FÜRKÉSZ ÓVODA

NEVELÉSI GYAKORLATA

TARTALOMJEGYZÉK

1. Küldetésnyilatkozatunk

2. Helyzetelemzés, erőforrások

2.1. Az óvoda múltja

2.2. Erőforráselemek

2.2.1. Épület, udvar

2.2.2. Költségvetés és egyéb források

2.2.3. Az óvoda tárgyi feltételei

2.2.4. Az óvoda személyi feltételei

2.2.5. Az óvoda szociokulturális háttere, a gyermekösszetétel

3. Nevelési gyakorlatunk

3.1. Cél

3.2. Feladat

3.3. Nevelésünk rendszerábrája

3.3.1. A nevelés kerete

3.3.1.1. Az egészséges életmód alakítása

3.3.1.2. Gondozás

3.3.1.3. Étkezés

3.3.1.4. Testápolás

3.3.1.5. Öltözködés

3.3.1.6. Mozgás

3.3.1.7. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

4. A program pedagógiai és pszichológiai koncepciója

4.1. Érzelmi nevelés és szocializáció.

4.1.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

4.2. A csoportok szervezése

4.3. A folyamatos napirend

5. Tevékenységkeretek

5.1. Játék

5.1.1. Az óvónő szerepe a játékban

5.1.2. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

5.2. Munkajellegű tevékenységek

5.2.1. Munkafajták

5.2.2. Önkiszolgáló munka

5.2.3. Mindennapi élettel kapcsolatos munkák

5.2.4. Rendszeresen visszatérő munkák

5.2.5. Környezeti epochával kapcsolatos munkák

5.2.6. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

6. Az epochális tanulási rendszer

6.1. Értékelés

7. Az epochális tanulás tevékenységformái

7.1. A külső világ tevékeny megismerése

7.1.1. A fejlődés várható eredményei

7.2. Matematikai tapasztalatszerzés

7.2.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

7.3. Anyanyelvi nevelés

7.3.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

7.4. Vers- mese

7.4.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

7.5. Ének-zene, énekes játékok

7.5.1. Néptánc

7.5.2. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

7.6. Rajzolás, mintázás, kézi munka

7.6.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

7.7. Mozgás

7.7.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

8. Az óvoda ünnepei, hagyományai

1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

A Városi Óvodai Intézmény FÜRKÉSZ Óvodája vagyunk. Ahogyan azt a nevünk is jelzi, a környező világra nyitott, érdeklődő, azt megismerni vágyó gyermekeket szeretnénk nevelni, szeretetteljes, meleg, családias légkörben.

Óvodánk négy csoportos, melynek legnagyobb értéke az épületet körülölelő zöld udvar, mely számtalan mozgáslehetőséget biztosít a gyermekek számára, egészséges környezetben.

Nagysága révén bőven jut itt hely veteményes kertnek, öt elférnek itt kedvenc háziállataink is.

Csoportjaink vegyes korosztályúak. Ahhoz, hogy mindhárom korosztálynak biztosítani tudjuk a nyugodt játéklehetőséget, ezért a csoportszobákon kívül az előszobákat is alkalmassá tesszük más tevékenységekhez is.

Óvodánk pedagógiai irányultságának három fő alapeleme van

- Szeretetteljes légkör, érzelmi biztonság.

- Stabil szokásrendszer.

- A hatékony képességfejlesztés feltételeinek biztosítása.

Kiemelt feladatnak tekintjük a mély természetszeretet kialakítását, ennek érdekében rendszeresen járunk FÜRKÉSZ túrákra, kirándulásokra. Évente egy – két alkalommal Erdei Óvodát szervezünk. A programokból lehet választani, egyik sem kötelező, az óvodában maradó gyermekeknek felügyeletet biztosiunk.

Nagy jelentőséget tulajdoniunk a gyermekek kellő szabadságának és döntési lehetőségének biztosítására. Mivel a fejlődés legintenzívebb szintre a játék, ezért a napirendünkben is ez a legfontosabb elem.

Folyamatos napirendünk és a kötetlen foglalkoztatási forma, valamint a kiscsoportokban történő tanulási tevékenység a nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és az optimális fejlődéshez szükséges feltételeket biztosija.

A délelőtti tevékenységeket /mese-vers, mozgás, ének-zene, környezet tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok gyűjtése / csoportközi tevékenységek lehetősége gazdagítja.

Az ebéd utáni alvás nem kötelező, ezt a gyermekek igénye szerint a szülővel megbeszéljük. A nem alvó gyermekeknek a délelőttihez hasonló gazdag programot kínálunk. Helyi nevelési gyakorlatunk több éves hagyományainkra épül, melybe az EPOCHÁLIS rendszerű óvodai nevelés egyes elemeit is beépítettük.

Mindezek birtokában reményeink és tapasztalataink szerint derűs, kiegyensúlyozott, megfelelően fejlett gyermekeket engedhetünk további útjukra, akik szívesen emlékeznek majd az itt töltött évekre.

Az óvoda dolgozói

2. HELYZETKÉP

2.1. Az óvoda múltja

Óvodánk peremkerületi óvoda a város szélén lévő lakóteleppel körülövezve. Az épület eredetileg Mezőgazdasági Szakiskolaként működött, majd 1980- óta megfelelő átalakítások után óvodaként működik. A testület tagjai közül jó néhányan alapító tagok, akik az óvoda megnyitása óta ebben az intézményben dolgoznak

2.2. Erőforrás elemek

2.2.1. Épület, udvar

Az épület maga igen régi építésű, kivéve az alsó szárnyat, azonban folyamatos karbantartása megfelelő állagot biztosított ez idáig. Az épületet hatalmas zöld udvar öleli körül, melynek csak elenyészően kis hányada szilárd burkolat. Termő gyümölcsfák és folyamatosan telepített bokrok, díszcserjék biztosítják a tiszta levegőt és az árnyékolást. Az udvar nagysága révén bőven jut itt hely veteményes és virágos kertekre, sőt elférnek itt kedvenc háziállataink is. Az udvari fajátékok, mászókák, homokozók megfelelő mozgáslehetőséget biztosítanak a gyerekeknek egészséges környezetben. A csoportszobák elegendő teret biztosítanak a különböző tevékenységekhez, melyeket kiegészítenek még a több funkciót ellátó öltöző helyiségek is. A csoportszobákon kívül, még egy kézműves szobát, egy szabadtéri kemencét és egy gyermekkonyhát is használhatnak a gyerekek. A kiegészítő helyiségek teszik komfortossá az épületet / melegítőkonyha, felnőtt öltöző, zuhanyzó, nevelői szoba, vezetői iroda, raktárhelyiségek és a kazánház /.

2.2.2. A költségvetés és egyéb források

A Városi Óvodai Intézmény közös költségvetésének lebontásában önálló költségvetés biztosítja a személyi és dologi kiadások fedezését. Ennek kiegészítéseként a "A harmadik évezred jászberényi gyermekeiért " címmel a szülők alapítványt hoztak létre, mely mindenki számára nyitott. Rendszeresen élünk pályázati lehetőségekkel, melynek elnyert összegeit a gyermekek minél színesebb programlehetőségeire illetve játék, valamint sporteszközökre fordítjuk.

2.2.3. Az óvoda tárgyi felszereltsége

A tárgyi felszereltséget illetően a legfontosabb szempontnak a gyermekek biztonságos óvodai életét tartjuk. A csoportszobák nagyságához igazítjuk a létszámokat, lehetőleg elkerülve a zsúfoltságot, amely a gyerekek megfelelő komfortérzését nem biztosítaná, nyugtalanná, frusztrálttá tenné őket és a balesetveszély is fennállhatna. A berendezés nagyrészt természetes anyagokból készült, melyet természetközelsége mellett tartóssága is indokol. A program alapvető szempontja, hogy az óvoda épülete, udvara, belső helyiségei, berendezései úgy legyenek kialakítva, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. Legyen tiszta, gondozott, esztétikus. Biztosítsa a gyermekek egészséges életmódját.

2.2.4. Az óvoda személyi feltételei

Az óvodában dolgozó 8 óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel rendelkezik, emellett a tagóvoda-vezetőnek tanítói-, egy beosztott óvónőnek gyógypedagógiai asszisztensi képesítése is van. A testület minden tagja elvégezte az Epochális rendszerű óvodai nevelés - programjának intenzív felkészítő tanfolyamát. Az óvodapedagógusok nevelő munkáját 4 szakképzett dajka és egy gyermekközpontú, ezermester fűtő - karbantartó segíti. Az óvoda dolgozóit mély elhivatottság, feltétel nélküli gyermekszeretet, szakmai igényesség, vidám kiegyensúlyozottság, pozitív életszemlélet jellemzi. Rendszeresen vesznünk részt továbbképzéseken, szakmai munkaközösségek munkájában és nagyon fontosnak tartjuk a permanens önképzést, szakkönyvek, szakmai folyóiratok tanulmányozását, innovatív kezdeményezések szelektált alkalmazását a gyakorlatban. A csoportokban dolgozó óvónők saját kezdeményezésre dolgoznak együtt, kiegészítve egymás pozitívumait. A gondozási teendők ellátásában nagy segítséget nyújtanak a dajkák, egészséges, jó munkakapcsolatuk van az óvónőkkel. Kirándulások, túrák, tapasztalatszerző séták alkalmával is támaszkodunk segítő közreműködésükre.

2.2.5. Az óvoda szociokulturális háttere, a gyermekösszetétel

Mint ahogyan az a helyzetelemzésből is kitűnik, az óvoda peremkerületi lakóteleppel körülvett. A gyerekek többsége 85-90%-a udvar nélküli emeletes lakásokban lakik, akiknek emiatt igen nagy a kielégítetlen mozgásigénye. Ennek részbeni megoldását mindenképpen fel kell, hogy vállaljuk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a sokmozgásos tevékenységekre és az ezt szolgáló sport és játékszerek beszerzésére.

3. NEVELÉSI GYAKORLATUNK

3.1.Cél

- Sikerorientált, környezetére nyitott, érdeklődő, természetszerető, magabiztos gyerekek nevelése.

3.2. Feladat

- Szeretetteljes légkörben folyó, a gyerekek egyéni igényeit, fejlődési ütemét szem előtt tartó óvodai nevelés

- A természethez való pozitív viszony kialakítása, társas együttélésre, valódi tanulási kedvre nevelés

3.3. NEVELÉSI GYAKORLATUNK RENDSZERÁBRÁJA

3.3.1. A nevelés kerete

3.3.1.1. Egészséges életmód alakítása

Cél

- A gyerekek testi, lelki harmóniájának megteremtésére való törekvés

- Egészséges, edzett gyerekek nevelése

Feladat

- A gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki harmónia megteremtése.

Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. Így az óvodai napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek, melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeit, ritmust adnak napjainak, és mindezek kihatnak életfolyamataira is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a gyermekek igényeit, csupán felkínálunk tevékenységeihez egy olyan rugalmas időkeretet, amihez életkorának, fejlettségének megfelelően fokozatosan megtanul majd alkalmazkodni. Az évszakokhoz igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve a gyermekek fokozott mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan tudjuk növelni a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. Fontosnak tarjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermek szervezetének ellenálló képességét növeljük. Pl. szánkózás, téli túra, csúszkálás stb. A változékony időjáráshoz az öltözettel is igazodva / gumicsizma, esőkabát / közvetlenül tapasztalhatják, érzékelhetik az évszakok változását.

3.3.1.2. Gondozás

A gondozásnak programunkban alapvető szerepe van. Az óvodai nevelés mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gondozás a gyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással vesszük körül a gyerekeket. Szavai, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. Megszabadítják a gyermekeket a kellemetlen érzésektől / szomjúság, fázás, izzadás, fájdalom stb. /. Ezért ismerni kell igényeiket, egyéni jelzéseiket, otthonról hozott szokásaikat. Nem sürgethetjük, de ösztönözzük, segítjük a gyermeket abban, hogy szükségleteik körüli teendőiket egyre önállóbban elégítsék ki. A kisgyerek jó közérzetéhez a felnőtt testközelségére is szükség van.

3.3.1.3. Étkezés

Az étkezés kultúrált lebonyolítása fontos gondozási feladat. Az ízlésesen terített asztal látványa fokozza az étvágyat, egyúttal igényességre, kultúrált viselkedésre késztet. A gyermek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban nagy egyéni különbségek vannak. A kisétkű gyermek nem étvágytalan! Az óvónő ösztönözheti, de nem kényszerítheti az étel elfogyasztására. Folyadék egész nap rendelkezésére áll a gyermekeknek. A kés, villa használatával fokozatosan ismerkednek meg a gyerekek, már 3 éves kortól.

3.3.1.4. Testápolás

A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Törekszünk a család és az óvoda gondozási szokásainak összehangolására.

3.3.1.5. Öltözködés

Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejlesztheti a gyermek ízlését, önállóságát is. Kérjük a szülőket, hogy a gyerekek öltözéke célszerű önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Célszerű a többrétegű öltözködés. A váltó cipő kényelmes legyen, de ne papucs, mert az gátolja a gyerekeket a mozgásban és balesetveszélyes is.

3.3.1.6. Mozgás

A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet működését. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak a gyerekek lehetőleg a szabadban. A rendszeres örömmel végzett mozgással a gyermekeket egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adhatunk a szülőnek is. Ezért alkalmanként a szülőkkel együtt mozgásos programokat szervezünk. A mozgás témájának bővebb kifejtése a MOZGÁS fejezetben.

3.3.1.7. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek

* A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat.

* Zsebkendőjüket önállóan használják.

* Önállóan döntik el, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan szednek a tálból ill., öntenek a kancsóból.

* Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.

* Esztétikusan terítenek, higiénikusan, kulturáltan étkeznek.

* Étkezés közben halkan beszélgetnek.

* Teljesen önállóan öltözködnek.

* Ruhaneműiket, helyükre teszik.

* A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.

* Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

4. A PROGARMA PEDAGÓGIAIA ÉS PSZICHOLÓGIAIA KONCEPCIÓJA

4.1. Érzelmi nevelés és szocializáció

Cél

- Pozitív érzelmekre való mintaadással érjük el, hogy a gyermekek testi – lelki harmóniában éljenek.

Feladat

- Erősítsük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítőkészséget.

Az óvodai nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a mosolygó, biztató tekintet, a körülölelő védettség adja meg a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének feltétele. Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Az óvodába járás kezdeti időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Igyekszünk megteremteni a legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. Ennek módja gyermekenként különböző lehet. Akinél a szülő jelenléte adja csak a biztonságot erre is lehetőséget adunk, fokozatosan csökkentve a szülő itt tartózkodásának idejét.

Ez abból a szempontból is előnyös lehet, hogy a szülő egyúttal megismerheti az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. Az óvodai életre való ráhangolódás ideje alatt a gyerekek elhozhatják otthonról kedvenc játékaikat, mely érzelmileg szintén biztonságot nyújt nekik. Az óvodai jelet mindig a gyermekkel együtt választjuk, biztosítva ezzel a megfelelő érzelmi kötődést.

4.1.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Ragaszkodnak az őket körülvevő gyerekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

* A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása.

* Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.

* A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak.

* Megfelelő önállósággal, önbizalommal és önértékelő képességgel rendelkeznek.

* Képes önálló problémamegoldásra, az esetleges kudarcélmény elviselésére.

* A helyes „ÉN” kép kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzéke is, képes a másság elfogadására.

* Megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők, kitartása erősödik.

4.2. A csoportok szervezése

A program homogén és heterogén összetételű csoportokban egyaránt jól alkalmazható. Óvodánkban a csoportszervezés hagyományaink, valamint a szülők igényei szerint történik. A hagyományok alapján csoportjaink évek óta vegyes korosztályúak. Életszerűbb, családiasabb az ilyen összetétel, az új kicsik beilleszkedése hamarabb lezajlik, segítik a testvérek és a nagyobbak a kapcsolatteremtést. Lerövidül az óvodai életre való ráhangolódás ideje, mert az új gyermekek egy kiépült szokásrendszerű csoportba kerülnek, látják, utánozhatják a nagyobbak tevékenységeit, így hamarabb elfogadják, megtanulják az óvodai életet.

A kicsiket szeretettel, sok apró figyelmességgel váró nagyok az óvónő mellett érzelmi támaszt, megkapaszkodási lehetőséget is nyújtanak.

A csoportokban tapasztalt szeretetteljes fogadtatás, meleg légkör a modellálható szokások, hagyományok, társas kapcsolatok fokozzák a kisebbek biztonságérzetét, fejlesztően hat rájuk. Egy csoportba kerülnek barátok, ismerősök. A nagyobbak megélik az óvó, segítő szeretetét, a kicsi a biztonságot a nagyban és mindketten az összetartozás érzését

Nem testvéri kapcsolatban ugyan, de hasonló érzelmeket élhetnek meg az egykék is, mely segíti a helyes önértékelő magatartás kialakulását.

Ezekben a csoportokban megszűnik a csoportismétlés miatti csoportcsere. Megteremtődnek az utánzás, modellkövetés feltételei a gyerekek között, eredményesebb a szociális tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése. Megtanulnak alkalmazkodni, viselkedni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot.

Lényegesen csökken a gyerekek közötti konfliktusok száma, mert a más-más érettségi fokon álló gyerekek mintát adnak egymásnak a megegyezésre. Vegyes korosztályú csoportokban a gyermekeket ért hatások megsokszorozódnak.

Az osztatlan csoport sarkalatos kérdése a csoportlégkör és a gyerekek közötti együttműködés kialakítása. Ennek alapja az a fontos elv, hogy a gyerekeket a csoportban azonos jogok és kötelességek illessék meg. Nem zavarhatják egymást, és nem lehetnek egymás terhére. A nagy segíthet a kicsinek, ha akar, és azért, hogy akarjon, erre motiválhat a nevelő funkcióját érvényesítő óvónő, de a segítség Ne legyen kötelező számára, Ne végeztessen el vele az óvónő olyan feladatot, ami a kisebb dolga lenne. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzése kell, hogy erősödjön a gyerekek között.

4.3. A folyamatos napirend

Az óvodai élet keretét a napirend adja. Az óvodánkban zajló folyamatos napirend a nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és az optimális fejlődéshez szükséges feltételeket biztosítja.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a napirend rugalmas időkeretekben van szabályozva, így a gyermekek az elkezdett tevékenységüket mindaddig folytathatják, amíg motiválja őket maga a tevékenység, amíg szívesen végzik azt. Ezáltal az adott tevékenység garantáltan fejlesztő hatású lesz a kisgyermek számára.

A délelőtti étkezési idő alatt a gyermekek maguk választhatják meg a tízóraizás időpontját, így nem zavarjuk meg az elmélyült játékot, az érdekes tevékenységüket. Természetesen az említett 50-60 perc eltelte előtt figyelmeztetjük azokat a gyermekeket, akik még nem fogyasztották el tízóraijukat, így senki sem marad éhesen. Ez idő alatt félbehagyott játékaikat nem kell elpakolniuk, így étkezés után folytathatják tovább megkezdett tevékenységüket.

Természetesen a folyamatos tízóraizás is megköveteli az alapvető higiénés szabályokat, mely a szokás és szabályrendszerük egyik fontos momentuma. Kézmosás után a dajka segítségével esztétikusan megterítik az asztalt, és csak ezután ülhetnek le tízóraizni.

Az ebéd minden gyermek számára a napnak mindig ugyan azon órájában történik.

Az uzsonna ideje a délutáni tevékenységek folyamatába illeszkedik kinek-kinek az igénye szerint. Pihenésre minden gyermek számára lehetőséget adunk. Ez idő alatt nyugodt, csendes termet, kényelmes fekhelyet biztosítunk a pihenni vágyó gyermekek részére. Az ébren lévőknek ez idő alatt változatos tevékenységekről gondoskodunk.

A folyamatos napirend zökkenőmentes megvalósítsa feltételezi az óvónők által alaposan átgondolt, a gyermekekkel elfogadtatott, megtanított szokásrendszert. A gyermekek pontosan tudják, hogy mit tegyenek, hogyan viselkedjenek. Az ésszerű szabályok megkönnyítik a higiéniai, együttélési normák elfogadását, biztonságérzetet ad a gyermek számára, mert pontosan tudja milyen helyzetben mit várnak el tőle a felnőttek és a gyerekek egyaránt.

Tanévenként a szeptember, a szokásrendszer megalapozásának hónapja. A célszerűen kialakított szokásrendszer zavartalanná, szinte önmagától működővé teszi a csoport életét. Kerüljük azonban az értelmetlen, túlzott, aprólékos, mindent behatároló szabályzást. A mindig, mindent meghatározottság megöli az önállóságot, a kezdeményezést, a gyermeki szabadságot.

A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé teszi, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a tevékenységeket, így nincs várakozás, nincs siettetés.

A napot nagy intervallumokra bontjuk, kevés tevékenységidejét határozzuk meg, ez azonban feltétlenül szükséges, mert a folyamatosság nem eredményezhet anarchiát.

A napirend kialakításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

- A szabad játék időtartamának növelése.

- A 3-7 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodjon.

- Legyen biztosítva a folyamatos étkezés és önkiszolgálás feltételei.

- A csoportszoba berendezése alkalmas legyen arra, hogy az egyszerre többféle tevékenységet folytató gyerekek ne zavarják egymást /mesesarok, ábrázolóasztal, étkezőasztal, tanulóhely stb./.

- Megfelelő keretet adjon az epochális tanulási rendszernek

- A tevékenységeket / tanulás, munka / a játékidőn belül - mint választható tevékenységet szervezzük.

NAPIREND

6⁰⁰ - 12⁰⁰

- Szabad játék

- Tízórai

- Mindennapi mozgás

- Beszélgetőkör, mese

- Kötetlen tanulás

- Játék a szabadban, mikrocsoportos, megfigyelés

12⁰⁰ - 17⁰⁰

- Ebéd, ebéd utáni mese

- Pihenés, játék illetve egyéni fejlesztés

- Folyamatos uzsonna

- Szabad játék

5. TEVÉKENYSÉGKERETEK

5.1 A játék

Cél

- Kiegyensúlyozott ütemben fejlődő, társas együttélésre képes, tevékeny, jókedvű gyerekek nevelése

Feladat

- A gyerekek számára a legmegfelelőbb hely, idő és játékeszközök valamint élmények biztosítása, a játéktevékenység szabályainak betartatása.

- Olyan tevékenységek biztosítása, mely lehetőséget ad az érzékelés, észlelés gyakorlására.

A játék a gyermek legfőbb tevékenysége, a szocializáció színtere. A gyermek fejlődése a játékban a legintenzívebb. Az utánzás a tevékenységi vágy, az önállósulás, az értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, szabadon választott önkéntes tevékenységében - integráltan fejlődik. A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. A játék a valóság szubjektív tükröződése a szimbólumképzés csodálatos világa. A játékban a szimbólumok elemzésével érthetjük meg a gyermek érzelmi állapotát, viselkedését, megfigyelhetjük kommunikációs, kognitív fejlettségét információt kapunk a teljes személyiségéről. A gyermek jelzéseit értő óvónő felismeri, érzékeli a problémákat, segít a gyermekeknek a feldolgozásban. A játékban a gyermeke megtanulják a sok pozitív példa alapján önállóan megoldani konfliktusaikat

A vegyes korosztályú csoportokban ritkábban fordul elő konfliktushelyzet, ami abból következik, hogy a különböző fejlettségi szinten álló gyermekeknek más az eszközigénye és a szociálisabban érettebb gyermekek mintát adnak az együttműködésre, a megegyezésre.

A játék a gyermekek közötti együttműködésére épül. Az óvodáskorú gyermek legtöbb játéka közösségi játék. Ez adja az óvodai közösségi nevelés sajátosságát, amit egyetlen család sem tud gyermeke számára nyújtani.

Programunk egyik főjellegzetessége, hogy hosszú időt ad a szabad játékra, amikor a gyerekeknek módjukban áll nézelődni, válogatni, majd az őket leginkább érdeklő játéktémába bekapcsolódni. Szabadon dönthetik el, hogy kivel, illetve kikkel szeretnének játszani, valamint azt, hogy mikor, kinek adják át a náluk lévő játékot. Az elmélyült jó játék egyik feltétele a játékeszközök szabad birtoklása. Ha egy vagy több gyermek egy ideje játszik valamivel, amit egy újonnan jött társuk meg szeretne kapni, döntsenek a játszók, hogy adják-e vagy sem. Így kialakul a gyermekekben az egyezkedés képessége is, valamint a visszautasítás fogadására is megismernek néhány megoldást. A valóban szabad játék érdekében lehetőséget adunk a csoportszobában való szabad rendezkedésre, a kreatív tárgy használatra. Természetesen a jó játék minősége feltételez néhány szabályt is.

- Ne zavarják egymás játékát.

- Ne rongálják az eszközöket.

- A játék során csak a következő tevékenységhez szükséges rendet rakjanak, hogy bármikor visszatérhessenek a megkezdett tevékenységhez.

Az úgynevezett " játékidő " gyakorlatilag az egész óvodában töltött időt magában foglalja, amit az étkezések, a pihenés illetve a szabadon választott tanulási folyamatban való részvétel szakít meg. A játék " motivációja " elsősorban az élmény, valamint az eszköz. Mindkettőről naponta gondoskodunk.

A vegyes korosztály együttléte megkívánja azt, hogy minden csoportban minden korosztály megtalálja az egyéni fejlettségének, igényének, érdeklődésének megfelelő játékeszközt.

Nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációs képességek fejlesztése miatt a szerepjátékra, illetve a képességfejlesztő játékokra.

A játék " helye " a csoportszobában nincs meghatározva, bárhol, bármivel lehet játszani, feltétel csak a három szabály mindenkori betartása.

Az udvaron elsősorban a mozgásos játékok színhelye /mászókák, tornaszerek, labdajátékok, járművek, stb. / de lehetőséget adunk a csoportszobában elkezdett játéktémák folytatására /babaszobai játékék, barkácsolás, ábrázoló tevékenység, énekes játékok, stb. / is.

Lehetőséget adunk a gyerekeknek a csoportközi átjárásra, amennyiben számukra érdekesebb játéktevékenység zajlik ott.

5.1.1. Az óvónő szerepe a játékban

A feltételek / élmény, hely, idő eszköz, amit a gyerekek is készíthetnek / biztosítása mellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése. A nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása.

Szabályokat megtanulni, azokhoz alkalmazkodni, önállóan betartani, mert az óvónő csak indirekt módszerrel tud figyelni a játszókra, míg a tanulást irányítja. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. A tanulás szervezése, a tanulás maga nem zavarhatja az elmélyülten játszókat, de a játszók sem zavarhatják a nyugodt tanulást. Minden gyermek azt a tevékenységet végzi háborítatlan, amelyet önként, önmaga választott.

Együttjátszás a gyerekekkel, mindig abból kiindulva, hogy a játszócsoportnak mire van szüksége. Az együttjátszás nagy jelentőségű, mivel az óvónő magatartása, viselkedése, kommunikációs reagálása a gyermek megnyilvánulására.

Az óvónő általában nem irányító szerepet vállal, nem korlátozza a téma és eszközválasztást. Nem kívülálló külső, hanem a játékélménybe beépülő belső modell, ami segíti a mintával azonosulást. Az együttjátszás arra is jobban lehetőséget ad, hogy az óvónő" belülről " segítse a gyermek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyerekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtőző okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. Az együttjátszás igénye általában a kiscsoportos korúaknál erősebb, majd a nagyok a szabályjátékoknál igénylik újra.

Különböző fejlettségű gyermekek együttjátszásának segítése. Lehetővé tesszük a különböző fejlettségi szinten állók igény szerinti elkülönült játékát is, / pl. társasjátékok /. Alkalmazzuk azokat a nevelési eljárásokat, ami a családban különböző korú testvérek esetében természetesek. Megfogalmazzuk a kívánságukat " Ne zavard most a nagyokat, illetve a kicsiket! " Így a gyermekek megtanulják tisztelni egymás igényeit, megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz

5.1.2. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* A játék segítségével pontossá válik érzékelése, észlelése, kialakul szándékos figyelme.

* A gyermekek képesek több napon keresztül egy-egy játéktémában részt venni.

* Játékukban dominánsan jelentkezik a szerep és szabályjáték.

* Bonyolult építményeket képesek létrehozni.

* Képesek a szokás és szabályrendszer szerinti normák betartására.

* Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

5.2. Munkajellegű tevékenységek

A munka - bár a játékból gyökeredzik - más indítékból, külső szükségességből motivált, felelősséggel jár, végeredménye hasznos, szükséges, melyet a gyermekek tapasztalat útján fedeznek fel. Olyan fontos akarati tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartást, felelősségérzet, fegyelmezettség, erőfeszítésre késztet, pozitívan és sokoldalúan hat a motoros képesség fejlődésére. A munkában a gyermekek sokszínű tapasztalatot szereznek a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról.

Cél

- Egyre önállóbb, együttműködésre képes gyerekek nevelése, akik a tapasztalatok szerzésével megtanulják az egyes munkafolyamatok eszközeinek használatát.

Feladat

- Minden gyerek egyéni képességeit figyelembe véve kapjon feladatot.

- Balesetmentes munkaeszközök, elegendő idő, hely és légkör biztosítása.

Fontos, hogy:

- a gyermekek tudják, hogy mikor végeznek hasznos eredményt létrehozó munkát,

- szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkában való részvételt,

- tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat sem lehet felcserélni,

- becsüljék meg egymás munkáját, a közös tevékenység alatt tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, pozitív viszony alakuljon ki a munkához,

- tapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni.

5.2.1. Munkafajták

- Önkiszolgáló.

- A mindennapi élettel kapcsolatos.

- Rendszeresen visszatérő munkák.

- Környezeti ciklusokhoz kapcsolódó munkák.

5.2.1.1. Önkiszolgáló munka

Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitől saját fejlődési ütemében. Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás.

5.2.1.2. A mindennapi élettel kapcsolatos munkák

Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, melyek előre tervezhetően bekövetkeznek, vagy a spontán élethelyzetek teremtik meg. Ilyenek: játszóhely, ábrázoló asztal és környékének rendbetétele, eszközök előkészítése. Alapelveink ezzel kapcsolatban az, hogy segítségnyújtás csak az ésszerűség és szükségszerűség határain belül történjék. Ne tegyünk hát meg olyanokat a gyermek helyett, amire maga is képes / pl. festésnél készítsék elő a szükséges eszközöket, melyek természetesen számikra mindig elérhető helyen vannak, ne toljuk alájuk a széket, hisz erre ők is képesek /. Természetesen a kicsiknek a szükséges segítséget meg kell adnunk.

Morzsa, hulladék felsöprése, kiömlött folyadék feltörlése, a mosdóban szétfröcskölt víz feltörlése, asztaltörlés, terítés, étkezés utáni elpakolás.

Élősarok gondozása - viráglocsolás

Kisállatok gondozása. Tanulják meg, hogy ezek az állatok csak az ember gondoskodásával, segítségével tudnak fejlődni, ezért mi vagyunk értük a felelősek. Etetni, itatni kell őket, és gondoskodni kell tisztántartásukról. A csoportszobában élő állatokról a csoport tagjai gondoskodnak / halak, teknősök /. Az előtérben élő állatokról pedig a két közeli csoportba járó gyerekek gondoskodnak / papagájok, gerlék, pintyek, halak /. Az udvaron élő háziállatainkról a csoportok felváltva, felnőtt irányításával gondoskodnak / állatok etetése, tojás összeszedése, kukoricamorzsolás. A lakóhelyük tisztántartása nem a gyerekek feladata.

Megbízatások teljesítése, illedelmes viselkedése gyakorlása / pl. másik csoport óvónőjétől kérjenek el valamit /.

5.2.1.3. Rendszeresen visszatérő munkák

Heti egy alkalommal, mindig ugyanazon a napon gyümölcs vagy zöldségsalátát készítünk együtt a gyerekekkel, illetve a gyermekkonyhában süteményt készítünk.

5.2.1.4. Környezeti epochával kapcsolatos munkák

Az udvaron lévő gyümölcsfákról a termés leszedése, befőtt elrakása.

Bevásárlás a befőzéshez, sütéshez, vendégváráshoz, ünnepi előkészületekhez.

Udvarsöprés, levélgereblyézés, komposztkészítés.

Munka a veteményes kertben és a virágoskertben / ültetés, locsolás, gyomlálás, elvirágzó növények leszedése, sziklakert és a kerti tó ápolása stb.

Betakarítási munkák / krumpli és paprikaszedés, kukoricatörés, szüretelés, stb/.

5.2.2. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* A gyerekek szeretnek közösen dolgozni.

* Önállóan, szívesen végzik a rájuk bízott feladatokat.

* Szívesen közreműködnek a növény és állatgondozásban.

6. AZ EPOCHÁLIS TANULÁSI RENDSZER

Az epochális szó tömbösítést, tömörítést jelent. A tapasztalatszerzés így folyamattá válik, ami a gyermekek számára az elmélyülés lehetőségét biztosítja a feldolgozandó témában.

Cél

- A tanulásra, mint tevékenységre motivált, önálló erőfeszítésre képes gyerekek nevelése.

Feladat

- A gyerekek domináns motívumainak mozgósítása, melyek a

- Mozgás lehetősége

- Tevékenység lehetősége

- Együttlét lehetősége a társakkal és az óvónő biztonságot adó személyével

- Sikerélmény lehetőségének előrevetítése

- Kíváncsiság kielégítése

- Alkotás lehetősége.

Ez a tanulási rendszer azért választható óvodában - annak ellenére, hogy ez csak iskolában honos, mert az elmélyülés lehetőségét biztosítja a gyerekeknek a feldolgozandó témában.

A tapasztalatszerzés folyamattá válik, az ismeretet nem pointilista módon - hetente egyszer - kétszer, foglalkozásokra bontva -, hanem összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban kapja és a hosszú folyamatokban, ismétlődésekben, hosszú időtartamban szervezettebbé váló észlelést és fejlődést biztosít. Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben a mozgás kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a szervezeti forma, amelyben a 3 - 7 éves korú gyermek képességei jobban aktivizálhatók, amelyben megőrizhetik autonómiájukat.

Önként, de egyszerre maximum 6 gyermek vehet részt.

A tanulási tevékenység szervezése epochákban történik. A külső világ tevékeny megismerése, valamint matematikai tapasztalatszerzés epochák vannak, melyek helyét és idejét a tanévben az aktualitás / pl.: évszakok / határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokba rendeződve követi egymást.

Egy epochába sorolt témakör / pl. ősz / anyagával több hétig / 2, 3 akár 4 hét is / lehet foglalkozni folyamatosan, egymást követő napokon. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul majd a részek egymásra építésével az egészhez tér vissza.

A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos egymásra épülő fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként, lépésről - lépésre felfedezik az oksági viszonyokat összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra. Az epochákat témakörönként alakítjuk ki, hozzákapcsolva lehetőség szerint komplexen a zenei, a vers, mese anyagot, ábrázoló technikát, mozgást.

Példa az epochális tanulási rendre

A külső világ tevékeny megismerése

HÉTFŐ	KEDD	SZERDA	CSÜTÖRTÖK	PÉNTEK
Vers –mese Mozgás Ének-zene	Vers – Mese Környezet Anyanyelv Rajzolás-mintázás kézi munka	Vers – Mese Környezet Rajzolás-mintázás kézi munka	Vers – Mese Környezet Rajzolás-mintázás kézi munka	Vers – mese Környezet Ének-zene

Matematikai epocha

HÉTFŐ	KEDD	SZERDA	CSÜTÖRTÖK	PÉNTEK
Vers – Mese Mozgás Ének-zene	Vers – mese Matematika Anyanyelv Rajzolás-mintázás kézi munka	Vers – Mese Matematika Rajzolás-mintázás kézi munka	Vers – Mese Matematika Rajzolás-mintázás kézi munka	Vers – mese Matematika Anyanyelv Ének-zene

Az óvónők kötetlen, - mikrocsoportos osztott és osztatlan életkorú csoportokban egyaránt - egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szerveznek 6 gyermek számára négy napon keresztül azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel, eszközökkel.

A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik melyik napon vagy héten hányszor vesznek részt a tanulásban. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat akik addig önkéntesen nem vettek részt és 5-7 évesek. A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, a tanulásnak fenntartott helyen naponta - megközelítően - azonos időben szervezzük.

6.1. Értékelés

A tanulási folyamatok értékelésében az alábbi alapelveket tartjuk fontosnak

- A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet pozitív megerősítést kapnak. Ezért törekszünk arra, hogy mindegyik gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítés. Lehetőleg kerüljük a sztereotip kifejezéseket, helyette a gyerekek konkrét cselekedetét, tettét emeljük ki és alkalmazzuk a differenciált, árnyalt értékelést.

- Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kerüljön sor az óvodában tárgyi jutalmazásra, pl. képek, piros pontok osztogatása, kivéve a versenyszerű tevékenységeknél, ahol mindenki kap valamit, aki részt vesz a versenyben.

- Tapintatosan hozzuk tudomására az esetleges hibás megoldásokat és minden esetben lehetőséget adunk arra, hogy a tanulás folyamatában reális sikerélményhez jusson.

7. AZ EPOCHÁLIS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG FORMÁI

7.1. A külső világ tevékeny megismerése

Cél

- Természetszerető, környezetüket megismerni vágyó gyermekek nevelése.

Feladat

- A gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése megszerettetése.

- Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása.

- A környezettel való harmonikus kapcsolat kialakulásához szükséges szokások, viselkedési formák megalapozása.

- Megfelelő időt, helyet, eszközöket biztosítani a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre.

Szervezeti forma

- Kötetlen mikrocsoportos (6-8 fő) megfigyelések, ill. mikrocsoportos benti feldolgozás.

A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, igyekszünk elérni azt, hogy a gyerekek vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát viselkedést. Alapelvünk, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel foglalkozunk, amelyek a helyszínen természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyerekeknek.

A témakörökhöz szervesen kapcsolódnak a természetvédelmi feladatok, és bizonyos munkatevékenységek.

A kisgyermeknek meg kell tanulnia

- A szemetet a tárolóba tegye.

- Óvja, gondozza a növényeket, állatokat.

A környezet megismeréséhez a tapasztalatokat a gyerekek a helyszínen természetes környezetben szerzik, a FÜRKÉSZ utak alkalmával.

Az óvónő az epocha első két-három hetében 6-8 gyermekkel megy a helyszínre az óvodában maradókkal a másik óvónő játszik, vagy más úti célt választanak az arra jelentkezők. A ciklus utolsó hetében a tapasztalatok ismeretek alkalmazását gyakorolják a gyermekek a csoportszobában szervezett tanulási helyzetben, játékokon keresztül.

Évente ERDEI ÓVODÁT szervezünk a gyermekek számára.

Az óvodán belül is biztosítjuk a kisállatok közelségét (halak, teknősök, papagájok, gerlék, pintyek, valamit néhány háziállat), hogy a későbbiekben igényükké váljék közelségük, érezzenek felelősséget a rájuk bízott állatok és növények gondozásáért, számoljanak az esetleges gondatlanság következményeivel.

A környezeti epochák témaköreinek megfelelően a helyi Állat és Növénykert lehetőségeit kihasználva rendszeresen látogatjuk az intézményt.

7.1.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Pontos ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a családjával kapcsolatos alapvető adatokról.

* A természetes környezethez való viszonyulását pozitív attitűd jellemzi.

* Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat.

* Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvásához szükséges magatartási formákkal és szokásokkal.

7.2. Matematikai tapasztalatszerzés

Cél

- A gyermekek a matematikai tapasztalatokat a mindennapi életben tudják hasznosítani, fedezzék fel környezetükben a matematikai tartalmú jelenségeket.

- Érezzenek késztetést arra, hogy bizonyos probléma felvetést gondolkodásuk által megoldjanak.

- Legyen igényük a próbálkozásra, kísérletező tapogatózásra.

Feladat

- Olyan szituációk létrehozása, amelyek lehetővé teszik az érdeklődésen, természetes tapasztalatszerzésen alapuló egyéni képességek fejlesztését.

- Szervezett tanulás keretén belül matematikai műveletek gyakorlása

Szervezeti forma

- Kötetlen mikrocsoportos megfigyelések, mozgásos játékok ill. munkalapokon való manipulálás.

Ezek a helyzetek az óvodai élet tevékenységének aktualitásából adódnak és komplexen beépülnek más tevékenységi területekbe.

Ezeket a lehetőségeket a FÜRKÉSZ utakhoz hasonlóan mikrocsoportos (6-8 fő) megfigyelések, tapasztalatszerzések útján használjuk ki. Ez lehet akár az óvoda udvarán, a piacon, az utcán, az állatkertben vagy az erdei óvodában. Mindezen lehetőségek mellett a matematika epocha ideje alatt szervezett tanulási formában, önkéntes részvétellel rendszerezzük, és más formában gyakoroljuk a tapasztaltakat.

A napnak közel azonos időpontjában hetente három alkalommal az epocha ideje alatt 6 fős mikrocsoporttal mozgásos feladatokkal vagy munkalapokon való manipulálással gyakoroljuk a tervezett témákat.

Az óvónő a tervezés során ismerve a csoport összetételét egy-egy ciklusra készül. Számba veszi az aktualitások adta lehetőségeket, és hetekre bontva megtervezi a feladatokat.

A tapasztalatszerzés anyagát, témáját keretszerűen három terület foglalja magában.

Tapasztalatszerzés a környezetünkben lévő tárgyakról, személyekről.

Összehasonlítások, válogatások, rendezések, halmazképzés

- Számfogalom előkészítése, alapozása

- Mennyiségek összemérése

- Halmazok összemérése, párosítása, sorozata

- Mérések különböző egységekkel

- Tő és sorszámok

- Hozzátevés elvevés, bontás, pótlás

- Tapasztalatok a geometria körében

- Építések, alkotások, szabadon és másolással

- Tevékenységek tükörrel

- Tájékozódás térben, síkban

7.2.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* A gyerekek képesek arra, hogy az óvónő kérdéseit megértsék, utasításait kövessék.

* Matematikai jellegű problémákról gondolataikat szabadon elmondják, egymás állításainak igazságát megítéljék, esetenként javítsák tévedéseiket.

* Képesek jól ismert tulajdonságok szerinti válogatások folytatására, sorbarendezésére.

* Értik és helyesen használják az összehasonlítást kifejező szavakat.

* Össze tudnak mérni két halmazt párosítással az elemek színétől, méretétől elrendezésétől elvonatkoztatva is.

* Elő tudnak állítani különféle elemekből bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.

* Tárgyakat meg tudnak számlálni 10-20-as számkörben

* A térben jól tudnak tájékozódni, kialakul oldaliságuk.

* Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, felismerni.

* A tevékenységeknél érvényesítik problémamegoldó képességüket.

7.3. Anyanyelvi nevelés

A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze.

A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakításának alapvető feltételei: az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek) beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének, hangzásbeli sajátosságainak ismerete, használata.

Cél

- Nyitott, magabiztos, jó kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek nevelése.

Feladat

- Beszédészlelés és értés fejlesztése

- Beszédszervek ügyesítése

- Hallás és fonémahallás fejlesztése

- Kommunikációs képességek fejlesztése

Szervezeti forma

- Kötetlen mikrocsoportos kezdeményezések.

- Irányított kommunikációs játékok.

A kommunikációs képességfejlesztés sajátos helyzete abból adódik, hogy valamennyi óvodai tevékenység kommunikációs szinten is zajlik. Tehát részint közvetítő, részint céltevékenység is lehet az óvodai nevelés gazdag, sokszínű tevékenységrendszerében

A gyakorlás lehetőségeivel több formában is élünk

- Spontán kommunikációs helyzetben,

- Tervezett, de dominánsan nem kommunikációs helyzetekben,

- Olyan szervezett tevékenység során, amikor kifejezetten kommunikációs képességfejlesztés a célunk.

7.3.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* A kommunikatív jeleket értve és használva képes a folyamatos beszédre.

* Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát.

* Minden szófajt használ, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat.

* Hallása, fonémahallása kielégítő, szókincse életkorának megfelelő.

7.4. Verse-, mese

Cél

- Irodalmi alkotásokra érzékeny, azt befogadni és átélni képes gyerekek nevelése.

Feladat

- Mivel a 3-7 éves kor a szavakkal való játéknak a szavak muzsikájában való gyönyörködésnek a kora, feladatunk az, hogy minél több irodalmi élményben részesítsük a gyerekeket, hogy örömet okozzunk a verssel, mesével és elérjük azt, hogy várják a vele való találkozást.

- Verset vagy mesét- egy hétig ugyanazt - a hét minden napján hallanak a gyerekek, megközelítően azonos időben.

Szervezeti forma

- Frontális foglalkoztatási forma (közvetve kötelező ).

A mesén való részvétel a gyerekek számára önkéntes, de a megfelelő szocializálódás után elvárjuk tőlük, hogy a közös együttlét alkalmával közösen hallgassák végig a mesét.

A mesélés a beszélgetőkör szerves része, amikor általában az egész csoport együtt van. A gyerekek gyertyagyújtásra érkeznek a mesesarokba, ahol mindenki kényelmes párnára ül úgy, hogy senkinek ne legyen háttal.

Mese alatt bármilyen testhelyzetben lehetnek, térdelhetnek, fekhetnek, ülhetnek, ahogyan nekik kényelmes. Lényeg, hogy semmi sem zavarja az élményt. Az óvónő csak ritkán használ könyvet (pl. folytatásos mese) mindig kívülről, átéléssel mondja.

A második mese, pihenés előtt van, amikor már másik mesét hallanak a gyerekek, mint délelőtt.

Az anyag kiválasztásánál előtérbe kerülnek a könnyen dramatizálható mesék.

Verstanulásnál lényeges szempont, hogy nem csoportosan tanulják gyerekek, hanem egyénileg vagy kisebb csoportokban, a szép hangsúlyozás, a pontos szöveghűség érdekében. Ez általában spontán helyzetekben, ill. szervezett, kommunikációs" helyzetekben történik.

Fontos szempont még, hogy a mesék, versek komplexen (hangulatban, témájában) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakokhoz, dalanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz.

7.4.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Irodalmi alkotásokra érzékeny, befogadó, beleélő, érzelmeket, képzeletet működtető.

* Képes szorongásait feloldani, belső élményeit kiadni.

* Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént eseményeket beleviszik játékukba.

* A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni.

* A könyvek között eligazodnak, vigyáznak a könyvekre.

7.5. Ének - zene, énekes játékok

Cél

- A zenét, az éneket, az esztétikus mozgást örömforrásként megélő gyerekek nevelése, akik szívesen kísérik tevékenységeiket énekléssel ill. zenével, mely hangulatukra pozitív hatással van.

Feladat

- A zenei anyag igényes kiválasztása

- Az életkornak ill. az egyéni fejlettségnek megfelelő hangkészletű dalok kiválasztása

- Az éneklés kapcsolódjon a nap folyamán minél több tevékenységhez

- Az óvónő nyújtson minél több zenei élményt elsősorban énekes előadásával.

Szervezeti forma

- Kötetlen mikrocsoportos készségfejlesztés.

- Makrocsoportos ( 10-15 fő ) kötetlen foglalkoztatási forma ( népi játékok ).

Az ének, a zene fontos szerepet játszik életünkben. Nélküle sivárabb, egyhangúbb, szürkébb lenne a világ. A közös éneklés a közös játék öröme fejleszti a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Szeretnénk, ha a zene az önkifejezés eszközévé válna.

A zenei anyag témájában kapcsolódik az epocha vagy az előtte elhangzott mese témájához.

Naponta annyi időt szánunk az éneklésre és annyi feladatot gyakorolunk, amennyit a gyermekek érdeklődése kíván. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán folyamatosan megvalósuljanak.

Egy - egy feladatcsoportot akár két - három héten keresztül is lehet gyakorolni. A csoport életkori összetétele, a gyermekek egyéni fejlettsége határozza meg a képességfejlesztés fokozataiból történő személyre szóló választást.

A zenei hallás és ritmusérzék fejlesztő feladatokat úgy tervezzük, hogy mindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan - hová szeretnénk eljutni. A képességfejlesztés fokozatait általában addig gyakoroljuk, játszunk, amíg a gyerekek el nem sajátítják azt, ami tőlük el nem várható. Csak utána lépünk tovább a következő szintre és időnként vissza is térünk, időt hagyva az érési folyamatra.

Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja. A dalok, mondókák a feladatok megvalósításának eszközei.

A képességfejlesztő játékokat általában mikrocsoportban szervezzük, lehetőséget adva a kisebbeknek, ill. a lassúbb tempóban fejlődőknek arra, hogy mintát kapva figyelemmel tudják kísérni a többiek játékait.

Az énekes játékokat általában makrocsoportos formában tartjuk, mert a körjáték így nyújt esztétikai élményt a gyermekek számára. Sok lehetőséget adunk mindezeknek a szabadban történő gyakorlására. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez is kapcsolhatjuk, nem feltétlenül szerves része az énekes tevékenységnek. A délutáni órákban is lehetőséget adunk zenehallgatásra akár gépi zenére is.

7.5.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Felfedezik a hangok szépségét, képesek másokkal énekelni, dalos játékokat játszani.

* Felismerik a ritmus változásait, környezete zörejhangjait.

* Esztétikusan képes együtt mozogni társaival.

* Önállóan használja a ritmus hangszereket.

* Szívesen hallgat zenét, és szívesen énekel.

7.6. Rajzolás, mintázás, kézi munka

Cél

- Környezete iránt igényes, a szép iránt fogékony, kreatív gyermekek nevelése, akik szívesen használják az ábrázolás eszközeit, gondolataik, érzelmeik kifejezésére.

Feladat

- A gyermekek ábrázolási, díszítő alkotó kedvének felkeltése

- A gyermekek önbizalmának, képi gondolkodásuknak, tér, szín, forma érzéküknek, esztétikai érzékenységüknek fejlesztése sikerélményen keresztül

- Kreatív fantáziájuk szabad szárnyalásának biztosítása.

- Az életkori sajátosságoknak ill. az egyéni képességeknek megfelelő technikák megismertetése, gyakoroltatása.

Szervezeti forma

- Kötetlen mikrocsoportos tevékenység.

Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés, az egész személyiség fejlesztésnek eszköze. A gyermek, ízlésének, alkotó - befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja.

A tevékenység végzésének lehetősége az egész napra kiterjedhet, azaz a csoportokba érkezéstől hazamenetelig.

Az eszközök a gyermekek számára elérhető legyen, nyitott polcon ill. szekrényben az ábrázoló asztal mellett találhatók. Már a legkisebbek is megismerkednek minden eszközzel és technikával a maguk szintjén.

A technika bemutatása egyénileg történik, később a társ segítsége is jellemző.

A gyermek belső motivációból dönt, hogy részt vesz-e az ábrázolásban.

A megadott technika és esetleges témajavaslat mellett lehetősége van saját elképzeléseinek megvalósítására is. Tevékenység közben több technika használata is lehetséges.

Szabadon cserélhetnek technikát és anyagot.

Az a gyermek, akinek csökken az érdeklődése (kivéve, ha tanköteles) alkalmat kap arra, hogy visszatérjen a játékba, munkáját más alkalomkor fejezheti be. A tanköteles korú gyermeknek az elkezdett munkáját be kell fejeznie.

A tevékenység irányítása oldott, szeretetteljes légkörben folyik. Nagy hangsúlyt kap az egyéni bánásmód. Akinek elkészül a munkája, szabadon kezdhet újba ill. ismételheti az előzőt.

Fontos az eszközök helyes, balesetmentes használata.

Az alkalmazott technikák

- Rajzolás, nyírás, festés, lépés, hajtogatás, ragasztás, plasztikus,

- Formálás, kovácsolás, gipszöntés, nyomatkészítés, fűzés, fonás,

- Szövés, batikolás, homokszórás, varrás, hímzés

Értékelés

Mindig egyénileg történik. Nem az elkészült munka a fontos, hanem a tevékenység, amelyben a gyermek vizuális önkifejezése valósul meg. Az öltözőkben és csoportszobákban a gyermekek munkája folyamatosan bemutatásra kerül.

7.6.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Vizuális tevékenységekben szívesen részt vesz, a technikákat tudja alkalmazni.

* Képessé válik mondanivalóját képi megjelenítésben kifejezni.

* Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására.

* Formagazdagon építkezik, ábrázolt témái változatosak.

7.7. Mozgás

A mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme.

Az óvodába kerülő egészséges gyerekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni, ugrándozni, vagyis mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedvük.

Cél

- A gyerekek számára a mozgás legyen örömforrás, mely megalapozza a rendszeres mozgás igényét.

Feladat

- A gyerekek természetes mozgásának, testi képességeinek fejlesztése.

- A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőségeinek biztosítása különös tekintettel a nagymozgásokra - lehetőleg a szabad levegőn.

- Finommotorikus képességek fejlesztése.

- A megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása.

- A gyerekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítunk számukra megfelelő helyek és eszközöket a mozgásos tevékenységekre csoportszobában és udvaron egyaránt.

- Mozgáslehetőség biztosítása változó közegben és körülmények között (vízhezszoktatás, kerékpározás, görkorcsolya).

Szervezeti forma

- Frontális, kötelező tevékenység.

Mindig van az előszobákban néhány, labda, babzsák kosárlabda palánk, zsámoly és szőnyegek, trambulin, vagy egyensúlyfejlesztő játékok.

A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlesztését helyezzük előtérbe

A 5-6-7 éves az előzőek gyakoroltatásán kívül nagy hangsúlyt kap a ritmusérzék fejlesztése.

A sokrétű szabad mozgáslehetőségek biztosítása mellett heti 1 alkalommal kötelező foglalkozást tartunk lehetőség szerint a szabadban.

A különböző fejlettségű gyerekek a gyakorlatok nehézségi fokozatok szerinti differenciálásával biztosítjuk a megfelelő terhelést.

Az adott feladaton belül választási lehetőséget teremtünk, hogy a gyermek maga döntse el, milyen nehézségű feladatot választ. Számunkra jelzésértékűek ezek a megnyilvánulások; mennyire képes saját képességeit megítélni, milyen bátor vagy túlságosan vakmerő

A mindennapos testnevelést általában mozgásos játékokkal valósítjuk meg.

A gyerekeknek, mielőtt kimennek az udvarra, minden nap a napirendbe beépítve lehetőséget adunk a teremben vagy az öltözőben mozgásos játékokra.

Ennek időpontja és időtartama a gyerekek igénye szerint változhat.

A mozgásos játékok összeállításánál figyelembe vesszük a heti mozgásprogram fő elemeit és igyekszünk azokat a mozgásokat gyakorolni, melyek előkészítik a testnevelés foglalkozás főgyakorlatát.

Az udvaron lévő mozgásfejlesztő játékok (mászókák, felfüggesztett kötelek, pancsoló medence, futódomb, kerékpárok stb.) állandó lehetőségeket biztosítanak az egészséges mozgásra.

Annak érdekében, hogy a gyerekek minél változatosabb körülmények között élvezhessék a mozgás örömét, a vízhez szoktatási programunk keretén belül heti egy alkalommal uszodába visszük azokat a gyerekek, akik ezt igénylik.

7.7.1. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

* Mozgásigénye, mozgáskedve életvitelének részévé válik.

* Kialakul testsémája, oldalisága.

* Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani, ismeri a téri irányokat.

* Akarata, bátorsága, önuralma, figyelme és egyéb jellembeli tulajdonságai megerősödnek.

* Betartja a szabályokat, kialakul egészséges versenyszelleme.

* Finommotorikus képességének olyan szintű fejlettsége, amely alkalmassá teszi az írás tanulás megkezdésére

A TANULÁS FORMÁI

	Frontális	Mikrocsoportos	Egyéni
Kötött	Mozgás Mese-vers Beszélgető kör	Vers 5-6 éves Ének-zene készségfejlesztés 5-6 éveseknek
Kötetlen		Rajzolás mintázás kézi munka Ének-zene készségfejlesztés Környezet tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatszerzés Anyanyelvi játékok	Vers
Közvetve kötelező		Az iskola előtt állóknak a Környezet tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatszerzés Anyanyelvi játékok	Vers Részképességek fejlesztése

8. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI

Szeptember Évnyitogató

Erdei óvoda

Október Szüreti mulatság

November Őszi kirándulások

December Mikulásvárás

Adventi készülődés

Február Télűző farsangolás

Március – Április Tavaszi kirándulások

Föld napja (1 gyermek – 1 virág)

Május Szülők majálisa

Madarak fák napja

Anyák napi közös délutáni program

FÜRKÉSZ NAP