki a gyermekek által óvodába hozott saját mesekönyvek. Ismeretterjesztő könyveink mennyisége is gyarapodott. Szakkönyvellátottságunkat folyamatosan bővítjük. Saját könyveinket is használjuk.

 

 

Óvodai nevelésünk rendszerábrája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2. Óvodánk célja, és feladata

 

Nevelési gyakorlatunk az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.

 

Célunk:

-  játékos tevékenységek közben a környezetre figyelő, a természetet szerető, a természet értékeit felfedezni akaró, környezetére igényes, környezeti jelenségekre fogékony gyermekek nevelése;

-  a gyermek és környezete közötti szoros érzelmi kötődés kialakítása (természeti, emberi, tárgyi környezet);

-  gondtalan, boldog gyermekkor biztosítása;

-  az iskolai életre való alkalmassághoz szükséges testi, szociális és értelmi érettség megalapozása;

 

Szeretnénk, ha gyermekeink olyan felnőttekké válnának, akiknek a környezetvédelem nemcsak „plakát”, hanem életmód.

 

Kiindulási pontunk: a gyermeki személyiség.

 

Feladatunk:

-  a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése,

-  a gyermekek sokoldalú fejlesztése az egyéni képességeket figyelembe véve,

-  a gyermekek önmagukhoz képest való fejlesztése,

-  a gyermekek folyamatos és tudatos megfigyelése, megismerése és dokumentálása

-  biztonságos, derűs, nyugalmat adó óvodai élet megteremtése.

 

A gyermekek fejlesztésében arra törekszünk, hogy többek között érvényesüljön:

 

-  a személyiség központúság,

-  tevékenységrendszerben történő fejlesztés,

-  a felnőttek közvetlen mintaszerepe,

-  pozitív énkép, egészséges önismeret kialakítása,

-  a gyermekeink egyéniségéhez, fejlettségi szintjéhez igazodó fejlesztés, mely tolerálja a másságot (elfogadható határokon belül),

-  a spontaneitás és a rend összehangolása.

3. A nevelés keretei

 

3.1. Egészséges életmódra nevelés

 

Célunk:

- Gyermekeink testi fejlődésének biztosítása, az egészséges életmód szokásainak, igényének megalapozása.

 

Feladatunk:

-  A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása.

-  Gyermekeink gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

-  Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása.

-  Gyermekeink egészségének védelme, edzése.

 

Óvodánkba lépő minden egyes gyermekkel meghitt, megértő viszonyt alakítunk ki. A gyerekek egyéni igényeit figyelembe véve biztosítjuk a testközelséget, keresztnevükön szólítjuk őket, reagálunk egyéni jelzéseikre, tiszteletben tartjuk családból hozott szokásaikat.

 

A gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését befolyásolja a napi életritmus, a rendszeresen megszokott időben végzett tevékenység.

 

Olyan szervezeti kereteket, formákat (házirend, heti rend, napirend), lehetőségeket biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére (játszóhelyek, eszközök), amelyek az egészséges életmód kialakulását szolgálják. Nevelési gyakorlatunkból kiindulva napirendünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra.

 

Tágas udvarunk lehetőségeit kihasználjuk és sokféle szervezett mozgást, játékfajtát iktatunk be mindennapjainkba.

Kihasználjuk a természet erőit (napfény, levegő), s kora tavasztól késő őszig a szabadban végezzük a mozgástevékenységeket.

 

Udvarunkban füves, homokos, aszfaltozott terület és domb egyaránt található, ezenkívül kihasználjuk a fák, bokrok, farönkök, mászókák, homokozók adta lehetőségeket is.

 

Szülők segítségével sok kézi szert készítünk házilag- szalagok, kendők, babzsákok, harisnyalabdák, gesztenyezsák, sóderral töltött flakonok stb.- a mozgástevékenységek színesítése érdekében.

 

Ezek a sokoldalú mozgásigényt kielégítő felszerelések és eszközök mindig a gyerekek rendelkezésére állnak a szabadban és a csoportszobában egyaránt.

 

Ügyelünk arra kint és bent is, hogy a gyermekek környezete tiszta és balesetmentes legyen. Ennek a megteremtéséhez a dajkák munkáját is igénybe vesszük és bevonjuk a gyermekeket is. Figyelünk arra, hogy a gyermekek öltözete kényelmes, mozgáshoz megfelelő, cipőjük lehetőleg könnyű, hajlékony talpú legyen. A szülőkkel már az első szülői értekezleten megbeszéljük, hogy váltóruha, váltócipő legyen a gyermekeknek arra az esetre, ha piszkos, vizes lesz a ruhájuk. Óvodánkban pozitív hozzáállást mutatunk mi is, felnőttek, a szabadban történő mozgásban, a gyermekeinkkel való együttjátszásban, hiszen az együttes, utánzásra épülő mozgásélmény rendkívül fontos a sikerélmény eléréséhez, a mozgás megszerettetéséhez.

 

Sétára, kirándulásra a dajkák és szülők segítségét mindig igénybe vesszük.

 

A rendszeres, örömmel végzett mozgással szoktatjuk a gyermekeinket az egészséges életvitelre.

 

Óvodánkban tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekeink rendelkezésére meghatározott időben. Az étkezések megszervezése és kultúrált lebonyolítása fontos gondozási feladatunk. Minden csoportban folyamatosan történik a tízórai és az uzsonna. A tízórai megérkezésétől folyamatosan étkezhetnek a kijelölt asztalnál a gyerekek (fél 10-ig). A dajkák munkájára itt fokozottan szükségünk van. Az ebédelést minden csoportban egyszerre kezdjük el, a befejezés folyamatosan történik. A mosdóban az egyik óvónő várja a gyermekeket és segít a tisztálkodásban, WC használatban, felügyel a fogmosásra.

A napi tápanyagszükséglet kiegészítése, változatossága érdekében rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről, és közreműködésükkel kiegészítjük azt (pl.: gyümölcsnap). A hét egy napján minden csoportban a gyermekek által behozott egy-két szem gyümölcsből a gyermekekkel együtt gyümölcssalátát készítünk, és közösen elfogyasztjuk. Minden csoportban napi segítők tevékenykednek az asztalok kultúrált megterítésében, az adódó napi feladatok elvégzésében.

 

Az ebéd utáni tisztálkodási tevékenységek után a csoportszobában előkészülnek a gyermekek a délutáni pihenésre, alvásra. Napirendünkben fontos szerepet kap a gyermekek idegrendszerének fejlődéséhez szükséges pihenés, alvás. Minden gyermeket lefektetünk, de az eltérő alvásigények miatt egyórai pihenés után lehetővé tesszük, (előzetes szülői felmérés alapján), hogy a nem alvó nagy csoportos korú gyermekek csendes tevékenységet folytathassanak- jó alkalom az egyéni fejlesztés kihasználására- bizonyos szabályokat betartva.

 A nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekek igény szerint pihenhetnek. A délutáni pihenés előtt minden nap mesélünk vagy énekelünk.

 

Az étkezések során és a nap bármely szakában lehetővé tesszük a gyermekeink számára a folyadék fogyasztását igényüknek megfelelően. Étkezéskor a napi segítők egyedül viszik az asztalhoz a folyadékot, és a gyerekek önállóan öntenek a kancsóból. Mindig biztosítjuk a papírszalvéta, a kulturált étkezés feltételeinek megteremtését, megoldjuk a dupla tányérok, kés, villa használatát. Kicsiknél igény szerint.

 

Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítjuk, de a teendőket mindig együtt végezzük a gyermekekkel az egyéni fejlettségtől függően, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges szokások sorrendjében. A segítség azt jelenti, hogy a folyamatos tevékenységet szóbeli magyarázattal kísérjük.

A fejlődés várható eredménye

 

*  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

*  Testi szükségleteiket szándékosan irányítani képesek.

*  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, a helyükre teszik azokat.

*  Zsebkendőjüket önállóan használják

*  A fogmosás technikáját ismerik, helyesen alkalmazzák.

*  Megfelelő sorrendben, önállóan öltöznek, vetkőznek, gombolnak, cipőt kötnek.

*  A ruhájukat összehajtva a zsákjukba teszik.

*  A kulturált étkezés szokásait ismerik, alkalmazzák, esztétikusan terítenek.

*  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasszanak, az ételt elveszik, a folyadékot kitöltik.

*  Az evőeszközöket helyesen használják.

*  Étkezés közben halkan beszélgetnek.

*  Ismerik az időjárás, öltözködés, a táplálkozás és az egészségvédelem elemi összefüggéseit.

*  A környezetükben igyekeznek rendet tartani.

*  Ügyelnek saját külsejükre.

*  Társaiknak, felnőtteknek segítséget nyújtanak, alkalmi megbízásokat önállóan végeznek.

 

3.2. Érzelmi nevelés, szocializáció

 

Célunk:

- A gyermekek érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása.

Feladataink:

-  Az óvoda egész folyamatára kiható (óvodakezdéstől az óvodáskor végéig) a gyermek alaphangulatához igazodó szeretetteljes légkör biztosítása.

-  Közös tevékenységek során pozitív kapcsolat kialakítása: gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek között.

-  Feltétel megteremtése ahhoz, hogy kialakulhasson az óvodáskor végére a reális én-kép, pozitív értékrend, helyes viselkedési szabályok betartására való késztetés.

 

Kapcsolattartásunk formája a család és az óvoda között

 

- Szülői értekezletek.

- Családlátogatások.

- Nyílt napok a nevelési gyakorlatunk megismerése céljából.

- Közös kirándulások, rendezvények, ünnepek.

- Fogadóórák.

- Személyes beszélgetések.

- Felmérések a szülői elégedettséget mérő kérdőívekkel.

- Munka délutánok

 

Csoportjainkban kialakított vidám légkör biztosításával megadjuk azt a biztonságérzetet, amire az óvodás gyermekeknek szükségük van.

Éreztetjük velük, hogy bízunk bennük és eleve a jót feltételezzük róluk.

 

Életük színterét (csoportszoba, előtér, mosdóhelyiség, udvar) otthonossá tesszük, hogy először saját csoportszobájukban, de hamarosan az egész óvodában otthon érezzék magukat. Fokozatosan az életkoruknak megfelelően bevonjuk őket is a rendezésbe, díszítésbe, környezetük kialakításába.

Minden csoportban van a gyerekeknek saját fiókjuk vagy szekrényrészük, amit önállóan kezelhetnek, ahová elrakhatják különféle holmijukat.

 

Az otthonosság érzését erősítjük azzal, hogy óvodánk adott körülményeinek megfelelően, meghatározott céllal, de önállóan mozoghatnak gyermekeink az óvoda épületében, csoportszobákban, mellékhelyiségekben, kertben.

 

Az óvodakezdés szülőkkel együttműködve történik. A lépcsőzetes óvodakezdésnél is javasoljuk, hogy a szülő két hét után gyermekét bízza a szakképzett óvónőkre.

 

Amennyiben igénylik, többször belátogathatnak az óvodánkba, ahol a szülő a gyermekével együtt ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél hosszabb időn keresztül fokozatos időcsökkenéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Így az együttlét, az új környezet elfogadása biztonságot ad, megismerve napirendünket, szokásainkat. A beszoktatás napjaiban a csoport mindkét óvónője- a dajka nénivel együtt- foglalkozik a gyermekekkel, így a személycsere nem éri őket váratlanul, és nem esik éppen a lefekvés idejére.

 

A csoportban lévő régebbi gyerekeket felkészítjük az újak fogadására. A nagyobb csoportokban a „régi” gyermekek sokat segíthetnek a beszoktatásban, megkönnyíthetik az újaknak az óvodai élethez való alkalmazkodását.

 

Különös gyengédséggel foglalkozunk az új gyerekekkel a délutáni lefekvésnél. Amelyik gyermek akarja, magával hozhatja az óvodába kedvenc játékszerét, személyes holmiját.

Ezt a szemléletet kortól függetlenül minden gyermek beszoktatásakor érvényesítjük.

Nem kívánjuk meg, hogy kezdetben azonnal minden óvodai szokást elfogadjanak, építünk az utánzási készségükre és ismétlési hajlamaikra, éppen ezért legfontosabbnak tartjuk, hogy mi, felnőttek, jó példát mutassunk. Bátorítjuk, türelemmel, bizalommal és szeretettel vesszük őket körül.

 

Kezdettől fogva törekszünk a közösségi élet szokásainak kialakítására, de az ezekkel kapcsolatos követelményeket fokozatosan a szokások fontosságának sorrendjében állítjuk fel, és egyéni bánásmóddal igyekszünk azokat elfogadtatni.

 

Fejlesztjük a passzívabb, semmivel sem feltűnő gyermekek személyiségét is, igyekszünk őket jól megismerni, felfedezni, kifejleszteni bennük azt a pozitív vonást, ami esetleg még csak szunnyad bennük. Ezekre a pozitív vonásokra hívjuk fel a többiek figyelmét is, így megakadályozzuk, hogy észrevétlenül eltűnjenek a csoportban.

 

Segítjük a gyermekek egymás iránti érdeklődését és a tevékenységeik közötti kapcsolatot, együttes játékukat, felhívva figyelmüket az együttműködés újabb és újabb lehetőségeire.

A visszahúzódóbb gyermekeket is igyekszünk közel hozni néhány barátkozóbb, magabiztosabb, esetleg már régebben óvodába járó gyerekhez.

 

Törekszünk arra, hogy ne csak egy-egy korcsoport alkosson közösséget, hanem bizonyos fokig az óvodába járó gyerekek összessége. Felkeltjük érdeklődésüket a többi csoport iránt, kapcsolódásukra minden lehetséges alkalmat kihasználunk. Ilyen alkalmat ad pl.: a játék az udvaron, az alkalmanként szükségessé váló csoportösszevonás, továbbá közös kirándulások, közös ünnepi rendezvények, csoportközi foglalkozások(évről – évre változó a gyermekek összetételétől függően). Ezeken kívül is elősegítjük a csoportok barátkozását a másik csoport meglátogatásával, egy-egy jól sikerült alkotás megcsodálásával.

 

Hisszük, hogy minél jobb a gyerekekkel a viszonyunk, minél gazdagabb és tevékenyebb a csoport élete, annál kevesebb az erőszakoskodás a gyermekek között, ezért mintát nyújtunk a személyek tiszteletére, elősegítjük kialakulását.

 

Nem kell, hogy mindenki szeressen mindenkit, de fontos, hogy mindenki tisztelje a másik emberi mivoltát, méltóságát és alapvető jogait. Használjanak udvarias szavakat akkor is, ha mérgesek. Mielőtt cselekednének, gondolják át tetteik hatását másokra. Bár a legtöbb kisgyermek nem képes erre, mert önuralmuk csak lassan fejlődik, de mi, felnőttek, segíthetjük őket a tisztelet gyakorlásában. Képesek vagyunk mi is arra, hogy ha tévedünk valamiben, azt nyíltan beismerjük, megbeszéljük, és változtatunk rajta, így láthatják, hogy mi is hibázhatunk.

 

Kérdezünk ahelyett, hogy mi döntenénk. Pl.: „Segítsek, vagy tudod egyedül csinálni?” vagy „Akarod így csinálni, vagy csináljuk másképp?”

 

Választási lehetőséget adunk tilalom helyett, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak.

 

A gyermekek érzelmi nevelésében is nagy szabadságot adunk a világos határokon belül.

 

Szempontsor alapján az óvodáskor idejére minden gyereknek külön-külön folyamatosan vezetett, fejlesztő feladatokat tervezünk, amelyek kiterjednek a nevelési, tanulási folyamatokra is.

 

A fejlődés várható eredménye

 

*  A gyermekek felszabadultan, aktívan tevékenykednek, képesek együttműködni, egymásnak segíteni.

*  Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

*  Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartása

*  .Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.

*  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

*  Konfliktushelyzetben társaikkal képesek egyezkedni

*  A megkezdett tevékenységet, vállalt feladatot befejezik, igyekeznek legyőzni az akadályokat.

*    A csoportba érkező vendéget szeretettel fogadják.

*  Figyelmesen meghallgatják és megértik mások közléseit.

*  Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit.

*  Bátran, szívesen beszélnek az életkornak megfelelő tempóban, hangsúllyal.

*  Gondolataikat, érzelmeiket mások számára is érthető formában fejezik ki.

*  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépése.

4. Heti rend, napirend

 

Tevékenységformák

Kötött

Kötetlen

Külső világ tevékeny megismerése

2 (5-6-7)

2+adódó alkalom, napi aktualitás (3-4)

Mozgás

1 (3-4-5-6-7)

szabad mozgás naponta               

Vers – mese

-

minden nap adódó lehetőségek

(3-4-5-6-7)

Ének-zene, énekes játék

1 (5-6-7)

tervezett és spontán helyzetekben

Rajzolás, mintázás, kézi munka

1 (5-6-7)

folyamatosan minden nap

Óvodánk általánosan megjelenő napirendje

6.00-10.30

Játék a csoportszobában, egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, részképességek fejlesztése, kötött és kötetlen tevékenységek szervezése, testápolás, tízórai.

10.30-12.00

Játék az udvaron, mikrocsoportos élményszerző séták, speciális sokmozgásos tevékenységek, munka a kertben.

12.00-15.00

Testápolás, ebéd, pihenés, rugalmas ébredés, egyéni fejlesztés, egyéb speciális tevékenységek.

15.00-17.00

Testápolás, uzsonna, játék a csoportban illetve a szabdban.

5. Tevékenységformák

 

5.1. Játék

 

Célunk:

-  A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése.

-  A gyermekeink által szabadon kezdeményezett, elmélyült, spontán játék lehetőségeinek kihasználásával személyiségük fejlesztése.

-  Egyéni vágyaiknak és ötleteiknek kibontakoztatása otthoni tapasztalataik többszöri átélésének segítésével.

-  Sok-sok lehetőség biztosítása, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik.

 

Feladataink:

-  A külső világból szerzett ismeretek feldolgozásának biztosítása.

-  Alapvető feltételek biztosításával a jó játék kialakítása, melyre jellemzőek a jókedv, a derű, a vidámság és az izgalom.

-  Az óvónő részvétele a játékban.

-  3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták gazdagítása.

 

A külső világból szerzett ismeretek feldolgozásának biztosítása

 

Olyan környezetet alakítunk ki gyermekeinknek, melyben biztonsággal mozoghatnak, megtalálhatják a teret a közös játékra, vagy éppen a csendes elvonulásra. A csoportszobák átrendezésekor figyelembe vesszük az életkort, összetételt (fiú-lány, homogén-heterogén). Gyermekeinket életkoruknak megfelelő szinten, mozgásos és érzékszervi tevékenységeken keresztül juttatjuk sok tapasztalthoz.

 

 Saját példánk, érdeklődésünk, lelkesedésünk segítenek abban, hogy gyermekeink megszeressék a környezetüket. A környezetünk megismertetése érdekében különböző módszereket alkalmazunk, pl.: megfigyelés, leírás, kísérlet, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás, mérés, stb. Az igaz tapasztalatokra felhívjuk a gyermekek figyelmét, a téveseket kijavítjuk. A játék tartalmát gazdagítjuk azzal, hogy megadjuk a lehetőséget, hogy környezetüket megismerjék, megfigyeljék, felfedezzék. A tapasztalat, élmény forrása a felnőttekkel együtt végzett tevékenység. Az élményszerzés lehetőségét közvetlen tapasztalás útján biztosítjuk. Piacon, üzletben vásárolunk, megfigyeljük a rendőr, a postás, a fodrász, stb. munkáját. Engedjük őket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni, játszani. Kíváncsiságukat kihasználva ismertetjük meg velük az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetet.

 

Udvari környezetünket kihasználva biztosítjuk ismereteik bővítését, örömteli játékukat. A környezet megismerését szolgálják az ősszel és tavasszal szervezett kirándulásaink, szüreteink, sétáink, a természet sokszínűségét vizsgáló játékok, pl.: homok, kavics, különböző termések.

 

Kihasználjuk az évszak adta lehetőségeket, pl.: szánkózunk, hóembert építünk, stb. Az évszak határozza meg a természeti környezetet, befolyásolja gyűjtőmunkánkat, az élményeink körét, a szabadidő eltöltésének módját, a folyamatok, jelenségek megfigyelésének lehetőségeit, a felhasználható természetes anyagok körét.

 

Alapvető feltételek

Az elmélyült játékhoz nyugodt légkört biztosítunk, ahol a gyermekeink szabadon dönthetnek arról, kivel, hol, mit, mennyi ideig és milyen eszközzel szeretnének játszani. Napirendünket úgy alakítottuk, hogy elegendő idő és hely legyen a játék számára. Az időt nem osszuk fel kis szakaszokra, ügyelünk arra, hogy mindig, mindenre legyen idő és a megkezdett, elmélyült játékot legyen módjuk befejezni. Időjárástól függően sok időt töltünk a szabadlevegőn, ahol játéklehetőséget biztosítunk számukra. Hatalmas udvarunk lehetővé teszi mozgásigényük kielégítését, különböző játékok szervezését. Tervezzük a babaház átalakítását, hogy a gyermekeknek tartalmas játékot biztosítsunk.

 

Csoportszobáinkat úgy rendeztük be, hogy a játékszerek könnyen áttekinthetők, hozzáférhetők legyenek. Gyermekeink bármikor (ha a játék úgy kívánja) átrendezhetik a játékteret. Az egész csoportszobát a játék színterének tekintjük. Játékuk bárhol elkezdődhet és abbamaradhat, bizonyos szabályokat betartva (rendrakás). A játékhoz szükséges eszközöket folyamatosan pótoljuk, kiegészítjük. Olyan eszközöket szerzünk be, amelyek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, fejlesztő hatásúak és felhívják a gyermekek figyelmét. Ügyelünk arra, hogy jó minőségű, sokféleképpen variálható eszközökkel pótoljuk a meglévő játékeszközeinket, melyek elősegítik a kreatív légkör, az alkotó együttműködés kialakulását.

 

 Gyermekeinknek lehetővé tesszük, hogy kedvelt otthoni tárgyaikat, játékaikat behozhassák az óvodába. Egyszerű félkész játékok, különböző anyagok biztosításával lehetőséget adunk a meglévő játékok kiegészítéséhez, ösztönözzük őket különböző szerepek vállalására.

 

Az óvónő részvétele a játékban

Szívesen játszunk együtt gyermekeinkkel, azonosulva velük, ahol együtt éljük át a játék örömét. Szükség esetén játékkezdeményezők, modellt nyújtó játszótársak vagyunk. Játékukba nem kívánunk „beleavatkozni”, hanem cselekvő, tevékeny részesei kívánunk lenni. A cselekvő részvétel közben, a gyermekek kezdeményezéseit tiszteletben tartva, bővítjük tapasztalataikat, ismereteiket. Sikertelenség esetén kedvet ébresztünk az újrakezdéshez. Ha a helyzet úgy kívánja, csak szemlélői vagyunk a gyermekek játékának. Odafigyelünk rájuk, a történéseikre, információikra, reakcióikra, és ezekre építve nyújtunk segítséget. Csak akkor lépünk közbe, ha nem képesek önállóan megoldani a problémáikat, durvák egymáshoz, veszélyeztetik egymás testi épségét, játékát. Soha nem hagyjuk gyermekeinket magukra.

 

3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták gazdagítása

 

Gyakorlójáték során lehetőséget adunk gyermekeinknek, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével, összerakásával, szétszedésével (szőnyegen, asztalon, udvarban), így alkalmuk nyílik újabb ötletek kitalálására, megvalósítására.

A ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során fejlesztjük a szem-kéz, szem-láb koordinációit, a dominanciát, a térérzékelésüket. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorlójáték lehetőségét. A gyerekeknek mindig rendelkezésére áll a homok, homokozó játék,  az udvaron található természetes anyag, mellyel saját szabályaik szerint tevékenykedhetnek. Saját példánkkal adunk mintát a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához.

 

Szerepjáték során fejlesztjük a gyermekek viselkedéskultúráját, alkalmazkodóképességét, aktivitását, segítőkészségét, segítjük komplex személyiségfejlődésüket. Olyan feltételeket teremtünk, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. Játékukat figyelemmel kísérjük, szükség esetén megszervezzük, és szerepeket vállalunk. Az együttes tevékenység során modellt nyújtunk. Különböző szimbólumokkal jelezzük a témákat. Örömteli, élményszerű tevékeny együttléttel biztosítjuk az utánzást. Az örömforrást az újszerűséggel, az élmények újraélésének lehetőségével, problémáiknak, elgondolásaiknak megoldásával együtt járó sikerélménnyel érjük el.

 

Dramatizálás, bábozás során fejlesztjük az empátiát segítő magatartásformák erősítését, a pozitív szokáselemek tükröződését a cselekedeteikben. Segítjük a konfliktushelyzetek megoldását, kifejezőkészséget, érzelmi hangulat kialakulását. A rendszeres és ismétlődő mesék nagyon jó szolgálatot tesznek mindezen feladatok megoldásában. A mesék megjelenítésében résztvevők vagyunk, mintát adunk. Jelmez, eszköz segítségével hozzájárulunk a beleéléshez, átváltozáshoz. Bábok mögé bújva lehetőséget adunk az önmegvalósításra is. A közös bábozás során alakítjuk társas kapcsolataikat. Játék közben felelevenítik élményeiket, tapasztalataikat, ezáltal fejlődik emlékezetük, a kitalált történeteik által pedig fantáziájuk. A nagyobbakkal együtt készítjük a bábokat, így érzelmileg sokkal közelebb kerülnek a bábokhoz. Az utánzásos játék során különböző tevékenységeket, dolgokat, jelenségeket, sőt érzelmeket is utánoztatunk a gyerekekkel. (Tükrös játék, szoborjáték, karmesterjáték, stb.) Ezek a játékok figyelmet igényelnek, reakciókészséget, pontos utánzást. A fantázia, a képi emlékezet aktivizálását segítjük a „mintha” játékokkal.

 

Tegyünk úgy, mintha...

Mondjuk úgy, hogy...

Játszásiból...

Varázsoljuk el magunkat…

Úgy mozogjatok, mintha...

 

A gyermekek együttérző képességét elsősorban a mindennapok során, természetes élethelyzetekben fejlesztjük tudatos odafigyeléssel.

 

Szabályjáték során megkívánjuk gyermekeinktől a szabályok pontos betartását és elősegítjük egymásért folytatott játéktevékenység örömének kialakulását. Olyan szabályokkal ismertetjük meg gyermekeinket, amelyek az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelnek, szabályai könnyen érthetők és teljesíthetők. A szabályjáték gyakorlása közben helyes magatartási formákat sajátíttatunk el (akarat, türelem, kitartás, stb.), fejlesztjük közösségi érzésüket, feladattudatukat.

 

Sokmozgásos szabályjátékkal ismertetjük meg gyermekeinket, melyet a szabadban végzünk (labdajáték, futójáték, stb.), mozgásigényüket is kielégítve.

Értelem fejlesztő szabályjátékokkal (társasjáték, dominó, kirakó, kártya, logikai játék, stb.) szociális és értelmi fejlesztésüket szolgáljuk. A játék során fejlődik logikai gondolkodásuk, matematikai ismeretekre tesznek szert. Megadjuk a lehetőséget, hogy saját maguk által megalkotott szabályok szerint is játszhassanak. A közösen felállított szabályok fejlesztik gyermekeink önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzéküket.

 

Barkácsoláskor először mi készítünk gyermekeinknek különböző eszközöket, kellékeket, majd a gyermekeket bevonva együttes munkával készítjük, amit a játékaikban felhasználnak. Együtt javítjuk az elromlott játékokat, így átérzik munkájuk eredményét. Minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előz meg, hiszen a barkácsoláshoz sokféle eszközre, anyagra van szükség, pl.: gesztenye, dió, makk, falevél, stb. A barkácsolással nagyon változatos tevékenységet biztosítunk gyermekeink számára, pl.: vágás, ragasztás, tépés, hajtogatás, varrás, szövés, stb. Több gyermekméretű szerszámra lenne szükségünk. A tevékenységek közben megismertetjük őket különböző eszközökkel, technikákkal, munkaformákkal, munka közben előforduló téri helyzetekkel, relációkkal. Az együtt végzett munka közben alakítjuk társas kapcsolataikat.

 

Építő, konstruáló játék során gyermekeinknek lehetőséget adunk, hogy különböző játékszerekből, alkatrészekből, anyagokból összerakhassanak, létrehozhassanak valamit. Olyan építőelemeket biztosítunk számukra, amelyek segítségével képesek elmélyülten játszani, és sikerélményhez jutni. Építés, konstruálás közben átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk. Tapasztalják és tanulják a rész-egész viszonyát, gyakorolják a szerkesztést, tervezést Az építés, konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció fejlődését. Az építés, összerakás technikáját bemutatjuk és segítjük, de a megvalósítást a gyermekeinkre bízzuk, nem kötjük meg fantáziájukat.

 

Anyanyelvi nevelés lehetőségei:

 

A játék, a játékosság, a játékos szituációk az eredményes beszédfejlesztés alapjai, hiszen ebben az életkorban a játék a beszédaktivitás legösztönzőbb hajtóereje, de minden tevékenységben jelen van. A környező világ felfedeztetésével, cselekedtetéssel, foglalkoztatással, élményszerző alkalmak nyújtásával, természetes beszédritmusnak megteremtésével, kívánunk hozzájárulni a gyermekek beszédfejlődéséhez. Az egyéni foglalkozás, a beszédkedv és a beszédbátorság nevelése a beszédingert kiváltó helyzetek tálalása a sikerélmény, az elismerés, a dicséret jó eredményhez vezethet. Jó szolgálatot tesznek ennek érdekében az utánoztatás, után mondás, jól funkcionáló beszédlégzés kialakítása. A gyermekeknek elég időt és alkalmat adunk arra, hogy a helyes folyamatos beszédet utánozhassa, gyakorolhassa. A kötetlen beszélgetések során olyan légkört teremtünk, ahol a gyerekek szívesen megnyilvánulnak, bátran és sokat kérdezhetnek. A gyerekek szókincsét, szókészletének bővítését tapasztalatainak élményeinek kihasználásával fejlesztjük. Mi is sokat kérdezünk, ezzel is ösztönözve őket a beszédre. Az anyanyelv használata szerves része egész oktató- nevelő munkánknak, beépül az óvodai élet mindennapjaiba.

 

A fejlődés várható eredménye:

 

*  Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek játékában dominánssá válik a szerepjáték.

*  Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, tudnak vezetni és egymáshoz, valamint a játék szabályaihoz alkalmazkodni.

*  Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, képesek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére.

*  Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek.

*  A játékban és a társas viselkedésben a normákat betartják.

 

5.2. Külső világ tevékeny megismerése

 

Célunk:

-  A gyermek és környezete közötti szoros érzelmi kötődés kialakítása, a természeti, emberi, tárgyi környezet tevékeny megismerése, az élet tiszteletére, a természet szeretetére való nevelés.

-  Gyermekeink fogékonnyá tétele az őket körülvevő élő és élettelen környezet szépsége iránt, a jó és szép felfedeztetése, annak becsülése.

-  Pozitív viszony kialakítása a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét.

 

Feladatunk:

-  Gazdag természetismereti és társadalomismereti élmény és tapasztalati lehetőség biztosítása.

-  A környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak kialakítása.

-  Készségek, képességek kialakítása, hogy tudjanak harmóniában élni a természettel.

 

Hitvallásunk és további feladataink a céljaink elérésének érdekében:

Mindenek előtt a szülőket megnyerjük a programunkhoz. Szociális tanulással mintakövetés alapján a környezethez való pozitív viszonyokat, attitűdöket alakítunk ki.

- Tudatosítás terén; ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges elem, tényező, felismertetjük a környezeti értékeket.

- Ismeretterjesztés terén; olyan környezeti fogalmak tisztázása, ökológiai szemléleten alapuló ismeretszerzés, melyek alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat és ezzel kapcsolatos megoldásokat, valamint a világkép, a kultúra és értékrend elemeit tartalmazzák.

- Készségek kialakítása terén; Kialakítjuk a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. Történetekkel, helyzetmegbeszélésekkel, kereső, tapasztaló magatartásmódokkal gazdagítjuk a gyermekek problémaérzékenységét és problémamegoldó képességét.

- „Más élő tisztelő magatartás”-ra nevelünk. (Nem taposom el, saját környezetébe kiviszem.)

- Kialakítjuk a helyes értékrendet.

- Biztosítjuk az élménydús ismeretszerzést, minden érzékszervvel való észlelést (játékos kísérletek vízzel, levegővel, talajjal, stb.).

- Lehetőség szerint kivisszük a gyermekeket, és mindent megmutatunk a természetes környezetében. Nem a környezete egy szeletét visszük a terembe.

- Fontos feladatunknak tartjuk, hogy ugyanazon természeti környezetbe ellátogassunk különböző évszakokban. Hasonlóképpen, pl. megfigyeljük a Zagyva folyó zsilippel való duzzasztása, ill. a folyó apadása hatását a vízre, növény- és állatvilágára.

- Észrevesszük és kihasználjuk a lehetőséget, amely spontán módon adódik az óvodai életben a környezeti nevelésben

- Fontosnak tartjuk valamennyi óvodapedagógus szakkönyvekben, szakfolyóiratokban  való búvárkodását, az önképzést és továbbképzéseken való részvételt.

- Meghallgatjuk az egyéni élményeket.

- Gyermekeinket bevonjuk környezetünk rendjének és tisztaságának megóvásába. Ebben mindenki képessége szerint vesz részt (játékok és eszközök elrakása, helyreigazítása, sepregetés az udvaron, stb.).

- A veteményeskertben az ásáson kívül minden tevékenységet közösen végzünk.

- Fákat, cserjéket, amelyeket a gyermekek ültetnek, megfigyeljük és gondozzuk.

- Rendszeres elfoglaltságot biztosítunk a termés betakarítása, befőzés, gyümölcssaláta készítés során.

- Az ünnepvárás örömét fokozzuk a közös sütéssel (pl. Karácsony előtti mézeskalácssütés).

 

A helyi szűkebb természeti és társadalmi környezetünk adta lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk nevelési gyakorlatunkban

 

- Csoportszobáink tágasak és világosak, ezért a kellemes zöld szobanövények mellett folyamatosan csíráztatunk, folyamatosan megfigyeltetjük a magból a növény fejlődését. Berendezési tárgyaink, dekorációink hűen tükrözik a természetes anyagokhoz való vonzalmunkat.

- Udvarunkat is folyamatosan fejlesztjük, hogy még inkább nevelési céljaink szolgálatába állítsuk. A virágágyakba különböző időben, folyamatosan nyíló növényeket, ültetünk, amelyek a zenei anyagunkban is szerepelnek, mint pl. ibolya, szegfű, szarkaláb, liliom, nefelejcs. Ápolásukba a gyermekeket is bevonjuk.

- Veteményeskertünket csoportonként műveljük, ahol kedvükre kísérletezgethetnek.

- Téli madáretetéshez az ablak elé madáretetőket függesztünk, hogy jobban megfigyelhessük a madarakat és azok viselkedését.

- Gyermekeinkkel sziklakertet alakítunk ki az óvoda egyik sarkában.

- Mesterséges kis tavat építtettünk.

-  Komposztálónk az őszi falevelek összegyűjtésére alkalmas (költségkímélő tényező is.) Szeretnénk bemutatni később egyszerű kísérlettel, hogy a humusszal feljavított talajban a növények fejlődése kedvezőbb. (Műtrágyát mellőzzük!). Beteg növényi részeket tűzrakó helyen elégetjük, miközben a tűznél is nagyon fontos dolgokat figyelünk és beszélünk meg.

 

Az óvodából kilépve városunk és környékének természeti adottságait, kincseit és gyönyörű gyöngyszemeit fedezhetjük fel, megismertetjük és megszerettetjük gyermekeinkkel

 

- A mesterségesen kialakított parkokat (arborétum, pl. Tanítóképző).

- Közös programmal gazdagítjuk minden évben ismereteiket kirándulások alkalmával (Margit- sziget és Zagyva- folyó).

- Az Állat- és Növénykert-be rendszeresen kilátogatunk, ZOO pedagógusok segítségét is igénybe vesszük

- Az évente megrendezett hüllőkiállítást megtekintjük.

Városunk társadalmi adottságait is felhasználjuk nevelésünk érdekében.

- Boltok (vásárlás)- virág bolt, zöldséges bolt

- Pékség (látogatás)

- Tűzoltóautóval való ismerkedés

- Múzeumok

- Rendőrség (munkájukkal ismerkedés bejelentkezés alapján)

- A könyvtárral folyamatos a kapcsolatunk, szakkönyveket, hangkazettát és videofilmeket kölcsönzünk azokban az esetekben, ha a természetben nem áll módunkban bemutatni szép vagy érdekes dolgokat

 

A természeti és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei

 

1.      A gyermek és környezete

 

-  Család- óvoda- lakóhely

-  Megismertetjük, és vonzóvá tesszük az óvodai életet. Később a lakóhely és az óvoda környezetével ismerkedünk meg.

-  Testrészek és egészségvédelem

-  Megismertetjük gyermekeinkkel az egészséges életmódot, táplálkozást, és alapvető balesetvédelmi előírásokat.

-  Emberek munkája, foglalkozása

-  A munka és foglalkozás fontosságát tudatosítjuk, mások munkájának megbecsülésére neveljük gyermekeinket.

-  Időjárás, természeti változások, évszakok

-  Folyamatosan figyeljük az időjárást, gyönyörködünk a természeti csodákban, fürkésszük a változást és az összefüggéseket.

-  Napszakok

-  A napszakok megismertetésével, a helyes bioritmussal és jól kialakított napirenddel adunk biztonságot gyermekeinknek.

-  Növény és állatvilág

-  A csodálatos növényvilág felfedeztetésével szebbé tesszük gyermekeink életét. Lehetőleg minden állatot a természetes környezetében figyelünk meg. Ezért szervezünk rendszeresen kirándulásokat, sétákat (víz, erdő, mező, hegy, állatkert).

 

Környezetünk mennyiségi, tér, szín, formai viszonyai

 

Matematikai nevelés integrálódik valamennyi nevelési területen

 

- A környezet megismerése során szerzett élmények és tapasztalatok során a gyermekekkel mennyiségi-, alaki-, és kiterjedésbeli összefüggéseket fedeztetünk fel. Összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba is rendeznek, szabadon, vagy megnevezett, kiemelt tulajdonságok szerint. Összemérnek különböző mennyiségeket, vagy tárgyakat magasság, irány, színek szerint.

- A mindennapi élet is a matematikai tapasztalatok sokszínűségét kínálja, amit tudatosan kihasználunk.

- Matematikai tapasztalatokat nyújtó érdekes problémahelyzetekben közvetlen környezetünk élő és élettelen anyagait eszközként használjuk. A problémák felvetésekor szem előtt tartjuk az egyéni képességeket és munkatempót, egyénre szabott feladatokkal motiváljuk az önálló, cselekvő tapasztalatszerzést, aktivizáljuk és alapozzuk a logikus gondolkozást. Az irányok mozgásos egyeztetéséhez és megkülönböztetéséhez a kapcsolódó reláció értésében és alkalmazásában fontos eszközünk a tükör.

- A gyermekek szabad játékukban az eszközök olyan tulajdonságaikkal ismerkedhetnek, amelyek a közvetlen tapasztalásokon alapulnak. Ezek az apró felfedezések csak akkor lehetnek értékesek, ha gyermekeink megismerik azokat a szavakat, amelyekkel kifejezhetők, amellyel elmondhatja másoknak is. A mi segítségünkre lesz szüksége ehhez, mi mondjuk ki ezeket a szavakat. Általunk bővül a gyermek szókészlete, alakulnak fogalmai. A szóban kifejezhető tapasztalásokra építjük a gyermek matematikai fogalmait.

- Szabály- és társasjátékoknak, énekes játékoknak, a mozgásnak, valamint ábrázoló tevékenységüknek éppúgy vannak matematikai tartalmú fejlesztési lehetőségei, mint pl. a matematikai játékoknak, ezért ezeket is kihasználjuk.

 

A környezeti elemek védelme, alakítása

 

Föld, élővilág, levegő, víz, település és táj

- A környezeti elemekkel játékos formában ismerkedünk. Általában a Föld napján vagy azon a héten a földdel, mint környezeti elemmel végzünk különböző játékos kísérleteket vagy márciusban, pl. a víz napja körül vizes játékos kísérleteket végzünk a teremben, ilyenkor elsétálunk a Zagyvához is. Rendkívül kedvelik a gyermekek a levegővel végzett játékos kísérleteket, vagy játékokat. Megismerkednek azok tulajdonságaival, fontosságával, így később védeni is fogják azokat.

- Nemcsak a természeti, de a mesterségesen épített környezet művészi értékeire is rácsodálkoztatjuk gyermekeinket, keresünk szép épületeket, különleges kerítéseket, stb.

 

Jeles napok, hagyományok

 

Olyan hagyományokat építünk be az óvodai életbe, amelyek szebbé, boldogabbá, gazdagabbá teszik gyermekeink életét, pl. társadalmi ünnepek, a természet ünnepei, megemlékezés.

 

Társadalmi ünnepek:

                                                         Szüreti bál                     kollektív

                                                         Télapó ünnep                csoportos

                                                         Karácsony                     csoportos

                                                         Farsang                         kollektív

                                                         Húsvét                          csoportos

                                                         Anyák napja                  csoportos

                                                         Születés- és névnapok   csoportos

                                                         Gyermeknap                 kollektív

                                                         Kerti mulatság              kollektív

A természet ünnepei:                     márc.22.                        Víz napja

                                                         ápr.22.                           Föld napja

                                                         máj.10.                          Madarak és fák napja

                                                         jún.05.                           Környezetvédelmi világnap

                                                         okt.05.                           Állatok világnapja

Megemlékezés:                               márc.15.                        Forradalom és szabadságharc

 

Óvodánkban immár hagyománnyá válik

 

-  Óvodánk gyermekeivel sokat kirándulunk a természetbe és közeli tanyákba, ahol háziállatokkal ismerkedünk, barátkozunk, stb. Az erdőben barangolva fürkészünk állatokat és növényeket (csak parlagfüvet gyűjtünk, más növényt nem tépünk). Megtanulunk viselkedni, vizsgálódni, felfedezni az erdőben.

- Többéves hagyomány óvodánkban a szüreti mulatság megrendezése, melybe bevonjuk a szülőket is. A szőlőből mustot préselünk, melyet aztán mindenki megkóstolhat. Táncolunk, énekelünk, mulatunk.

- Rendszeresen meglátogatjuk a városunkban szervezett kiállításokat.

- A gyermekeink születésnapját méltóképpen megünnepeljük (beszélgetés az édesanyával a gyermekről, születése körülményeiről, gyertyafény, ének, tánc, torta, ajándékozás, stb.).

- A külső világ tevékeny megismerésének anyagát a nagyoknál heti egy kötelező mikrocsoportos, a kicsiknél kötetlen mikrocsoportos formában dolgozzuk fel.

 

A fejlődés várható eredménye

 

*  Szívesen bekapcsolódnak a környezeti tevékenységekbe.

*  Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző jegyeit, tudják hogyan követik egymást, felismerik a napszakokat.

*  Felismerik az öltözködés és az időjárás közötti összefüggéseket.

*  Környezetük növényeit felismerik, gondozásukban részt vesznek.

*  Ismernek néhány háziállatot, madarat, bogarat, vadállatot, tudnak róluk jellemző tulajdonságokat.

*  Megkülönböztetik a szép, esztétikus, tiszta, szemetes, megrongált környezetet, véleményt mondanak róla.

*  Ismerik teljes nevüket, családjaik nevét, szüleik foglalkozását, lakcímüket.

*  Ismerik óvodájuk nevét, a közvetlen környéken jól tájékozódnak.

*  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában.

*  Ismerik az emberi test részeit, érzékszerveiket, azoknak funkcióit.

*  Ismerik a gyümölcsöket, zöldségféléket, ismerik a növény jelentését.

*  Ismerik a színeket.

*  A biztos számfogalom kialakulása 10-15-ig (összemérések, halmazok számosságának megállapítása.)

*  Összehasonlítanak: szín, forma, mennyiség, nagyság szerint.

*  Megoldanak problémahelyzeteket.

*  Térbeli viszonyok, irányok, kiterjedések biztos érzékelése.

*  Ismerik a névutókat.

 

 

 

 

 

 

 

 

5.3.Mozgás

 

Célunk:

- A gyermekekben természetes örömforrássá váljon a mozgás, miközben tájékozódásuk, alkalmazkodóképességük, valamint a személyiségük akarati tényezői fejlődnek

Feladatunk:

-  a gyermekek mozgásigényének kielégítése;

-  motorosképességek fejlesztése;

-  a vázizomzat erősítése;

-  a helyes testtartás kialakítása;

-  a testséma fejlesztése, a testrészek megismerése;

-  a nagy- és finommozgások, az érzékelés, formaállandóság fejlesztése;

-  személyiség tulajdonságok megerősítése (bátorság, fegyelmezettség, kitartás).

Óvodánkban a testi képességek fejlesztése a testnevelés foglalkozásokon és a mindennapi mozgáson kívül az egész nevelési rendszerben jelen van.

Programunkból adódóan és nagy udvarunknak köszönhetően kora tavasztól késő őszig a szabadban szervezzük a mozgástevékenységeket. Rossz idő esetén a tornaszobában tartjuk a testnevelés foglalkozásokat.

A mindennapos mozgás anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészítve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A testnevelés foglalkozások anyagát az atlétikai, torna, játék jellegű gyakorlatokból állítjuk össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben.

 

Az irányított mozgástevékenységet (testnevelés foglalkozást) kisebbeknek heti 1 alkalommal, a nagyobbaknak 2-szer szervezzük meg. A második tevékenységet kiválthatja más jellegű mozgás pl.: vízhez szoktatás, görkorcsolya, Góliát,

 

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásos játékok, tevékenységek összeállítása

 

3-4 éves korban

A nagymozgások (járás, futás, kúszás, mászás) fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Különösen a törzsizomzatot erősítő- csúszással, kúszással, mászással- összefüggő gyakorlatokra fektetünk hangsúlyt. Fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Fontosnak tartjuk az egyforma lépésekkel való járást, futást. Ezután jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak, alakzatok, kézi szerek, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb tárgyak. Járás, futás közben ki- és megkerülést, ki- és belépést, fel- és lelépést gyakoroltatjuk a gyermekekkel. A talajon történő gyakorlás után létra fokain, rézsutos szeren, szerek alatt átbújva gyakoroltatjuk mindezt. Megismertetjük őket egyszerű ugrásokkal, ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákkal: szökdelések, fel- és lelépések, támaszugrások a talajon. A talajtorna elemei közül a hossztengely körüli gurulást alkalmazzuk. A kézi szerek közül a labdával való gyakorlatok mindennapi játékot jelentenek. Az első év játékanyagát jórészt a futójátékok, egyszerű fogójátékok gyakorlásából állítjuk össze, míg megszokják a gyerekek a mozgásteret, egymás kikerülését és a társakkal való mozgást.

Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, azt a nagymozgások közben spontán fejlesztjük.

4-5 éves korban

Az ő mozgásuk már koordináltabb, járásuk, futásuk biztosabb. A nagymozgások fejlesztését bővítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem- kéz- láb összehangolt működését segítő játékra. Megjelennek a futásgyakorlatok nehezebb oldalai, pl.: 3-4 akadályon át, átbújással, tárgyhordással, stb.) Az ugrásgyakorlatokat is nehezítjük, pl.: 1 lábon-, páros lábon szökdelések, játékos helyből távolugró verseny A gyermekek az irányváltásokat már képesek korrigálni, a menetirányban történő járások, futások közben gyakoroltatjuk a testfordulatokat. A le- és felugrásokat, támaszugrásokat a mélyugrással és a távolugrással gazdagítjuk. A dobásgyakorlatok során megjelenik a célba dobás egykezes felsődobással, babzsák távolba hajításával haránt terpeszállásból. A talajtorna elemeit a gurulóátfordulás gyakorlatával egészítjük ki. Megkezdjük a lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat.

A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. Míg a kicsiknél csak az egyik-másik megkülönböztetését használjuk, itt már a jobb-bal kifejezést, a csuklójukon lévő jelhez igazodva.

 

6-7 éves korban

Ebben a korban még összerendezettebb, harmonikusabb mozgásúak a gyerekek, akik sokféle mozgáselemet ismernek. Járásuk, futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmusosabb, egyensúlyukat megtalálják. Hangsúlyozzuk az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztését. Itt már gyakrabban tervezünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Egyre több fogó-, futó-, ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyerekeket.

A futás feladataiban megjelenik a tempóváltás, gyors-, lassú futás, a belegyorsuló futás. A különböző futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakoroltatjuk. Sorozatugrásokkal ismertetjük meg a gyerekeket különböző magasságú, távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakoroltatjuk a magas- és távolugrást. A labdagyakorlatokat labdavezetéssel, egykezes alsó- és felső célzott irányú dobásokkal bővítjük. A talajtorna elemeit kiegészítjük kézállás előkészítő gyakorlatokkal és hátrafelé történő guruló átfordulással. A tanult gimnasztikai elemeket párosan társakkal együtt is gyakoroltatjuk. Legfontosabb az észlelés fejlesztése. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk minél több gyakorlatot. Új feladatként jelentkezik a finommozgások fejlesztése, ami az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. A különböző eszközök, kézi szerek használatával, támaszgyakorlatokkal segítjük a kéz fogó izmainak erősítését.

 

Egyéb mozgáslehetőségek az óvodánkban

Mindennapi testedzésként mindhárom korosztály számára biztosítjuk a futást udvarunkban. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését.

 

A rendszeres mozgással növeljük a gyermekek légző-, keringési szerveinek teljesítőképességét, a csont-, izomrendszer teherbíró képességét. Elősegítjük a természetes testtartás alakulását. A gyermekek mozgásszervi fejlődésében a láb  hangsúlyos szerepet kap. Óvodánkban sokszor alkalmazzuk, az un. „lábjátékot”. Nem feledkezünk meg a jó testtartás kialakításáról sem, melyet a helyes egyensúly jellemez. Testnevelés foglalkozásokon alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (gerinctorna, lábboltozat erősítése.). A tartásjavítás hasznos kiegészítőjének tekintjük a vízhez szoktatást. Óvodánkból heti egy alkalommal átjárunk a nagyokkal a szomszéd iskola tornatermébe Góliát fociedzésre. Évente több alkalommal, a szülőkkel családi sportprogramot szervezünk. A kirándulások, túrák is jó lehetőséget nyújtanak a családdal való közös mozgásra, melyeket rendszeresen tervezünk, szervezünk. Télen a hógolyózás, szánkózás nyújt remek lehetőséget a mozgásigény kielégítésére. A nagyobbakkal heti egy alkalommal görkorcsolyázunk az óvoda udvarán.

A testnevelés anyagát a nagyoknál csoportközi formában kötelező foglalkozásokkal oldjuk meg, a kicsiknél heti egy alkalommal kötelezően, frontális szervezési formában végezzük.

 

A fejlődés várható eredménye

 

*  Szeretnek mozogni, mozgásos játékokban kitartóak.

*  Megértik az egyszerű vezényszavakat és tudnak a szerint cselekedni.

*  Ismerik a térbeli irányokat, kiterjedéseket, jól tájékozódnak a térben, környezetükben biztonságosan mozognak.

*  A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúly észlelése finomodik.

*  Növekszik teljesítőképességük, mozgásukban kitartóak, betartják a szabályokat

*  .Tudnak egyéni, csoportos, sor és váltóversenyt játszani.

*  Tudnak: - állórajtból 20-40 métert futni,

*  egyensúlyozni különböző szereken,

*  akadályokat átugrani,

*  mozgás közben irányt változtatni,

*  labdát dobni, hajítani, vezetni, gurítani, célozni.

5.4. Vers – mese

 

Célunk:

-  Az anyanyelv fejlesztése helyes mintaadással, a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével.

-  A helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása.

-  A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi élmények nyújtásával a verselés, mesélés megszerettetése, az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, az irodalmi ízlés, esztétikai fogékonyság, pozitív személyiségjegyek alakítása.

 

Feladatunk:

-  A spontaneitás, játékosság megőrzésével az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a gyermekek szellemi szükségleteinek kielégítése, beszédtanulás-, tanítás, szórakoztatás, kellemes időtöltés, együttes élményszerzés biztosítása.

-  Változatos tevékenységeken keresztül a valós élet szerepköreinek elsajátíttatása játékos formában (vers, mese, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék, történetek, helyzetjátékok, mimetikus játékok).

-  Olyan szociális közeg biztosítása, ahol a gyermekek jól érzik magukat, ahol kifejezhetik önmagukat, kérdezni tudnak, véleményük van, válaszolni akarnak.

 

Az irodalmi anyagok életkornak megfelelő igényes összeállítása

Művészeti értékű irodalmi alkotásokkal juttatjuk a gyermekeinket esztétikai élményekhez. A versek, mesék forrásai a magyar népköltészet és klasszikusaink gyermekeknek való alkotásai.

A versanyagot a népi mondókák, közmondások, kiolvasók, rigmusok, ritmikus, játékos, zenei hatású vidám versek, költői képeket megjelenítő lírai versek alkotják. A verselést tevékenységekhez kötjük, az együttlétek hangulatát játékkal fokozzuk. A versanyagok alkalmasak arra is, hogy felkeltsük a gyermekek figyelmét az évszakok változásaira, a természet és időjárás közötti összefüggésekre.

 

A kisebbek meséi egyszerűbbek, cselekményük jól érthető. Fokozatosan juttatjuk el a mondóka játékoktól az állathang utánzási, felelgetős mesemondókákon, láncmeséken keresztül a többfázisos szerkezetű állatmesékig, népmesékig, az egyre hosszabbodó, bonyolódó prózai mesékig. A nagyobb gyermekek számára cselekményesebb népmeséket, állatmeséket, klasszikus tündérmeséket, tréfás és műmeséket választunk. Mindezek alkalmasak arra, hogy drámaiságukkal, az eleven párbeszédekkel, a jellemek kiszínezésével, a szövegrészletek és helyzetek ismétlődésével örömet, esztétikai és erkölcsi élményt nyújtsanak a gyermekeknek. A versek és mesék erősítik a környező világ szépségeinek átérzését, felkeltik gyermekeink érdeklődését önmaguk az emberi kapcsolatok és a természet jelenségei iránt.

 

Verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás

A beszoktatás nehéz időszakában ölbeli játékokkal, mondókákkal, énekkel fokozzuk a gyermekek biztonságérzetét, az érzelmi kapcsolatok szorosabbá válását. Sok mondókát, verset ismertetünk meg, melyeket naponta többször felidézünk a spontán adódó helyzetekben, a környezeti tevékenységek alkalmaival is. A meséhez csend szükséges, amelyet pedagógiai tapintattal alakítunk ki.

 

Az irodalmi élményeket a zene, a mintázás, a rajzolás, a játék, a mozgás, a hagyományok és szokások segítségével is elmélyítjük, így többféle módon átélt élményt biztosítunk óvodásainknak. Természetes alapanyagú, egyszerű kellékeket, bábokat használunk, melyek elősegítik a képzelt képek előhívását. Ezek az eszközök, kellékek, bábok, képeskönyvek a szabad gyermeki választást, az önálló kezdeményezést biztosítják.

 

A versek, mesék iránt kialakult érdeklődés a nagyobbakat motiválja, és játékukban megjelennek a kisebb-nagyobb részletek az általuk ismert versekből, mesékből. Megpróbálkoznak új mesék kitalálásával, az általuk kezdeményezett mese befejezésével, a már ismert mesék elmeivel. Az önálló kezdeményezéseket, a „színház” berendezését, szerepek kiosztását, a mesék szabad megjelenítését támogatóan ösztönözzük.

 

Az óvodán kívül szerzett élményeket sem tiltjuk ki az óvodai életből (tévé, lemez, videó, mozi, stb.), ha az irodalmi értéket közvetít.

 

A beszédkészség fejlesztése

A vers, mese, bábozás, dramatizálás a nyelvi képességek fejlesztésének hatékony eszköze. Hozzájárulnak a helyes ejtés, nyelvtanilag megfelelő beszéd kialakulásához. Fontos feladat a felnőttek fejlesztő mintát nyújtó beszédkultúrája. Az új versek, mesék megismertetésével gyarapítjuk a gyermekek aktív és passzív szókincsét. A bábozással, dramatizálással a gyermek szabad önkifejezésére adunk lehetőséget, alkalmat teremtünk az összefüggő beszéd és párbeszéd gyakorlására, a nyelvi emlékezet és gondolkodás fejlődésére

Foglalkozásainkat kötelezően frontális formában szervezzük.

 

A fejlődés várható eredménye

*  Szívesen hallgatnak és mondanak verseket, mondókákat.

*  Várják és igénylik a mesét, azt figyelmesen hallgatják.

*  Maguk is szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.

*  Folytatják a megkezdett mesét.

*  Van kedvenc meséjük, mesehősük.

*  Szeretnek könyveket nézegetni, vigyáznak a könyvekre.

*  Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.

 

5.5. Ének - zene, énekes játék

 

Célunk:

-  Szépen, kulturáltan éneklő, éneket szerető, zeneileg kreatív, népi játékokat élvezettel játszó gyermekek nevelése.

-  A gyermekeink élményhez jutnak, zenei érdeklődésük felkeltése, zenei ízlésük és esztétikai fogékonyságuk növelése.

 

Feladatunk:

-  A gyermekeink zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése

-   A zenei anyag igényes kiválasztása a csoport képességének megfelelően.

-   Zenei műveltség fejlesztése művészi értékű gyermekdalokkal, zenei szemelvényekkel. Az együtt játszás biztosítása a csoportban és a szabadban.

 

Óvodánkban a zenei nevelést Kodály Zoltán útmutatása hatja át. Zenei anyagunkat elsősorban a magyar gyermekdalkincs hat hangterjedelmű egyszerű dalai, mondókái alkotják.

 

Dalanyag 3-4 éves korban

7-8 mondóka egyszerű ritmussal (tá-ti-ti).

Óvodánkban a beszoktatás időszakában a gyermekeket ölbe vesszük, hogy érezzék közelségünket. Így mondogatjuk a térden lovagoltató, arcsimogató, egyszerű mondókákat.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek érezzék velünk a közvetlen kapcsolatot.

Az egyenletes lüktetést egyszerű mozgással végeztetjük.

 

Dalanyag 4-5 éves korban

5-6 mondóka.

14-15 játékos dal (l, sz, f, m, r, d)

 

A dalos játékokban már változtatjuk a közvetlen gyermek-felnőtt kapcsolatot több gyermek kapcsolatára, csoportos játékra. A nagyobbakkal már az egyenletes lüktetés mellett érzékeltetjük a dalok ritmusát is.

Gyermekeinknél megjelenik az önállóan kezdeményezett körjáték.

Megismertetjük őket ritmushangszerekkel, azok használatával.

 

Dalanyag 5-6 éves korban

5-6 mondóka.

18-20 játékos dal, műdal, népdal (d , t, l, sz, f, m, r, d)

A játékban, játékos dalokban felismertetjük a különböző formákat, szabályok megtanításának helyes alkalmazását ösztönözzük.

A népdalok által egy-egy népszokást is megismertetünk.

A mondókákban már az egyszerű ritmus mellett a szinkópát, szünetet, tizenhatodot is érzékeltetjük.

Ösztönözzük gyermekeinket az önálló dalos játékok kezdeményezésére, mely mozgásukat is szebbé teszi.

A zenehallgatás anyagának kiválasztásakor szem előtt tartjuk, hogy gyermekeink milyen zenéhez szoktak.

 

Ebben segítségünkre van:

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában c. könyve

Ahogy azt napirendünkben már jeleztük, heti 1 kötött tevékenység mellett naponta kötetlenül énekelünk, a zenei készségfejlesztést mikrocsoportos formában oldjuk meg.

 

A fejlődés várható eredménye

 

*  Kedvvel és szívesen játszanak énekes játékokat

*  Tudnak egyöntetűen körbejárni.

*  Tudnak egyszerű tánclépéseket, táncos mozdulatokat végezni helyes testtartással

*  Törekednek a tiszta-középerős éneklésre.

*  Tudnak figyelmesen hallgatni egy bemutatott dalt, zenét.

*  Tudnak felelgetős játékot énekelni.

*  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dalok ritmusától.

*  Felismernek, visszaénekelnek dalokat dallammotívumról

*  Felismernek hangról néhány hangszert és megnevezik.

*  Tudnak dalokat kísérni egyszerű ritmushangszeren.

*  Felismerik egymás hangját és a környezet hangjait.

*  Ismerik a halk-hangos, gyors-lassú, magas - mély éneklés közti különbséget

5.6. Rajzolás, mintázás, kézi munka

 

Célunk:

-  A gyermek kreatív fogékonyságának kialakítása, alkotó fantáziájának serkentése, a vizuális látásmód fejlesztése.

-  Az esztétikai érzékenység, szép iránti nyitottság és fogékonyság megalapozása.

-  A természet szépségeire rácsodálkozni tudó gyermekek nevelése.

 

Feladatunk:

-  A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.

-  A gyermek környezete iránti érzékenységének kialakítása.

-  3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése.

-  A tevékenység szervezeti formáinak kialakítása.

 

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése

 

A szükséges eszközök minden csoportban jól elkülönített és elérhető helyen vannak, így bárki szabad választása alapján alkotó tevékenységbe kezdhet a hét minden napján Úgy alakítottuk ki a helyet, hogy egyszerre 6 gyerek kényelmesen elférjen, és a játszók ne zavarják őket.

 

Ezáltal tudjuk megvalósítani, hogy a gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, valamint figyelemmel tudjuk kísérni a szín-forma világuk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését. Elegendő időt biztosítunk a tevékenységhez, hogy addig alkossanak, amíg kedvük van. Megismertetjük a különböző anyagok tulajdonságait, variálhatóságát. A munkálatok során sikerélményhez juttatjuk a gyermeket, amellyel az alkotókedv növekedését érhetjük el.

A legmegfelelőbb eszközöket választjuk ki.

Gyakran dolgozunk természetes anyagokkal.

A gyermek környezete iránti érzékenységének kialakítása

Séták alkalmával felhívjuk a gyermekek figyelmét a természet szépségeire, színeire, az időjárás változásaira.

Kirándulások alkalmával terméseket, leveleket, kavicsokat, ágakat gyűjtünk, és ezt felhasználjuk ábrázoló tevékenységükre.

 

A fejlesztés tartalma

 

A 3-4 éveseket játékosan ismertetjük meg az ábrázolás eszközeivel, anyagaival és a különböző technikákkal. Szabad témaválasztást biztosítunk a számukra. Firkálhatnak, rajzolhatnak élményeiknek és érdeklődésüknek megfelelően.

Együtt gyönyörködünk saját alkotásaikban, mű és népművészeti szépségekben.

Könnyen megmunkálható anyagokkal dolgozunk. Kisebb és nagyobb méretű térbeli alakzatokat hozunk létre. Biztosítjuk a mindennapi gyurmázást. A tevékenységet a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük, nem különülnek el egymástól.

 

4-5 évesek tevékenységét újabb technikákkal bővítjük. Közös játékhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz, építéshez kellékeket és eszközöket készítünk. Ünnepek előtt bevonjuk őket a terem díszítésébe és rendezésébe.

Ajándékokat készítünk a szülőknek különböző alkalmakra. Emberalakok, állat- és játékfigurák mintázásánál törekszünk a formák tagolására, főbb részformák ábrázolására és díszítésére.

Egyénileg választhatnak színeket. A színek varázsát minden gyermek felfedezheti. A színkeveréssel létrehozott színárnyalatok (hét) használata nagy élményt jelent számukra. Különböző anyagok (pl.: fonal, textil, termések) megismertetésével és használatával fejlesztjük a gyermek kreativitását.

 

5-6-7 évesek

Az ismert technikákat bátran használják, ezeket újabbakkal bővítjük ki (batikok, lenyomatok, viaszkarcok, makettek).

Sok közös kompozíciót készítünk.

Folyamatosan, olyan élményekhez juttatjuk a gyermekeket, amelyeket megfigyelések, tevékenységek útján szereznek.

Arra törekszünk, hogy munkájukban saját élményeiket jelenítsék meg meséikről, ünnepeikről.

Ajándékozást már a szövés-fonás technikájának alkalmazásával is véghez vihetünk.

Egy térbeli építmény létrehozásakor a gyermekek térbeli tapasztalatot gyűjtenek, megfigyelnek (búvóhely, sátor, ház).

 

Tér és formaképzetük elősegítését makett segítségével fejlesztjük, ehhez a tevékenységhez a megfelelő helyet és anyagot (pl.: fa, gipsz, stb.) biztosítjuk.

Mesejeleneteket, énekes játékokat valósághűvé tesszük a levezetésükhöz, létrehozott térbeli kompozíciókkal.

Biztosítjuk a gyermekeknek a több napon át történő építést.

Ellátogatunk kiállításokra, ahol műalkotásokkal ismertetjük meg őket.

 

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

Ahogy azt a napirendünkben is meghatároztuk, heti egy kötelező mikrocsoportos foglalkozást tartunk. A hét többi napján bármikor tevékenykedhetnek az ábrázolás eszközeivel a gyerekek.

Az alkotókedv mellett kifejezésre juttatjuk a gyermekek kifejezésmódját. Ezekhez irányított sétákkal, szemlélődésekkel és megfigyelésekkel megfelelő élményeket biztosítunk. A szülőket is bevonjuk a munkához szükséges anyagok gyűjtésébe, az óvoda szépítésébe.

 

A fejlődés várható eredménye

 

*  Fokozott önállósággal használják a megismert technikákat, eszközöket.

*  Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, megfigyeléseiket, elképzeléseiket.

*  Alkotásukra, emberábrázolásukra részletező formagazdagság jellemző.

*  Képesek már az összedolgozásra, a közös alkotásra.

*  Plasztikai munkáik változatosak, egyéniek.

*  Építésben, téralakításban ötletesek.

*  A színeket ismerik, kedvenc színeiket alkalmazzák.

*  Képesek elfogadni, megítélni a társak elképzeléseit, ötleteit.

 

 

 

5.7. Munka

 

Célunk:

- Olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, melyekkel a gyermekek képesek saját szükségleteik kielégítésére és a közösségben adódó, együttműködést kívánó feladatok elvégzésére.

 

Feladatunk:

-  Készségfejlesztés, melynek során önmagukat ki tudják szolgálni.

-  A gyermekeket eljuttatni az önkiszolgálástól a közösség érdekében végzett munkáig.

-  A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése.

-  A munka eredményének megbecsülésére nevelés.

-  A gyermekek célirányos figyelmének, kötelezettség vállalásának alakítása.

 

A természeti és társadalmi környezet megismertetését, a gyermeki világkép formálását úgy képzeljük el, hogy a gyermekeket aktív, tevékeny részesévé tesszük a tapasztalatszerzésnek, ahol ismereteiket alkalmazhatják, gyakorolhatják. Óvodánkban minden munkafajtánál fontosnak tartjuk a felnőtt (óvónő és dajka) példaadását, segítség nyújtását és a buzdító, megerősítő értékelést.

 

Munkajellegű tevékenységek óvodánkban

 

Önkiszolgálás

Fontos tevékenységnek tartjuk az önkiszolgáló munkát, különösen a legkisebbeknél a saját személyiségükkel kapcsolatos feladatok gyakorlására (testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, kulturált étkezési szokások elsajátítására).

 

Naposi munka

A gyermekek fejlettségétől függően vezetjük be, miután az önkiszolgálás már készségszinten folyik. Óvodánk minden csoportjában folyamatos étkeztetés zajlik. Itt a naposi munka átértékelődik, segítők tevékenykednek.

Naposi munka alatt mi az étkezéssel kapcsolatos teendők ellátását, játékelrakás ellenőrzését, csoportszoba átrendezését, eszközök-anyagok kiosztását, összeszedését, növényápolási feladatok ellátását értjük. Mindezeket természetesen a gyermekek fejlettségétől függően várjuk el tőlük.

 

Alkalomszerű munkák

Ide soroljuk a környezet rendjének biztosítását, segítést az óvónőnek, egymásnak és a kisebbeknek, ajándékkészítést. A megbízatásoknak is itt adunk helyet. (pl.: üzenetközvetítés, segítségadás a kisebbeknek öltözködésnél, készülődés a jeles napokra, stb.)

A növényápolás, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok című fejezetekkel részletesebben foglalkozunk a „külső világ tevékeny megismerése” témánál.

Különös gondot fordítunk a közösen végzett munkákra, a gyermekek közötti munkamegosztásra és együttműködés megszervezésére, valamint azokra a munkákra is, amelyeket a gyerekek más csoport vagy az egész óvoda érdekében végezhetnek el.

A fejlődés várható eredménye

 

*  A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.

*  Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik.

*  Önállóan, igényesen végzik a munkát.

*  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.

*  Szívesen közreműködnek a növények és az állatok gondozásában.

 

5.8. Tanulás

 

Célunk

- Gyermekeink kíváncsiságára, megismerési vágyára, önkéntelen figyelésére, érzelmi beállítottságára alapozva és tapasztalataira építve, gondolkodásuk fejlesztése.

 

Feladatunk

- A tevékenységformák szervezése során eljuttatni gyermekeinket a problémamegoldó gondolkodás szintjéig.

- A feltételek biztosításával felismerések, próbálkozások támogatásával, az érdeklődés ébrentartása.

 

Típusai

-  spontán szerzett ismeretek, tapasztaltok;

-  utánzásos mintakövetés (magatartás, viselkedés);

-  kötött és kötetlen tevékenységek;

-  a gyakorlati és feladatmegoldás.

 

Szerintünk a legfontosabb a tapasztalat útján szerzett ismeretnyújtás. Fontosnak tartjuk, hogy játékeszközeink legyenek életszerűek. Nagy súlyt helyezünk a tanulási folyamatban gyermekeink élményeinek meghallgatására.

Arra törekszünk, hogy gyermekeink nyitottak legyenek a külvilágra, kérdezzenek, legyenek érdeklődők. A mikrocsoportos fejlesztések alkalmával a kötöttséget nagyon fontosnak tartjuk, ebben tudatosan, tervezett módon történik a fejlesztés.

 

A mikrocsoportos fejlesztésben nagyobb lehetőséget látunk az egyéni bánásmódra. Egy-egy tevékenységre többször is visszatérünk, hogy legalább egyszer minden gyerek részt vehessen az adott tevékenységben. Óvodánkban kötetlen- és kötött foglalkoztatási formát egyaránt alkalmazunk. A gyerekek fejlettségéről egyéni fejlettségmérő lapot vezetünk, ahol nyilvántartjuk fejlettségi szintjüket. Ennek alapján tervezzük meg a tevékenységformákat, a gyermekeink továbbfejlesztésére, ill. a lemaradók felzárkóztatására.

 

Ezen tevékenységi formák segítségével érjük el, hogy fejlődjön, kialakuljon:

-  szándékos figyelmük,

-  kitartásuk,

-  önfegyelmük,

-  türelmük, feladattudatuk.

Így jutunk el odáig, hogy az óvodai élet befejezésekor gyermekeink készen állnak az iskolai élet- és a tanító elfogadására. Elérjük, hogy gyermekeink szociálisan - testileg - értelmileg érettekké válnak.

 

A TANULÁS FORMÁI

 

 

Frontális

Mikrocsoportos

Egyéni

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mozgás  (3-4-5-6-7)

Külső világ tevékeny

Részképességek

 

 

 

 

 

megismerése (5-6-7)

fejlesztése

 

 

Kötött

Dalos játék (5-6-7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematika (5-6-7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zenei képességek
(5-6-7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ábrázolás (5-6-7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kötetlen

 

Dalos játék  (3-4)

Külső világ tevékeny

 

 

 

 

 

 

 

megismerése (3-4)

 

 

 

 

Mese  (3-4-5-6-7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zenei képességek (3-4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vers (3-4-5-6-7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ábrázolás (3-4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK

 

Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatásaink

 

- néptánc, óvónő által szervezett és vezetett tevékenység.

- vízhez szoktatás,

 

Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatás

 

-  A szülők igénye szerint hitélettel való ismerkedésre is lehetőséget biztosítunk, nevelési időn túl, külsős szakemberrel előzetes felmérés alapján.

 

Nevelési időben szervezünk:

-  Görkorcsolyát, a szülők igénye szerint